Ezo

Ez az igazság a 13. csillagjegyről

Pár napja olvashattunk arról, hogy létezik egy 13. csillagjegy, amit szándékosan hagytak ki az asztrológiai naptárból, de a cikkből az is kiderül, hogy csak kevesen születtek az alatt a csillagjegy alatt, amiről tudnak. A hír hatására többen megkerestek, mert összezavarva érezték magukat. Gyakorló "nyugati" asztrológusként, aki a védikus asztrológiát 5. éve tanulom, mosolyogtam, majd megdöbbentem, hogy ez valóban nem köztudott?

Az okok feltárása előtt előre bocsájtom, hogy nemcsak 13., de 14. csillagkép is van. Sőt még több is. Hiszen ott a Fiastyúk, a Göncöl-szekér, a Kis Medve stb. Ezeket mindenki ismeri, mindenki tanult róluk. Ja, hogy ezek csillagászati fogalmak? Az éles szeműek azonnal észrevették a különbséget. Igaz?

Ez az igazság a 13. csillagjegyről
A 13. jegy 
Illusztráció: BBC

Itt a lényeg: különbség van csillagászati és asztrológiai fogalmak között. A csillagászat csillagképeket használ, míg az asztrológia csillagjegyeket. A definíció szerint a csillagkép több csillagból álló jellegzetes összeállásban látszó csillaghalmaz. Őseink a csillagképeket többnyire állatokról nevezték el. (Görögül az állat zoón, innen a zodiákus elnevezés.) A nappálya mentén elhelyezkedő 12 csillagképből álló csillagöv a zodiákus. Az állatövi csillagképek nem azonosak az asztrológiában használatos állatövi jegyekkel. A fizikailag észlelhető állatövi csillagképek a láthatatlan állatövi jegyek testvérei.

A valódi eltérés abból adódik, hogy a csillagászat a tényleges fizikai bolygóállásokat vizsgálja és értelmezi, míg az asztrológiai egy szimbólumrendszerrel igyekszik feltárni a múlt–jelen–jövő történéseit. (Erre kicsit később részletesebben kitérek.) Előbb azt érdemes végiggondolni, hogy a régiek is és a mai, modern kor embere is használt és használ szimbólumokat. Ezekkel vannak tele az írásos üzeneteink (mosolyfejek, szívecskék stb.), a KRESZ (zebra, közlekedési lámpák és táblák stb.). De a jegygyűrű, sőt egy sírkő is szimbólum. Valami attól szimbólum, hogy a valóságos formájánál többet jelent az azt értő emberek számára. És itt a kulcs: nem hiábavalóan tanul egy asztrológus 5-8, sőt 10 évig. Hiszen nemcsak azt kell megtanulnia, hogy mit jelent egy bolygó egy jegyben. Ahogyan egy orvos sem csak az anatómiához és a gyógyszerek hatásához kell hogy értsen. A lényeg sokkal összetettebb és titokzatosabb, amit csak hosszú évek tanulása, majd hosszú évek tapasztalata során szerezhet meg a “beavatott”.

Manapság az internet egy csomó információt elérhetővé tesz. Ezzel sajnos azt a tévképzetet kelti, hogy mindenhez érthetsz. Közben pontosan tudjuk, hogy az információ és a tudás nem ugyanaz. Ezen a ponton visszajutottunk oda, ahonnan elindultunk: a csillagászat és az asztrológia nem ugyanaz, bár mindkettő a Naprendszer bolygóit és a csillagokat kutatja. De van még egy különbség: az asztrológián belül is két eltérő rendszer működik. Az ún. nyugati asztrológia az ún. tropikus zodiákust veszi alapul. Míg az ún. védikus vagy indiai asztrológia az ún. sziderikus zodiákust. Ez utóbbi a valóságos csillagképeket használja.

Felmerül a kérdés, hogy miért tér el a kettő. A válasz a precesszióban keresendő: a precessziós jelenséget a Föld tengelyének imbolygó mozgása okozza. A Föld tengelye a Nap pályájához képest 23,5 fokos szöget zár be. Mivel a Föld nem teljesen gömbölyű, hiába próbálja megtartani ezt a szöget. Bukdácsol, imbolyog a saját tengelye körül, pont úgy, ahogy egy búgócsiga. Emiatt az ingás miatt a Földről nézve a Nap az állócsillagokhoz viszonyítva minden tavasszal a tavaszponthoz érve nagyon lassan hátrálni látszik az előző évi helyzetéhez képest.

Bonyolult ez? Nem, de kicsit nehéz követni. Pedig ezt is tanultuk az iskolában. Ahogy sok minden mást is. De mivel nem használjuk ezeket a fogalmakat nap mint nap, elkopnak.
Ez a tavaszpont, illetve ennek a hátrálása okozza az eltérést. És ebből, pontosabban ennek megneszeléséből pattant ki az a hír, amiről a BBC cikke szól.

Ráadásul a tavaszpont 72 év alatt 1 fokot hátrál. És ez az oka annak, hogy jelenleg az állatövi jegyek és az eredetileg hozzájuk tartozó csillagképek eltávolodtak egymástól. Ha ez a fránya precesszió nem lenne, akkor nem lenne eltérés. Ami ma 24 foknyi eltérés. Tovább számolva: az eltérés 2160 év alatt 30 fokra nő, ami egy teljes zodiákus jegynek felel meg. A két zodiákus időszámítás előtt 285-ben volt utoljára egy helyen.

A kérdés továbbra is az, hogy “Melyik jegyben születtem?”. A válasz: attól függ, melyik asztrológiai rendszert használja az asztrológus. Ez pedig attól függ, hogy hova, melyik kultúrába születtünk. A hagyomány, a környezet hatása, a szokások, az illem, az elvárások mind-mind eltérnek országok, kontinensek között. De a lényeg változatlan: mindannyian szeretnénk jól élni, szeretnék megismerni magunkat, és szeretnénk kiismerni a természet törvényeit. Ez a vágy hajtotta az embereket réges-régen is. És emiatt a megismerési vágy miatt nézett fel az ember anno a csillagos égre. Azt kell felismernünk, és elfogadnunk, hogy rend van az univerzumban, mindig helyreáll az egyensúly. Igaz, hogy olykor ehhez évezredekre van szükség.

Én asztrológusként azt tapasztalom, hogy a mai ember is ráébredt arra, hogy milyen fontos jól időzíteni. Az asztrológia nem abban segít, hogy megmondja, mi lesz. Hanem abban, hogy mikor lépj, ha el akarsz érni valamit. Ebben hatékony eszköz a védikus asztrológia és az ún. nyugati asztrológia is. Ha nem így lenne, már rég lecserélte volna az emberiség valami jobbra, hatékonyabbra…

Olvasd el ezt is!

Mi a te fegyvered? – Nagy arab horoszkóp
Ilyen vagy az egyiptomi horoszkóp szerint
Izgalmas változásokat ígér a 2015-ös azték horoszkóp

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top