nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Ezo
Karácsonyi varázslat és babonák

Karácsonyi varázslat és babonák

Advent idején a leghosszabbak az éjszakák, így nem csoda, hogy a legtöbb hiedelem ehhez az idõszakhoz kapcsolódik. Összeállításunkkal könnyedén átvészelheted az év legsötétebb - napjait.
f Ajánlom





Észt varázslat

A “Yul” kereket jelent, a régi időkben ez volt az év kezdete, amikor az idő kereke fordult egyet és előrehaladt. A hagyma és a só egyaránt tisztító hatású, megkönnyíti, hogy átvészeld ezt a periódust, és új dolgokba vágj bele. Észtországban karácsonykor a nyírfa volt az újjászületés jelképe, pünkösdkor pedig női ruhát húztak rá, hogy üdvözöljék a nyár beköszöntét.


A módszer








Hozzávalók:

 3 fehér gyertya
 2 kis fej hagyma és zsinór
 2 ezüstnyírfaág
A téli napforduló idején, december 21-én gyújtsd meg a gyertyákat. Koncentrálj a fényükre, hámozd meg a hagymákat, kösd át mindkettőt vörös zsinórral, és közben mondd a következőket:

“Múlt és jelen szellemei, tartsátok sakkban a rosszakat, uralkodjon harmónia és öröm ezen napnak fordulóján.”

Függeszd fel a hagymákat házad elülső és hátsó bejáratánál. Ha nincs hátsó bejárat, akaszd egy ablakba. Karácsonyeste vedd le a hagymákat, és sózd meg őket. Távolítsd el a zsinórt, majd égesd el, vagy temesd el a hagymákat. Emeld az ezüstnyírágakat a homlokodhoz, majd a vörös zsinórral akaszd minkettőt a hagymák helyére.







Nálunk, magyaroknál

Hazai terepen is kutakodtunk, és rábukkantunk néhány egész érdekes népszokásra:

• Féregűző nap lévén Baranyában a mókás férfiak azt javasolták asszonyaiknak, hogy kora hajnalban ruhátlanul kerüljék meg a házat, és vesszővel hajtsák el a rágcsálókat. Más területeken elégségesnek tartották a ház védelmében, ha a féregűző szent nevét a küszöbre írták.

• Az eladósorban levő lány a hajnali misére való első harangozáskor a harang köteléből három darabot tépett, amit aztán a hajfonó pántlikájában hordott, hogy farsangkor sok kísérője legyen.





• Az Alföldön volt szokás, hogy a hajnali misére való harangozáskor a lányok mézet vagy cukrot ettek, hogy ettől édes legyen a nyelvük, s mielőbb férjet édesgessenek magukhoz.

• Régen a házaknál egyetlen kemence volt, amely körül télen a családok élete zajlott. Ezért nagy becsben tartották, de különféle tiltások is léteztek a kemencével kapcsolatban. Tilos volt a tűzbe köpni, valamint fésülködni, kotlóst ültetni a kemencepadkán.
Kenyérsütéskor éles késsel keresztet vetettek a tésztára és a kemence szájára. Tüzet nem szívesen adtak ki a házból, mert attól tartottak, hogy ezzel a család szerencséjét is kiadnák.

• A karácsony legnépszerűbb misztériumjátéka a betlehemezés. A ministránsok a karácsonyt megelőző héten liturgikus jeleneteket mutatnak be a meglátogatott családoknál.

• A karácsonyi énekes, esetleg verses köszöntőt kántálásnak nevezik. Karácsony vigíliáján vagy az előtte levő adventi időszakban házról házra járva énekeltek a kántálók. Az ünnep gondolatkörét felidéző énekekhez gyakran kapcsolódnak köszöntők, jókívánságok, rigmusok, prózai szövegek is.





• Erdélyben volt szokás, hogy a hajnali mise ideje alatt az összes ajtót, ablakot zárva kellett tartani, mivel ilyenkor a boszorkányok állati alakot öltenek, házakba, ólakba próbálnak jutni, s ott rontást okozni.

• A karácsonyi asztalról összesöpört morzsa a néphit szerint megóvja a baromfikat a betegségtől.

• Szerelmi jóslatok szerint, ha az éjféli misére harangozáskor a leány a szobában befelé söpör, az asztalt megteríti, rá tányért, s evőeszközt tesz, majd utána egy ingben, mezítláb megkerüli háromszor a házat, a szoba ablakán benézve meglátja a leendő urát.

• Karácsonykor nem szabad ruhát mosni és szárítani, mert arra a rúdra, amelyen a ruhát szárítják, a „marha bőre jut fel”, vagyis a gazda marhái közül egy biztosan elpusztul.

• Az Ipoly mentén járta az a hiedelem, hogy az elázott pénz Advent idején tisztul.

• Salgótarján környékén azt tartották, hogy ilyenkor tüzes emberek járnak, kiknek a szájukból tűz árad. Az ilyen tüzes emberek ellen a néphit szerint rózsafüzérrel lehetett védekezni.





• December 21., amit a népnyelv Hitetlen Tamás napjának is nevez, a disznóölésre legalkalmasabb nap. Az ilyenkor levágott állat szalonnája nem avasodik meg. A Tamás-napi hájat gyógyításra is használják. Ezen a napon megálmodható a jövendőbelink, de csak akkor, ha a leányok vállukkal megrázzák a kerítést, s amerről kutyaugatást hallanak, arról érkezik majd a kérő.

• Az Egyház ajánlja ezen időszak szentjeinek segítségül hívását (András, Borbála, Luca, stb.). A néphit kapcsolatba hozza saját mágikus várakozásait az említett szentekkel, de nem csupán a vallás tanítása alapján, hanem mágikus hatalmat is tulajdonít nekik.

Megosztás Facebookon