nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
A halogatás nem lustaság, hanem kőkemény meló: ezt tedd ellene!

A halogatás nem lustaság, hanem kőkemény meló: ezt tedd ellene!

NLCafé

A halogatás nem lustaság, hanem kőkemény meló: ezt tedd ellene!

Nem lesz egyszerű, de bizony bele kell állnod, hogy a munkahelyen lekopjon rólad a "késős" jelző, a barátaid pedig le tudjanak ülni a székre, ahol egyébként a szennyest tartod. Tíz tipp tíz helyzetre.
NLCafé

Aki olvasta az előző, halogatásról írt cikkünket (ahelyett, hogy elkönyvjelzőzte volna a böngészője egyik eldugott menüjébe, hogy soha többé ne nézzen rá többet), kissé rossz szájízzel zárhatta be a tabot, ezt mi is tudjuk. Teljes kórképet vázoltunk fel ugyanis az ébredéstől a (vészesen közelgő!) karácsonyfa-vásárláson át az elbaltázott ismerkedésig, elmondtuk, milyen buktatói vannak ennek az első ránézésre lusta, megúszós, valójában nagyon is feszült és kimerítő életmódnak, megoldási javaslatokat azonban nem adtunk. Alant ezt igyekszünk pótolni.

Feszült és kimerítő? Hát a halogatás lényege nem a semmittevés és a megúszás?!

– teheti fel az egyébként teljesen jogos kérdést a kedves nem-halogató olvasó. Eláruljuk: nem. A kényszeres halogatás és a lustaság ugyanis két teljesen különböző dolog (igaz, nyilván van némi átfedés a tünetekben). A lusta ember egyszerűen nem hajlandó foglalkozni semmivel, amihez nincs kedve, ami egyébként eleve nem kis kihívás, tekintve, hogy a 21. századi fejlett kapitalizmusban a totális jólét és a végtelen lehetőségek ellenére az élet tízszálalékokban mérhető része olyan dolgokból áll, amihez épelméjű embernek semmi kedve. Az okos lusta ember éppen ezért inkább magát az életet változtatja meg, mint hogy belefogjon a lustasága tárgyába. Munkahelyet vált, elköltözik, annyi pénzt keres, hogy takarítónőt és intézőembereket foglalkoztasson, míg ő kedvére lustálkodik. A buta lusta ember pedig tétlenül és apatikusan nézi végig, ahogy összeomlik körülötte minden. A krónikus halogató ezzel szemben

folyamatosan szorong és vergődik, a halogatás végtelen küzdelem nem csak családunkkal, szüleinkkel, főnökünkkel, a közművekkel, az önkormányzattal és az állami szervekkel, hanem magunkkal is.

Ez pedig iszonyú kemény meló. Ezeket a sorokat például egy olyan ember írja, akinek tegnapelőtt kellett volna leadnia ezt a cikket és sokkal jobban elfáradt a lelkifurdalástól, mint amennyire attól fáradt volna el, ha egyszerűen megírja ezt a cikket. Hülyeség, mi? Az. De hát ilyen az ember. Hülye.

Térjünk is tehát vissza az előző cikk halogatáskategóriáira és lássuk, mit tehetünk, hogy egy kicsit könnyebb és szorongásmentesebb életünk legyen!

Ébredés

Megírtuk: attól az egy (vagy négy-öt) csakmégötperctől nem leszel kialudtabb (van ilyen szó?), viszont a dugóban, szmogban ülve az általános rossz közérzet mellett még az is nyomaszt, hogy késésben vagy. Mit lehet tenni? Természetesen azt, hogy

felkelsz időben!

No shit, Sherlock! – reagálja most erre teljes joggal az angolról lefordíthatatlan mondatot a kedves halogatós olvasó. Pedig tényleg ez a megoldás – az ébredés sajnos az a helyzet, amikor muszáj erőszakot venned magadon. Akár puszta akaraterővel, amikor is csak azért is kinyitod a szemed és félig öntudatlanul kikászálódsz az ágyból, akár trükkökkel, például úgy, hogy veszel egy propelleres ébresztőórát, amelyet konkrétan el kell kapnod, hogy abbahagyja a csipogást. (Ezt nem most találom ki, tényleg létezik!) A jó hír az, hogy a lelked, majd a tested is megtapasztalja, hogy ez így neked igenis jó, azaz kifizetődik gyorsan felébredni és úgy beérni a munkahelyre/iskolába, hogy nem bocsánatkérésekkel kezded a napot. Egy pár hét után pedig egyszerűen megtanulsz felébredni. A “késős” jelző pedig szépen lassan lekopik rólad, helyette aggatnak majd rád mást, ne aggódj!

