nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
„Nincs munkaidő, nincs kiskosztüm, viszont nincs állandó fizetés sem”– a karrierváltás mindig egy határozott döntés eredménye

„Nincs munkaidő, nincs kiskosztüm, viszont nincs állandó fizetés sem”– a karrierváltás mindig egy határozott döntés eredménye

Sokan negyvenéves korukra végtelenül megunják a mindennapi taposómalmot, belefásulnak a rutinszerűen végzett munkájukba, valami másra vágynak, de csak nagyon kevesen mernek belevágni valami egészen új dologba. Ehhez általában tanulni kell, befektetni, időt és energiát nem sajnálva dolgozni, és a végeredmény lutri: vagy bejön, vagy nem. Valahogy így kezdődött Barbaránál is, és ma már cseppet sem bánja, hogy nem külföldi ügyfelekkel tárgyal, hanem otthon dolgozik a saját kuckójában.
nlc
f Ajánlom

Barbi huszonévesen el sem tudta képzelni a karrierjét másként, mint egy olyan cégnél, ahová mindennap bejár dolgozni, szépen sminkelve, szigorúan kosztümben, és ügyfelekkel tárgyal. Nemzetközi kapcsolatok szakon végzett egy külföldi egyetemen, négy felsőfokú nyelvvizsgával a zsebében: orosz, angol, olasz, spanyol nyelveken volt tárgyalóképes nyelvtudása, és azonnal el is helyezkedett egy olyan nemzetközi cégcsoport kelet-európai irodájában, ahol külföldi cégalapításokkal foglalkoztak. Mindennap reggel kilenckor már az irodában volt, és ügyfelekkel tárgyalt egészen este fél hatig, nem mellesleg nagyon jó fizetésért. A munka kiszámítható volt, jutalékot is kapott, és pontosan tudta, hogy mennyi szabadsága van egy évben, vagyis nagyon biztonságos életet élt. Mindez akkor kezdett igazán nyűggé válni, mikor megszületett az első gyereke – de fél év után újra ott volt az irodában, igaz, már csak napi négy, később pedig hat órában. Amikor a második gyerekét várta, komolyan elkezdett gondolkozni azon, hogy szeretne inkább valami mással foglalkozni, tanulni, képezni akarja magát, csak az nem volt még meg, hogy mivé. Először csak egy három hónapos masszázstanfolyamot végzett el, aztán a kisfia asztmás lett, és elkezdett az alternatív gyógymódok iránt érdeklődni.

Egy barátnőm mesélte, hogy az aromaterápia milyen klassz és különleges dolog, nekem pedig nagyon megtetszett. Kapóra jött, hogy a közelünkben indult éppen akkoriban egy másfél éves komoly tanfolyam, én pedig elhatároztam, hogy elvégzem. Több mint 600 ezer forint volt maga a képzés ára, amit kifizetni nagy döntés volt, de cseppet sem bántam meg. Szerencsére nem egyben kellett kifizetni, de mivel professzionális dologról volt szó, meg kellett vennem közben az illóolajkészletet is, ami szintén 5-600 ezer forintba került.

És most ne azokra az illóolajokra gondolj, amiket otthon párologtatunk, ezek egészen más olajok. Szinte azonnal használni is kezdtem őket, először csak a saját gyerekeim náthájára, és nagyon jól működött, később megkértek az ismerős anyukák, hogy nekik is keverjek ki ilyen olajokat, hogy hamarabb meggyógyuljanak a gyerekek a különböző betegségekből. Közben elvégeztem egy gyógymasszázstanfolyamot is, az negyedmillióba került, és menet közben kiváltottam a működési engedélyemet. Akkor már tudtam, hogy nem megyek vissza az előző munkakörömbe, eszemben sincs idegeskedni, rohanni, inkább dolgozom majd otthon, és olyasmit csinálok, ami kreatív, érdekel, és mellette tudok a gyerekeimmel is eleget foglalkozni.

