nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
„Csak azért, mert nem látok, még pont ugyanolyan anyuka vagyok, mint te”

„Csak azért, mert nem látok, még pont ugyanolyan anyuka vagyok, mint te”

Őszinte és megrendítő írás egy kétgyerekes vak anyukától, aki összeszedett néhány dolgot, amit szeretne, ha a többi szülő tudna róla és a gyerekeiről.
Esvé
f Ajánlom

Igen, jól olvastad: nem látok. Semmit. Egyáltalán. Leginkább azért, mert annak idején három hónappal a szülés kiírt időpontja előtt születtem. A férjem cserébe lát, épp ezért ő intézi azokat a dolgokat, amikhez kocsira vagy épp színlátásra van szükség. Ami csak azért különösen vicces, mert a férjem viszont színvak” – kezdi a Scary Mommy oldalán megosztott őszinte és tanulságos írását Ashley Wayne.

anyuka vakság vallomás

Kép forrása: Ashley

A kétgyerekes amerikai anyuka azért ragadott billentyűzetet, mert úgy érezte, van néhány fontos dolog, amit minden szülőnek tudnia kellene a hozzá hasonlóan látássérült anyukákról és a látássérült gyerekeikről. Többek között például azt, hogy a vakság nem terjed érintés útján. „Csak azért, mert velünk lógsz, még nem fogod elkapni. Se te, se a gyerekeid. Ígérem.

Ashley szerint az első és legfontosabb dolog, amit mindenkinek tudnia kell, hogy a vak gyerekek is éppúgy szeretnek és akarnak játszani, mint a látó társaik. „Nem működik a látásuk. Ez tény. De ez nem jelenti azt, hogy ne élveznék azoknak a játékoknak a többségét, amiket a látó gyerekek is szívesen játszanak. Az én gyerekeim például imádnak bújócskázni, sőt – meg fogtok lepődni – színezni is. Tudom, hogy ez egyeseknek nagyon furcsa, de nálunk mindkét gyereknek van kedvenc színe. A lányom például csak ilyen színű ruhákat hajlandó felvenni.

Az anyuka emellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy az, hogy nem tart szemkontaktust, nem udvariatlanság a részéről, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem érdekli, amit a másik mond. „Ez olyasvalami, amit nem lehet eléggé hangsúlyozni. Persze, tisztában vagyok vele, hogy a legtöbb embernek – függetlenül attól, hogy felnőttről vagy gyerekről van-e szó – furcsa olyan emberhez beszélnie, aki nem néz rá, ha hozzá beszél. Sokszor voltam tanúja annak, hogy valaki egyszerűen elsétált, mikor a gyerekeim próbáltak neki bemutatkozni, mert nem vette észre, hogy hozzá beszélnek.

A látás képessége csodálatos dolog. Komolyan. Fogalmatok sincs, hogy ti, akik láttok, micsoda szuper erő birtokában vagytok. Gondoljatok bele: beléptek a gyereketek szobájába, és pontosan tudjátok, mit csinál épp. Segítség nélkül is megtaláljátok azt a mütyürt, ami nélkül a gyerkőc nem bír meglenni. Arról már nem is beszélve, hogy végignézhetitek, hogyan nőnek fel, és láthattok minden apró, elsőre jelentéktelennek tűnő változást. Ez egy csoda. Egy ajándék. Kezeljétek is úgy.

Megosztás Facebookon