Jelmezes buli

Itt is a meditáció és a mantra segít:

Jelmezt varrni márpedig jó!

– ezt kell mondogatnod magadnak, és előbb-utóbb el is hiszed majd. Tudod, hogy miért? Hát azért, mert jelmezt varrni tényleg jó, egyrészt kreatív zen lélekgyakorlat textillel dolgozni (és elbukni abban a tudatban, hogy nem baj, van még időd megvarrni a gyerek Halloween-kosztümjét, és legközelebb sikerül), másrészt hatalmas sikerélmény, amikor mindenki dob egy hátast és irigykedik a te csodálatos gyerekedre. A halogatásról nem szoksz majd le, de a varrás is egy olyan tevékenység lesz, amihez van kedved, így aztán nem is halogatod majd. Pofonegyszerű, nem?

Ismerkedés

“Meglátod, azon kapod magad, hogy oda-odanézel, közben azon gondolkodsz, ki lehet ő, hogy létezhet ilyen szép orr/szempár, milyen zenét szeret, vajon van-e csaja/felesége, ha nincs, keres-e, ha igen, biztos gyönyörű gyerekeitek lennének, és mire eljutsz odáig, hogy képzeletben kiválasztod közös otthonotok konyhacsempéjét, az illető már nincs sehol” – írtuk le a helyzetet az előző cikkben megoldási javaslat nélkül. Ez a legnehezebb kérdéskör, nem is szeretnénk átmenni randiguruba, vagy konyhapszichológiai Coelho-idézetekkel fárasztani téged arról, hogy egyszer élünk, rövid az időnk ezen a kis sárgolyón és minden kihagyott lehetőséget bánni fogunk. (Coelho ide vagy oda, ez egyébként pontosan így van.) Tudjuk: mint minden szorongós halogató, ettől még nem szeded össze a bátorságod, és attól tartasz majd, hogy biztos tök ciki lesz az egész. Fogjuk meg hát a témát a másik végéről és rögzítsünk egy fontos mondatot:

Igen, tényleg ciki lesz, erre mérget vehetsz.

Emeljük a tétet: nehogy csak ezért ne szólítsd meg, sőt: éppen ezért szólítsd meg! 2018 van, ezt ne felejtsd el, szerencsére azoknak az időknek már rég vége, hogy furán veszi ki magát, ha egy nő szólít meg egy férfit. (Ha meg a férfi mégis ezt gondolja, akkor egy – méltatlanul keveset használt szóval élve – pernahajder, ne vesztegesd rá az időt!) Szóval az ismerkedés mindig ciki, fura, awkward – hogy megint egy lefordíthatatlan angol kifejezéssel jöjjünk -, ezen nincs mit szépíteni, nem is kell, nem is szabad, inkább állj bele, vállald a kezdeti furaságot, lehet ezen ironizálni, poénkodni, ha van esze, ízlése és műveltsége, vevő lesz rá, nem is ismerkedés ez már ekkor, hanem metaismerkedés, az érintés, a csók, a randi is valódi lesz, később pedig milyen jó lesz kibeszélni, hogy mennyire vicces volt az eleje!

Papírmunka

Számlák, utalások, rendszerezés, iratok, mailek átfutása, kasszarendezés és csekkekkel zsonglőrködés. Erre írtuk, hogy ebben aztán tényleg semmi öröm nincs. Ennél okosabbat sajnos most sem tudunk mondani. Szerencsére az előző cikkben véletlenül megírtuk a megoldást is: gondolj arra, mennyire ciki lesz a behajtóknak esküdözni a telefonba, hogy most már tényleg utalsz! Ha ez a gondolat nem elég ahhoz, hogy időben letudd a témát, akkor sajnos semmi. Szóval vegyél egy nagy levegőt és szánd rá azt a havi egyszer (!) két órát. Sokkal kevesebbszer fáj majd a fejed a hónap hátralévő részében.