A házunk alagsorában volt egy vendégszoba, ott alakítottam ki a vendégek fogadására alkalmas helyet. Vettem gépeket is – ez egy olyan kétmillió forintos beruházás volt –, és testkezelésekkel kezdtem. A kétórás kezelést én magam állítottam össze, kipróbáltam magamon, majd írtam egy kör-e-mailt az ismerőseimnek, hogy akinek van kedve, jöjjön, és próbálja ki fél áron. Szájról szájra terjedt a hír, és nagyon sokan bejelentkeztek, tulajdonképpen semmilyen reklámra vagy hirdetésre nem volt szükségem. A házunkon van kint egy nagy molinó, és úgy tűnik, hogy ez éppen elég. Két és fél éve kezdtem a természetgyógyászatot, egyik dolog hozta szépen maga után a másikat” – meséli Barbi az NLCafénak.

Mit tanácsol a szakértő? 

„A karrierváltás mindig nagy elköteleződéssel és sok esetben lemondásokkal jár. Hogy minél stresszmentesebb legyen ez a folyamat, a pénzügyi stabilitás elengedhetetlen, a képzések vagy a tárgyi felszerelések finanszírozása ugyanis olykor nagyobb anyagi befektetést is igényelhetnek. Ennek fedezésére is alkalmas a maximum 8 millió Ft-ig igényelhető és szabadon felhasználható személyi kölcsön*, amelyet akár az otthonunkból, online is igényelhetünk. Természetesen az igénylés folyamata bármelyik szakaszban megszakítható, és kérdés vagy tanács esetén kérhetünk szakértői segítségét a bankfiókok egyikében, ahol felkészült tanácsadóink várják az érdeklődőket” – mondta el a karrierváltás kapcsán dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank Fogyasztási Hitelek Főosztályának igazgatója.

*THM mértéke: 8,3–19,9%  Az akció 2018. augusztus 13-tól visszavonásig, legkésőbb 2018. szeptember 30-ig érvényes. 

A bevétel és a vendégek száma teljesen kiszámíthatatlan, viszont nincs kőbe vésett munkaidő, nincs idegeskedés, nincs főnök és szabadon lehet szárnyalni – valószínűleg ez éppen elég vonzó annak, aki előtte hosszú éveken át be volt táblázva. A nőknél gyakran éppen az anyasággal egy időben merül fel a karrierváltás igénye is, hiszen egészen más két-három gyerek mellett dolgozni, mint előtte, teljesen más időbeosztást kíván. A karrierváltás ugyanakkor nyilván anyagi áldozatokkal is jár minden esetben, mert gyakran kiesik a kiszámítható bér, és még invesztálni is kell az új helyzetbe, akár egy tanfolyamot kell kifizetni, akár egy külföldi utat, akár egy üzlethelyiséget.

„Szeretem, hogy nincs két egyforma napom, hogy el tudok menni a gyerekek összes versenyére, rendezvényére, hogy ha egy vendégem késik, akkor közben beteszek egy adag mosást, vagyis nincs holtidőm napközben – összegez Barbi. – Általában 8-tól dolgozom, péntek kivételével négy óráig, de én osztom be mindig az időmet. A nyár holtszezon, július közepétől augusztus végéig leginkább csak a gyerekekkel vagyok, különben lehetetlen lenne megoldani a hosszú nyári szünetet, de ilyenkor amúgy sem jönnek vendégek. Éppen nemrég számoltam ki, hogy egy évben 72 napon keresztül nem mennek suliba a gyerekek, ennyi szabadsága viszont senkinek sincs egy munkahelyen. A vendégköröm az ovis és a sulis anyukákból áll, és leginkább a környékünkről járnak hozzám, de van olyan vendégem, aki a város másik feléből jön már évek óta. A fizetésem kétségtelenül feleannyi, mint előtte volt, viszont nem kell utaznom, és nem kell drága ruhákra költenem, elég felvennem egy fehér nadrágot és egy pólót. Megéri, mert sokkal nyugodtabb vagyok, és sokkal jobban érzem magam, mintha továbbra is bejárnék egy irodába. Cseppet sem bántam meg a döntésemet, még akkor sem, ha ebbe bizony jó sok pénzt, időt és energiát kellett fektetnem!”

Szponzorált tartalom
Megosztás Facebookon