Ezo

Találd meg a harmóniát!

A szivárvány minden színében pompázó képek, furcsa geometriai ábrákkal. Vonzzák az ember tekintetét, megnyugtató elmerülni bennük. De mit is rejt valójában ez az egzotikusan csengõ szó?

Nem kell ahhoz egy tibeti kolostorba ellátogatni, hogy mandalát lássunk. Ehhez hasonló motívumokkal a világ minden táján, számtalan kultúrkörben találkozhatunk. Vegyük például a katedrálisok rózsaablakait, az arab kupoladíszeket, a bonyolult kelta csigavonalakat vagy a részletesen kidolgozott azték öröknaptárat.

A mandala azonban több annál, mint egy szép, a tér harmonizálását elősegítő díszítés. Tulajdonképpen egy sajátos, kör alakú szimbólumról van szó, amely egy középpont köré szerkesztett, geometriai ábrákból — körből, négyzetből, sokszögekből — és képekből felépített rendszer. A szimmetrikus motívumok alapjai Indiából származnak, de egész Ázsiában, elsősorban Tibetben ismerik és használják. A szanszkrit eredetű szó jelentése kör, mely a teljességet és tökéletességet jelképezi. Tágabb értelemben a központ elérését, azaz a lényeg megragadását fejezi ki.






A képek értelmezése

A mandala összetett szimbólum, több szinten értelmezhető. Legtágabb értelemben az egész univerzum megjelenítésére szolgál, és egy tökéletes világmodellt tükröz. Mások szerint isteni palotát ábrázol, különböző védőkerítésekkel, falakkal, melyek elválasztják a belső, rendezett teret a külső káosztól. Ha a mandalát az ember szintjére vonatkoztatjuk, akkor a bennünk lévő erőket, erényeket jeleníti meg, melyek sokszor rejtve vannak, de teljessé válásunkkal felébreszthetjük őket. A mandalát a tibeti buddhizmusban támasznak is nevezik, mert képi formába önti a tanítást, megjeleníti a láthatatlan ideákat és segíti a vallás követőit.

Készítésük módja szerint különböző típusokba sorolhatjuk a mandalákat. A leggyakoribbak a textilre festett, úgynevezett tekercsképek (tibetiül: thangka). Léteznek falra festett, papírra rajzolt változatok; de vannak rizshalmokból álló, valamint színes kőporból szórt homokmandalák is. Sőt, előfordulnak fára faragott vagy háromdimenziós, fémből készült formák.


Mire jók a szimbólumok?

A mandalát a különböző meditációs gyakorlatok, a szemlélődés és elmélyülés segédeszközeként használják. A gyakorló első feladata, hogy maga mögött hagyja mindennapi gondjait, kavargó érzelmeit és összevissza cikázó gondolatait, vagyis lecsendesítse belső világát. Így — immáron megtisztulva — „léphet be” a mandalába, és célja, hogy eljusson egészen a középpontjáig. Nézegetése vagy rajzolgatása koncentrációt, összpontosított figyelmet igényel. El kell mélyülnünk benne, elképzelni, hogy belépünk a mandalapalotába, ahol találkozhatunk az istenséggel. A tibeti tantrikus gyakorlatok szerint meg kell értenünk és beépítenünk magunkba az istenség tanítását, majd visszaküldeni őt a szellemi világba. Amikor befejezzük a gyakorlatot, magasabb szintre kerülünk, felvérteződünk egy hatalmas erővel.





A mandalák használata valójában elôsegíti a harmónia és teljesség létrehozását vagy helyreállítását az emberben. Módszer a megtisztulásra, a tanulásra, az informálásra és fejlôdésre. A gyakorló arra törekszik, hogy a világ széttöredezettsége és ellentétei helyett ideális állapotot, egységet teremtsen meg magában. A cél nem kevesebb, mint igazi énünk megtalálása. Erre a feladatra emlékeztet, ezt a küzdelmes utat segíti a képi ábrázolás. A mandala iránymutatóként szolgál, olyan, mintha a labirintusban bolyongva térképet kapnánk a kezünkbe, amely megmutatja a helyes utat. A pontosan meghatározott szerkezet, a szigorú szabályok szerinti felépítés, a rendezettség megfogható, biztos támaszt nyújt gondolkodásunknak. A meditáláshoz természetesen tisztában kell lennünk a motívumok alapvető jelentésével is. Általánosságban a kör jelképezi a szellemiséget, a négyzet az anyagi világot, a színek pedig érzelmekkel töltik fel ezeket a területeket. (A színek értelmezését lásd alább.)

A mandalák világa tán túl távolinak és misztikusnak tűnhet szemünkben, de üzenete a modern kor emberének is szól, ha vágyunk a tökéletesedésre. Hiszen már a nézegetése is harmonizálja az ember működését, pihenteti a szellemet, kiegyensúlyoz, lecsendesít, kikapcsol. Rég elfeledett igazságokra, tiszta gondolatokra döbbenthet rá minket, de a legfontosabb, hogy emlékeztet ideális állapotunkra: a teljességre.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top