Takarítás

A halogatástudomány legszerteágazóbb témája, egyben a leghalogathatóbb tevékenységi kör a takarítás: a rendrakás, mosogatás, porszívózás, suvickolás, és igen, a vasalás. Kinek van erre ideje!? Egy igazi halogatónak biztosan nincsen, hiszen neki minden szabadideje és energiája elmegy arra, hogy a halogatása miatt érzett lelkifurdalásában vergődjön tehetetlenül! Ahogy fentebb már előfordult, a takarítás-dilemmára sincs tuti receptünk, egy-két tippünk azonban akad. Ha a kedves olvasó például perverz, megpróbálhatja élvezni is a takarítást, valahogy úgy, ahogy a Karate kölyökben harcművészeti mozdulatokká alakult az autófényező és kerítésfestő rutin, de tudjuk, ez nem mindenkinél válik majd be. Így hát a következőket javasoljuk.

Amikor legközelebb kitakarítasz (olyat nem írunk, hogy most azonnal takaríts ki, mert úgysem fogsz), tehát, amikor tényleg elszánod magad, összepakolsz, portalanítasz, kiganézol mindent és felmosol, állj meg a lakás közepén. Nézz körbe. Időzz el a csillogó padlón, amiről (legalább még ma) akár enni is lehetne. Ez a te lakásod, itt van az egész kis életed, méghozzá a legjobb formájában. Tisztán, üdén. Csukd be a szemed.

Vegyél egy mély levegőt, hagyd, hogy átjárjon a Domestos-szag és a porszívó által visszafújt levegő jellegzetes melege.

Gondolj arra, hogy ahogy a te életed, úgy az életed fő helyszíne: a lakásod is megérdemli azt a gondoskodást, odaadást és figyelmet, aminek a vége ez a nagyszerű érzés. Ha ezt megéled, talán könnyebb lesz rendszeresebbé tenni ezt az egyébként tényleg béna és fárasztó tevékenységet.

Vagy nem. De tényleg nem tudunk okosabbak lenni.

A szék

Az alternatív ruhafogas, ami mindenre jó: 

Szennyes- és frissenmosottruha-tároló, bugyi- és zokniszárító (ha valami nem fért volna fel a fregolira, ami megesik, ha kényszeres halogatóként másfélhetente egyszer mosol), szóval mindenre, csak arra nem, hogy izé, ülj rajta.

Ezt írtuk a tárgyról, amit egy igazi halogató inkább a végtelenségig használ nem rendetetésszerűen, csak el ne kelljen pakolni a ruhákat! Erre kivételesen van egy tuti receptünk:

Tarts házibulit!

A házibulinak ugye a nyilvánvalókon (nasi, alkohol és az idő előrehaladtával egyre rosszabb zene, amíg el nem érünk a kilencvenes évekbeli kedvenceinkhez) túl van egy olyan jellegzetessége, hogy illik leültetni az embereket. Igaz, egy valódi halogató megértené, ha a házigazda azzal nyitna, hogy

bocs, azt a széket ne használd, ott a szennyesem ül,

abban azért biztosak vagyunk, hogy erőt vennél magadon és odébb pakolnál. Mondjuk egyenesen a mosógépbe.

Karácsony

Azt írtuk, a halogatás merő szorongás, a karácsonyt halogatni viszont még rosszabb, instant agyhalál december 23-án, amikor nekünk még el kell mennünk a halogatók purgatóriumába, a plázába. Itt egy fontos feladatod van: eldönteni, hogy beleállsz-e a kínálkozó ideológiákba (például abba, hogy a karácsony a szeretet ünnepe és elég, ha szeretetet adunk egymásnak, bármit is jelentsen ez), vagy tényleg bevásárolsz. Ha az utóbbi, akkor viszont muszáj letudnod októberben és novemberben. Bízunk benne, hogy egy elhalogatott karácsony, illetve az ez okozta agyérgörcsközeli állapot elég ahhoz, hogy egyszer és mindenkorra belásd ezt. A fát persze nem tudod ennyire előre megvenni, úgyhogy erre csak azt tudjuk mondani, hogy

adj jó sok pénzt egy ismerősödnek azzal, hogy karácsony előtt pár nappal egyszer csak jelenjen meg nálad egy tisztességes fenyővel, nem érdekelnek a részletek, oldja meg.

