5 dolog, amit nem tudtunk a tudatos táplálkozásról

Könnyedén akasztjuk magunkra az egészségtudatos jelzőt, ha naponta salátázunk, kerüljük a gyorsételeket, elfelejtjük a „szénhidrát” kifejezést, este 6 után pedig már ehető dologra sem gondolunk. A tudatos táplálkozás azonban egyáltalán nem az ételmegvonásról szól; sokkal inkább az okos választásról olyan információk alapján, amelyek nap mint nap szembejönnek, de nem tudjuk értelmezni őket, vagy nagyvonalúan elsiklunk felettük. Mivel minden a vásárlásnál kezdődik, ha nem figyelünk az élelmiszerek címkéin lévő adatokra, érhetnek bennünket csalódások a súlyunk alakulása körül.
 
A Coca-Cola Magyarország nemrégiben készített kutatásából kiderül, hogy alapvető ismeretek, sőt egyes esetekben érdeklődés híján vagyunk mi, magyarok a fenti témában, ami egészen biztosan kihat egészségi állapotunkra is. Erre válaszul indult útjára az okoscimke.hu oldal, amin olyan kérdésekre találunk válaszokat, amikről talán nem is tudjuk, hogy nem tudjuk.

1.  A kJ az energiát jelöli, a kcal pedig a kalóriát?
Ha ez így lenne, elég nehéz volna megmagyarázni, hogy miben van kalória és miben energia, és egyáltalán mi a különbség…? Bár számtalan okoskodást hallunk arról, hogy melyik mit jelent, valójában mindkettő az energiatartalmat jelöli, csak a kJ SI mértékegységben van megadva.

2. Mennyi kalória van a C-vitaminban?
Természetesen semennyi, ahogyan a többi vitaminban sincs, pedig sokan hiszik így – teljesen tévesen. A gyümölcsök kalóriatartalmáért főleg a gyümölcscukor felelős. Ami viszont biztos, hogy a szénhidrátoknak (pl. a cukornak) és a zsírnak van kalóriatartalma, de azt már csak kevesen tudják, hogy a fehérjének is.

 
3.  Kalóriamentes-e a cukormentes vagy fordítva…?
Hányszor ittunk már cukormentes italt abban a boldog tudatlanságban, hogy ezzel egy gramm felesleget se fogunk magunkra húzni… Érdemes ilyenkor is megnézni a címkén, hogy vajon más összetevőben van-e kalória. Ha viszont a kalóriamentes feliratot látjuk, abban egészen biztosan nincs cukor vagy más, kalóriát tartalmazó összetevő.

 
4.  Mit lehet a címkén a táblázatból kiolvasni?
Könnyedén ki tudjuk kalkulálni, hogy az egy napra javasolt 2000 kcal-ból mennyit vittünk be kedvenc nasinkkal. Az odáig világos, hogy megmutatja a tábla, mennyi van az egyes tápanyagokból az adott termékben. Figyeljük, hogy pontosan mennyit fogyasztottunk el, mert a csomagoláson csak 100 grammra és egy adagra lebontott mennyiségek vannak feltüntetve. Így a számokat sajnos fel kell szorozni, ha eltüntetjük az egész zacskó chipset a film alatt.
 
5. Ha megeszek egy csokit, honnan tudom, hogy aznap még mennyi cukrot fogyaszthatok?
Erre a táblázat utolsó oszlopában lévő százalékos adatok adnak választ. Ha azt látjuk, hogy egy adagban 3,9 g cukor van, az a napi cukorbeviteli referencia érték kb. 4%-ának felel meg. Fontos, hogy ez csak egy adagra vonatkozik, sajnos megint csak fel kell szorozni, ha az egész tábla elfogy…

Fotó: okoscimke.hu

Általában sem árt tisztában lenni, hogy az egyes tápérték-összetevőkből mennyi az ún. referencia beviteli érték, azaz egy átlagos fizikai aktivitású felnőtt kiegyensúlyozott étrendjéhez szükséges napi mennyiség: zsírból 70 gr, szénhidrátból 260 gr, fehérjéből 50 gr, sóból pedig 6 gr a viszonyítási alap egy nap.

Ha érdekel, hogy még milyen információkat találsz a címkén, kiderül az alábbi videóból:

 
Tartsuk szem előtt, hogy minden tápanyagra szüksége van a szervezetünknek, így nem az önsanyargatásban, kedvenc ételeink megvonásában van a megoldás kulcsa; sokkal inkább a mérték betartásában, a tudatos élelmiszer-választásban, és nem utolsó sorban a mozgásban, ami a hangulatunkra is jó hatással van.