Mit keres egy feminista a sugar daddy oldalon?

Nem szoktam kéréssel indítani cikket, de ezúttal kivételt teszek. Mielőtt elmesélném nektek Bella történetét, annyit kérnék, hogy ha érzékenyen érint benneteket a téma, kattintsatok át egy másik cikkre. Nem viccelek, komolyan mondom.

Tudom, nem szokás ilyet kérni, rontom az olvasottságot, de most mégis megteszem, mert tudom, hogy a témával darázsfészekbe nyúltam. Hogy miért tettem? Mert úgy vagyok vele, hogy ha egy jelenség tőlem távol áll, vagy akár elítélem, attól még létezik. És ha elfordítom a fejemet, attól még nem fog eltűnni. Mindenképp be szerettem volna mutatni nektek Bellát, mert engem érdekelt, hogy mi visz rá egy egykor értelmiségi közegben mozgó, túlképzett, lassan negyvenéves nőt, hogy sugar girl legyen belőle.

Bella, mint már az előbb említettem, értelmiségi családból származik, és egészen pár évvel ezelőttig jól kereső művészként dolgozott. Már gyerekkorában bejárta a fél világot, az utazást felnőttként is folytatta, külföldön is élt, műveltsége még tájékozott szemmel is roppant magas. Négy éve azonban egyszerre dőlt össze minden körülötte, megcsömörlött a közegétől (hogy melyiktől, azt személyazonossága védelmében nem írjuk le), és élete első komoly kapcsolata is véget ért. Pedig a férfi minden szempontból az első volt a szexuálisan későn érő nőnek.

Bella és egykori barátja tíz évig voltak együtt. Intellektuális és érzelmi síkon nagyon jól működtek, szexuálisan pocsékul. Bella állítása szerint a végén már egyáltalán nem volt köztük testi intimitás.

A jelenleg egy teljesen más, hétköznapi területen dolgozó nő azt mondja, valójában a férfi mellett sosem élte meg teljesen a testi szerelmet, nem teljesedett ki, mégis vele maradt. Most merül fel a kérdés, hogy miért – Bella azonban megelőz, és azt mondja: partnere volt minden másban.

Társkereső – szexpartnerkereső – sugar daddy

Történt aztán, hogy az említett férfi lelépett. A történet már-már sablonos, hiába Bella kitartása és támogatása a nehéz időkben is, az országhatárokon átnyúló érzés, a férfi másnak adta meg azt, amit neki annyi éven át nem.

Nem meglepő, hogy nehéz időszak következett Bella életében, ami azonban idővel nagy felismeréseket és új utakat hozott magával. Ezek egyike volt a regisztrálás a társkeresőre.

Bella nagy reményekkel futott neki, ekkor még egy új, tartós kapcsolatot keresett. Sokat szeretett volna adni, de azt is tudta, hogy most már ő is szeretne mindent megkapni, amire vágyik, és nem fog lejjebb adni az igényeiből.

Legalábbis ami a párkapcsolatot illeti.

Nagy meglepetésére nem így volt a szexszel, ami után hirtelen nagyon vágyott. Amikor azt látta, hogy a társkeresőkön is csak „azt akarják” – arról nem beszélve, hogy ismerős, általában kapcsolatban élő arcokkal is találkozott –, szerette volna egy őszintébb közegben keresni a testi szerelmet. „Nem mondom, volt egy rövidebb kapcsolatom egy fiatalabb férfival, ám annak is ugyanaz lett a vége. Nem passzoltunk, bevallom, meguntam. Nem akartam hazudni sem neki, sem magamnak. Végre, egyszer az életben őszinteségre vágytam, és arra, hogy rólam szóljon a történet. Engem pedig a szexualitás érdekelt” – mondja Bella.

Nem nekem való a monogámia, jelenleg nem tudom elképzelni, hogy legyen egy olyan ember, aki minden vágyamat kielégíti (fotó: istock)

Így talált rá az egyik, csak és kizárólag szexpartnerkereső oldalra. „Nagy szerencsém volt, mert semmilyen negatív élmény nem ért. Természetesen az óvintézkedéseket megtettem. Minden esetben, amikor találkoztam egy idegennel, elküldtem minden paramétert a barátnőmnek, nem vagyok felelőtlen. Mindig tudta valaki, hogy hol és kivel vagyok.”

Bella jókat mulatott a magukat óriási csődörnek beállító férfiakon, akikről utána kiderült, hogy elképesztően frusztráltak, és élőben sokkal inkább zavarban voltak, mint ő. Nem tudták, pontosan mit is akarnak, sokszor teljesíteni sem tudtak. „Engem ez nem zavart, a kaland, az kaland, attól még, hogy a kocsival elindulunk valamerre, és az lerobban, ugyanúgy élvezem, de rajtuk láttam, hogy feszülnek. Egyikükkel csak pettingig jutottunk, majd utána körbenézett a lakásomban, megjegyezte, mennyire stílusos, rám is ugyanezt mondta, majd hirtelen elkezdett öltözködni, és szinte elszaladt” – meséli.