Nyugodtabban alszol majd, meglátod. 

Ég a zsír!

Most tényleg nagyon sokat gondolkodtunk azon, hogy mivel vegyük rá a halogatókat, hogy elkezdjenek mozogni. Ám a helyzet az, hogy éppen ez a téma, amivel a legnehezebb bármit is kezdeni. Az egészséges életmód – sport, kondi, fogyókúra vagy egyszerűen az, hogy nem tömsz magadba rettenetes dolgokat – ugyanis csak és kizárólag az adott emberre tartozik és az ő életét nehezíti/könnyíti meg, másokét nem. Amit pedig egyedül magadért kellene megtenned, azt a legnehezebb megtenned. A halogatós ember jellemzője ugyanis, hogy

nem értékeli és nem tartja túl sokra magát és a saját életét.

Azért halogat, mert (még maga előtt is) titokban úgy érzi, nem ér ez az egész annyit, hogy tegyen dolgokat azért, hogy könnyebb legyen neki. Tragikus helyzet ez, egy cikk pedig kevés ahhoz, hogy segítsünk, plusz ugye meg is ígértük, hogy nem merészkedünk coelhós mélységekbe-magasságokba. Csak annyit mondhatunk, hogy valahogy, bárhogy tényleg kezdd el szeretni magad, ha így lesz, jön magától az egészséges életmód is. Nem fordítva. Azaz

nem attól fogod szeretni magad, hogy lefogysz, hanem azért kezdesz majd fogyni, mert tudod, hogy megérdemled.

Na jó, mégis átmentünk a motivációs idézetek világába. Bocsánat.

A torta

E cikk előzményében azt írtuk, szülinapi zsúrra tortát rendelni mégiscsak ciki, talán még cikibb, mint egy összeomló, szedett-vedett tortaköltemény. A megoldás azonban mégis ez lesz, már csak azért is, mert e sorok írója a pestós csirkemellnél bonyolultabb ételt még életében nem készített, így nem is kezd el okoskodni azon, mi legyen a tortakérdéssel. Az viszont biztos, hogy Magyarországon épp gasztroforradalom dúl, ami azt jelenti, hogy nem kell az ötödik vagy a tizenkettedik kerület elit cukrászdáiba menni, jó eséllyel találunk egy tisztességes tortalelőhelyet a közelünkben, amely épelméjű árakkal dolgozik. A gyerekek dobnak majd egy hátast, a jelen lévő Tökéletes Anyukák pedig kibeszélnek majd – “na, ez is csak rendelni tud” -, de az meg kit érdekel, nem?

Úgynevezett női dolgok

Emlékeztetőül: “kopott köröm, kutyarágta frufru, borostás láb, szó szerint és divattörténetileg is megkopott ruhatár, ilyenek”.

A testpozitív feminizmus és a lelki kiegyensúlyozottság jegyében (égisze alatt, keretein belül) mi azt javasoljuk:

Tudod mit? Állj bele!

Ez a te tested és a te életed. Nem egy cég reprezentációs eszköze vagy a férfiak kiszolgálására kitenyésztett dekoratív díszítő elem. Csak tedd fel a kérdést, hogy önazonosabbnak érzed magad szépen-takarosan megcsinálva, mint anélkül. Lehet ugyanis, hogy ez a halogatás nem is halogatás, hanem egy rejtett lázadás a genderalapú elvárásrendszer ellen. Ha így van, nyugodtan hagyd “szétesni” magad (értsd: úgy kinézni, ahogy egyébként is kinéznél, tudod, ahogy a férfiak is szokták, esetleg némi borotválkozást leszámítva). Használati utasítást ehhez nem is adnánk, csak egy apró, lábjegyzetszerű mondatot hagynánk itt:

2018 van, és nincs semmi baj azzal, ha úgy döntesz, hogy mondjuk szőrös lesz a hónaljad.

