nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
A kávé, ami összeköt

A kávé, ami összeköt

Vajon milyen lehetett a kávéházi élet a 19. században, Magyarországon? Ha van is túlzás a kávéházak idealizálásában, az azért egyértelmű, hogy a közeg nagy hatással volt a kor társadalmára.
NLCafé
f Ajánlom

Ha most olyan kávéházi kultúra lenne Magyarországon, mint a 19 században, vajon hogyan hatna ránk, emberekre, a hétköznapjainkra? Életre kelthetné azokat a társadalmi kapcsolatokat, amelyekről azt hisszük, hogy nincs létjogosultságuk? Vajon mit adna most ebben a rohanó, zakatoló világban, ha gyakrabban ülnénk be egy kávéra a kedvenc helyünkre vagy szinte mindennapos lenne, hogy a barátaink elszaladnak hozzánk és együtt áldozunk a közös kávé ivás oltárán? Akik tehetik, próbálják ki, hiszen józan paraszti ésszel végiggondolva az együtt töltött idő és a közös élmények összehozzák az embereket. De érdemes megkérdezni a mediterrán vagy skandináv országokban lakókat is, hogy mit ad nekik mindez. Ezekben az országokban ugyanis a feltöltődés egyik alapvető formája a kávézás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy akik tehetik, kávézókban végzik a munkájukat.

A kávé köré fonódó misztikus világ varázsa már a természeti népeknél is előtérbe került. A kávé őshazájának számító Etiópiában például nemcsak a frissítő ivása a rituálé része, hanem a pörkölés is az, az ott keletkező illatok belélegzése a folyamat fontos eleme. Azon a vidéken sajátos főzőedényben készítik a kávét, amit még manapság is láthatunk az utcai árusoknál. Európában a feljegyzések szerint Velencében nyert teret a kávéfogyasztás szelleme a 16. században egy nagykövet által, aki megmutatta a helyi kereskedőknek az italt. Komolyan csak a 17. században terjedt el. Magyarországot a 18. században hódította meg a fekete csoda.

Ha máskor nem, történelem- vagy irodalomórákon biztosan hallottunk arról, micsoda élet volt annak idején a pesti, budai kávéházakban. Az első kávéházat 1714-ben nyitották meg a fővárosban. Szinte az összes társadalmi réteget megszólította a közeg, az a varázslatos világ, ami közösséget kovácsolt és felvértezett. Nem is csoda, hogy a kommunizmusban veszélyesnek ítélték, és véget vetettek annak az önmagát felépítő, erős társadalmi és kulturális értéket hordozó térnek. Ez olyan jól sikerült, hogy azóta sem virágzik a kávéházi légkör Magyarországon, pedig sokan gondolnak rá nosztalgiával. Az emberekben a vágy ott él, a kérdés csak az, feléled-e még valaha a kávéházak semmihez sem hasonlítható szellemisége. Persze sem érdemes erre várni, inkább a közvetlen környezetünkben kell a kapcsolatainkat építeni: a közös kávézás a barátokkal tökéletes alap ehhez

Szponzorált tartalom
Megosztás Facebookon