Bella hamar leszögezi, hogy egyáltalán nem tárgyiasítja a férfiakat. Azt gondolja, minden bizonnyal nekik sincs sokszor könnyű dolguk a nőkkel, ám tapasztalata azt mutatja, a nők többet tesznek bele a dologba, bármi is a cél.

Mindenesetre, bár nem meglepő, de pozitív tapasztalatként élte meg, hogy egytől egyig olyan férfiakkal találkozott, akik teljesen más környezetből jöttek, mint ő. Jó értelemben vett egyszerű emberekkel, akik maximálisan őszinték. És ez volt az, ami hiányzott Bella életéből. „Mondjuk ki, anyám fantasztikus nő, de apám képmutató. Olyan férfiképet kaptam tőle, ami fabatkát sem ér. Arról nem beszélve, hogy egész gyerekkoromban és fiatal tiniként is azt hallgattam, mennyire felejthető vagyok, hogy nem vagyok jó nő. Talán ezért is volt már olyan szexpartnerem, akivel többször is találkoztam, hiába nem volt a legjobb az együttlét. Mert emberileg annyira becsültem, és tudtunk is adni egymásnak. De kapcsolat nyilván ebből sem lett.”

Kapcsolat lehetősége ide vagy oda, Bella mindig ad az előkészületre és a találkozókra. Ez utóbbi szempont volt az, ami miatt végül úgy döntött, kipróbálja a nagy port kavaró sugar daddy kereső oldalt, a Puncs.hu-t. „Elmegyek kozmetikushoz, az alsó hangon egy tízes. Körmös, az megint 4000-6000 között. Veszek valami szexi fehérneműt, az is egy tízes. Ha nagyon szép akarok lenni, akkor fodrászhoz is elmegyek, az pedig szintén egy tízes. Veszek nasit és italt, mert általában üres kézzel érkeznek a férfiak. Nem nagyüzemről beszélünk, de amikor úgy döntök, kölcsönösen érdeklődünk egymás iránt valakivel, akkor annak én megadom a módját. És az pénzbe kerül…”

Bella pedig megunta, hogy a többség igénytelen, és sehogy nem készül a randevúra. Ezért regisztrált a Puncson, azon belül pedig a kiemelt támogatói kategóriát jelölte meg. „Ez azt jelenti, hogy havi 250-500 ezer forintot adnak, megbeszélés szerint. Legalábbis elvileg. Gyakorlatilag az esetek többségében egy ordas nagy szemfényvesztés az egész.”

Mindig tudta valaki az ismerőseim közül, hogy hol és kivel vagyok (fotó: istock)

Bella megmutatta az üzeneteit, melyeket számos férfival váltott. A lényegük tulajdonképpen ugyanaz, mint máshol: megpróbálnak ingyen szexhez jutni, hiába a világos leírás és a kitöltött kategóriák Bella adatlapján. Többségük nős, a kommunikációja igénytelen, sőt alpári. „Kíváncsiságból megnéztem a lányok oldalát is. Többségükben olyan nők, akik rendes párkapcsolatot keresnek, olyan férfit, akinek nem jelent gondot, hogy elvigye őket vacsorázni. Vagyis az alapok” – mondja Bella, aki amellett, hogy regisztrált a Puncson, feministának vallja magát, mert soha nem engedné, hogy bárki bármire kényszerítse, és szerinte az egész történet csakis róla szól.

„Képzelj el úgy engem, mint egy modern kori gésát. Nagyon szeretek adni. Rájöttem, hogy nem nekem való a monogámia, jelenleg nem tudom elképzelni, hogy legyen egy olyan ember, aki minden vágyamat kielégíti. Feminista vagyok, igen, én döntöm el, kivel szeretnék, mit szeretnék, mikor szeretnék, és hogy mennyivel szálljon be az estébe, az előkészületekbe, hogy az emlékezetes legyen. Nekem.”

És volt is olyan, ami az lett, miután a delikvens átment Bella szűrőjén. Negyvenezer forintba kóstált, Bella pedig azt mondja, boldogan készült, boldog volt közben és utána is.

Amikor naivan arról faggatom, nem kellene-e szakemberrel a mélyére ásnia annak, miért is viszonyul így a szexhez az őt ért traumák után, azt mondja, pontosan tudja, mi és miért van, köszöni, pszichológushoz is járt. „Nem tudok mást mondani, mint hogy nekem jó, hogy én irányítok. Mennyivel jobb az, ami azelőtt történt, hogy regisztráltam volna? Egy férfi ezerrel udvarolt, levelek, üzenetek, meghívások tömkelege érkezett. Alig bírtam elugrani előle. Majd kiderült, hogy nős. Ott kalap, kabát volt. Nekem ehhez jelenleg nincs türelmem. Nem tudom, mi fog történni, ha szembejön az, akiért lemondok erről az életről. Ha van ilyen. De egyelőre nincs. Én békében vagyok magammal, és ha mást nem is, egyet tanácsolnék a nőknek. Ne csücsörítős szelfiket készítsenek a világnak, hanem a testüket fotózzák, maguknak. És szeressék meg.”