„Legfeljebb kicsit korábban kelek holnap” – tíz helyzet, amikor vérciki a halogatás

NLCafé

„Legfeljebb kicsit korábban kelek holnap” – tíz helyzet, amikor vérciki a halogatás

Kínkeserves ébredés, ruhahalom alatt unatkozó fitneszgépek, kutyarágta frufru és a nagy Ő elszalasztása: tíz helyzet, ami minden krónikus halogató számára ismerős.
NLCafé

Te halogatós vagy? Jó, nyilván nem, inkább te vagy, aki mindig vársz a többiekre, a barátaidra a színház előtt, a férjedre december 23-án (hol a fa?!) és a munkatársadra, aki fél ötkor még mindig nem volt képes leadni az aznapra esedékes akármit, emiatt pedig te is kellemetlen helyzetbe kerülhetsz. Sőt tévéd sincs, ha mégis, sosem nézel valóságshow-t, azt sem tudod, kik ezek a celebek vagy mik, akikről mindenki beszél, legfeljebb Mezzo megy, meg Spektrum. 

Elég sok embert megismertem az életemben, de egy kezemen meg tudom számolni, hányan vannak, akik belátták, hogy halogatósok. A

Ne haragudj, notórius késő vagyok!

mondatot például legfeljebb négyszer hallottam. Valahogy tabu ez a téma, mindig csak a másikat érinti, minket sosem. Sokat elmond, hogy a halogatás latinos-tudományos neve, a prokasztináció is inkább hangzik úgy, mint egy szörnyű műtéti beavatkozás, mint egy rossz szokás. Hát én akkor most megtöröm a jeget:

Én igazi, született halogató vagyok,

a „Jó, legfeljebb korábban felkelek holnap” a mottóm (nem kelek), a „Várjál, ez ma van?” az eposzi jelzőm, és a „Figyu, közbejött valami” lesz a sírfeliratom.

Születtek már tanulságos cikkek, tanulmányok és megindító önvallomások a halogatás természetéről, de most hagyjuk a tudományt és rögzítsük az egyértelműt: a halogatásnak semmi értelme. Valamiért csináljuk, persze, de értelme nem sok van. Én legalábbis nem ismerek senkit, aki direkt halogat, és el is tudja mondani, miért csinálja. Szóval maradjunk abban, hogy

a halogatás rossz, értem?

Alább pedig tíz pontban be is bizonyítjuk, miért.

Ébredés

Arra, hogy a halogatásnak semmi értelme, a reggeli „csakmégötperc”a leginkább illusztris példa. Oké, álmos vagy, nincs kedved kiaraszolni a paplan alól, hideg van, balhézik a gyerek, kemény nap lesz a munkában, de akkor is: mit nyersz azzal az öt perccel? Vagy ötször öt perccel, súlyos halogatás esetén. Tisztességesen aludni (tehát a jelenleginél kicsit jobban kialudni magad) képtelen vagy, aztán pedig ugyanúgy végig kell csinálnod az egész hűbelebancot, a reggeli dugó ugyanolyan reménytelen lesz majd, a szmog ugyanolyan büdös, a busz ugyanúgy tele, csak még el is vagy késve. Hát kinek kell ez?

Jelmezes buli

Mármint a gyereké, nem a tiéd. A boltban vett jelmez egyszerre drága és gagyi, és egyébként is dúl a DIY- és kézművesmozgalom, az Igazi Jó Anyuka tehát maga varrja a jelmezt, azaz rád vár a nemes feladat. Ami egészen addig jó bulinak tűnik, amíg rá nem jössz, hogy egy: a halloween/farsang/cosplayverseny holnapután lesz; kettő: a gyerek a Pinterestről nézett ki egy szuper profi jelmezt, amit replikálni két hét is kevés lenne. A tanulság: gondolkodj és cselekedj előre! Ja, és ne engedd a gyereket a Pinterest közelébe többé.

