Aktuális

Napra készen

<?kep(1,left)?>Az emberiség õsidõktõl fogva a napból meríti az élethez szükséges energiát: a fényt, a meleget, de még a számára nélkülözhetetlen vitaminokat is. Valljuk be, napfényre minden porcikánknak szüksége van, még a lelkünknek is. Talán ezért olyan nehéz elhinnünk, hogy ez az éltetõ erõ komoly veszélyforrás is lehet!

A tavasz és a nyár közeledtével gyakran halljuk a figyelmeztetést: csak mértéktartóan napozzunk! Az egyre vékonyodó ózonréteg mára már nem véd meg bennünket a káros sugaraktól. Nem véletlen hát, hogy a szakemberek többsége egyenesen tiltja a napozást. Közéjük tartozik dr. Török Éva bőrgyógyász professzor is, aki szerint napozás miatt nem szabad kockáztatni az egészségünket. Nincs ugyanis olyan fényvédőnk, ami teljes biztonságot nyújtana, bőrünk pedig nem felejt. Elraktározza az évek alatt ért hatásokat, és bizonyos idő elteltével “bosszút” áll.

Káros sugarak

Mindannyian tudjuk, hogy Földünket 15-35 km magasságban körülvevő ózonréteg vastagsága egyre csökken. Fogyásáért mi magunk, vagyis az általunk használt CFC (klorofluorokarbon) gáz is felelős, ami megtalálható volt a háztartási-kozmetikai spray-kben hajtógázként, valamint a hűtőszekrényekben, lévén fontos hűtőanyag. A CFC, mivel gáznemű, felfelé emelkedik a légkörben, majd fény hatására elbomlik, erősítve ezzel az ózonréteg szétesését, szabad utat engedve a káros sugaraknak. (Szerintem ez már mind múlt idő)

A napfényt alkotó ultraibolya (UV) sugarakat az egyre rövidülő hullámhosszok alapján a tudósok három szakaszra osztották, melyeknek az UVC (200-280 nm), az UVB (280-315 nm) és az UVA (315-400 nm) nevet adták. A legrövidebb UVC sugarak gyakorlatilag el sem érik a Földet, az ózonréteg elnyeli őket. Egyes adatok szerint a Földünket elérő UVB sugárzás mértéke viszont évente két százalékkal nő. Ennek köszönhetjük például bőrünk leégését, sőt, kimutatták az UVB sugárzás rák keltő hatását is. A harmadik és egyben leghosszabb tartományba eső UVA sugarak a bőrt érzékennyé teszik a fényre, s emiatt többek között a bőr korai öregedéséért felelősek.

Védelmi vonal

Napozáskor, vagy napon tartózkodáskor különös gondot kell fordítanunk bőrünkre, hiszen ez az egyik legfontosabb védelmi szervünk. A túl hosszú és túl gyakori napozást a hámréteg megsínyli, és úgynevezett idő előtti öregedéssel válaszol. Nem tévesztendők és nem is téveszthetők össze ezek a barázdák az öregkori, sokkal finomabb ráncokkal. Különösen azokon a helyeken látványos a változás, amelyeket a nap gyakran ér. A bőr ilyenkor petyhüdtté válik és mély árkok láthatók rajta. A tüneteket fiatalabb korban még nem fedezhetjük fel, de amint már említettük, a bőr nem felejt. A barnító, égető sugarak a bőr szerkezetét visszavonhatatlanul megváltoztatják, és 40-50 éves kor körül megjelennek a feltűnő ráncok.

A másik, mindannyiunk számára ismert napártalom a leégés, mely nagyon megkeserítheti nyaralásunkat, hisz még a ruha elviselése is szenvedést okoz ilyenkor. Három fokozatát ismerjük: az enyhe leégést, amikor bőrünk bepirosodik, a közepest, melynél már apró hólyagok is megjelennek, illetve a súlyosat, aminél a bőr sötétlilás pirossá válik és hidegrázás, láz is felléphet. A napégésen könnyebb esetben a gyógyszertárakban is beszerezhető készítményekkel és természetesen szobafogsággal, súlyosabb esetben orvosi kezeléssel lehet segíteni.

A nap okozta legsúlyosabb bőrelváltozás a melanoma és a bőrrák. Napozás hatására ugyanis ugrásszerűen megnőhet az anyajegyképződés, még azon a bőrön is, amin addig egyáltalán nem volt. Az anyajegyek pedig minden esetben magukban hordozzák az elfajulás lehetőségét. Ezért jó, ha odafigyelünk rájuk, és a legapróbb elváltozásnál – nőni kezd, kiemelkedik a bőrből, megváltozik a színe stb. – azonnal orvoshoz fordulunk. Az időben észrevett bajon nagyobb eséllyel lehet segíteni.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top