Ismerkedés

Á, egy klasszikus: meglátod, azon kapod magad, hogy oda-odanézel, közben azon gondolkodsz, ki lehet ő, hogy létezhet ilyen szép orr/szempár, milyen zenét szeret, vajon van-e csaja/felesége, ha nincs, keres-e, ha igen, biztos gyönyörű gyerekeitek lennének, és mire eljutsz odáig, hogy képzeletben kiválasztod közös otthonotok konyhacsempéjét, az illető már nincs sehol. A halva született ismerkedések abban különböznek a hagyományos halogatástól, hogy konkrét, szituációs szorongáshoz köthetők (hogy lehet odamenni és megszólítani úgy, hogy ne legyen az egész mérhetetlenül ciki?), meg abban, hogy azonnal végtelen mennyiségű ellenérv áll a rendelkezésünkre, hogy központi idegrendszerünk unszolása ellenére miért hagyjuk mégis az egészet a francba. (Biztos van csaja, nekem sem annyira aktuális, majd ha öt kilóval könnyebb leszek, úgyis elkenődött a sminkem.)

Papírmunka

Tudjuk: számlák, iktatás, levélfeladás, rendszerezés, garancialevelek és blokkok megfelelő nejlonbugyikba rendszerezése és így tovább. Vagy tegyünk úgy, mintha 2018 lenne: online utalások, telefon- és tévészolgáltató oldalára bejelentkezés, általános kasszarendezés. Szóval azok a dolgok, amikben egyrészt tényleg semmi, de semmi öröm nincs, másrészt viszont nagyon-nagyon megnehezíted az életed, ha halogatod vagy simán nem csinálod meg őket. Segíteni mérsékelten tudunk, ez tényleg csak elszánás kérdése, illetve gondolj arra, mennyire kellemetlen lesz telefonon győzködni a behajtókat, hogy most már tényleg utalsz, eskü!

Takarítás

A halogatástudomány állatorvosi lova, avagy mutasd meg a lakásod, megmondom, mekkora prokasztinátor vagy! A takarításban ugyanis szintén nincs sok öröm, viszont nagyon-nagyon könnyű halogatni, főleg, ha egyedül vagy szintén halogató partnerrel élsz együtt. Hetekig képes vagy ugyanis meggyőzni magad, hogy ez még így pont vállalható (megsúgom: nem az), különben is, majd holnap, arról nem is beszélve, hogy némi tüneti kezelés (legalább a nagyobb edények elmosogatása, minimális rendrakás, a feltűnőbb porcicák össze-villámporszívózása, ilyenek) csodákra képes, persze csak optikailag, a mocsok attól még ott marad. A takarítás kérdéskörébe egyébként vegyük bele a vasalást is, ami szintén monoton macera, bár ott legalább annyi motiváció van, hogy ha nem csinálod meg, slamposan mész munkába. Ez főleg akkor veszélyes, ha nincs dress code, mert akkor tényleg könnyen meggyőzöd magad, hogy ez így rendben van.

A szék

Ha nem érted, mit keres ez a szó közcímként ebben a cikkben, gratulálok: nem vagy súlyos halogató! Ha viszont az vagy, azonnal átérzed, mekkora kulcsszerepe van a legáltalánosabb háztartási kelléknek alternatív ruhafogasként az életedben. A szék mindenre jó: szennyes- és frissenmosottruha-tároló, bugyi- és zokniszárító (ha valami nem fért volna fel a fregolira, ami megesik, ha kényszeres halogatóként másfél hetente egyszer mosol), szóval mindenre, csak arra nem, hogy izé, ülj rajta. A profi halogatók két-három széket is bevetnek, az egyiken a szennyest, a másikon a kimosott cuccokat tárolják, esetleg fehéret-színeset külön, az igazán súlyos esetek pedig a szobabiciklit és az elliptikus trénert is szobainasként alkalmazzák, ami ugye azt is implikálja, hogy sosem használják őket kalóriaégetésre, de hát ők végül is a fogyással is ráérnek.

Karácsony

A karácsonyban az a jó – mármint halogatóként –, hogy ezernyi indok és ideológia áll a rendelkezésedre, hogy miért nem érdekel téged ez az egész, ráadásul mindegyik tök meggyőzően hangzik. „Az egész egy kapitalista hazugság”, „csak arra jó, hogy a boltok megszedjék magukat”, „az igazi szeretet már rég kiveszett ebből az elanyagiasodott ünnepből” – ismerős, ugye? Márpedig te nem változol agyatlan droidként vásárlógéppé, te igenis igazi szeretetet adsz, és kész! Igen ám, csakhogy végül eszedbe jut, hogy fa azért mégiscsak kéne, ha pedig fa kéne, díszek sem ártanának (valahol ott vannak valamelyik halom alatt, vö. takarítás és rendrakás témaköre), ha pedig mindez megvan, mégiscsak meg kellene lepned párodat, magadat valamivel, meg várjunk csak, az anyós tuti vérig sértődik, ha üres kézzel mész, de akkor már az unokaöccsöknek is kell, lássuk csak, mi van nyitva, és mekkora a büdzsé… Úgyis elindulsz, beszerzed a legvállalhatóbb fát a lehető leggyorsabban (ez akkor, azaz december 23-án egy félig kopasz, csoffadt példányt jelent), és mész is tovább a halogatópurgatóriumba: a legközelebbi plázába. Boldog ünnepeket, azt, persze, a nénikéjét annak, aki ezt kitalálta.

Ég a zsír!

Csak le kellene pakolni a ruhákat az elliptikus trénerről és a szobabicajról, ugye? Vagy meghosszabbítani a fitneszbérletet. Ami azt jelenti, hogy felöltözni (melyik halom alatt is vannak a fitneszcuccok?), kimenni a túl hidegbe/túl melegbe, vállalni a hurkákat és a tokát (tokákat) a nálunk sokkal jobban kinéző edzésguruk között, és persze elhatározni, de tényleg, most ezúttal komolyan és teljes elánnal, hogy

holnaptól diéta,

de nem úgy, ahogy szoktad, hanem igazából, rendesen és csalás nélkül, tényleg elkezded, ma még belefér egy kis ez-az, csak el kell fogynia annak a sütinek, amit az esküvőn csomiztak neked (két hete), illetve várjunk csak, holnap szombat, este buli, vasárnap meg családi ebéd, mégsem állíthatunk haza azzal, hogy bocsi, én csülköt már nem, nem sérthetjük meg anyut/anyóst, szóval akkor hétfőtől diéta, na. De akkor már tényleg.

A torta

Mármint nem az, amit megeszel (azt az előző pontban már kitárgyaltuk), hanem amit másnak csinálsz, jó eséllyel például a gyerekednek a szülinapi zsúrra, hogy aztán a végeredményt egy csomó másik gyerek és ami még rosszabb: egy csomó másik anyuka is lássa! Oké, azt tudjuk, hogy a kép, amit a receptekhez csatolnak, a valóság tökéletesre filterezett, idealizált reprezentációja, meg azokat eleve profi cukrászok készítették, de a te utolsó pillanatban „megkomponált”, végül kártyavárként összeomló műalkotásodra tényleg már csak rá kellene írni csokiszósszal, hogy „halogató vagyok”, mert ordít róla. A méltán népszerű csokimárka „ronda, de finom” szlogenjét persze el lehet sütni ezekben a helyzetekben, de őszintén: ezt a helyzetet ez sem menti meg. A kérdés már csak az, hogy cikibb-e rendelni, vagy ennél már az is jobb.

Úgynevezett női dolgok

Erre tényleg nincs okosabb, frappánsabb kategóriánk, de úgyis tudod, miről van szó: kopott köröm, kutyarágta frufru, borostás láb, szó szerint és divattörténetileg is megkopott ruhatár, ilyenek. Most természetesen nem a testpozitív feminizmusnak azon iskolájáról beszélünk, amelynek követői (teljes joggal) csak azért sem szolgálják ki a férfiakat szőrtelenítéssel és sminkkel, hanem arról, amikor lenne igényed ilyesmire, csak egyszerűen addig halogatod, amíg elkezded vállalhatatlannak érezni magad. Főleg, ha napközben ledobják a hidrogénbombát: este vacsi fontos céges ügyfelekkel, tessék szépen megjelenni és reprezentálni a vállalatot! Esetedben ez egy hazarohanást és kapkodva átöltözést jelent, meg az átkozódást, hogy miért nem hoztad rendbe magad az alatt a két hét alatt, mióta elhatároztad, hogy rendbe hozod magad.