Életmód

„Az ikreim születése után végre megbékéltem a testemmel”

28 év és egy ikerpár kellett ahhoz, hogy az ausztrál blogger megtanulja elfogadni és szeretni a testét. Most erről a nehéz folyamatról írt őszinte bejegyzésében.

„28 év. Ennyi időbe telt, mire elfogadtam a testem úgy, ahogy van és békét kötöttem vele. Hogy szeretem-e a külsöm minden egyes pontját? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy igen” – kezdi őszinte bejegyzését Trudi Eade, ausztrál blogger, aki most arról írt The Twin Mama Diaries című blogjában, ikrei születése hogyan segítette abban, hogy elfogadja a testét.

28 years. That’s how long it has taken me to fully accept and be at peace with my body. Am I in love with every single aspect of my appearance? I would be lying if I answered yes. What I can honestly say, is that I ACCEPT my body. Every flaw, every scar, every stretch mark. My thick thighs? They’re strong. My saggy stomach? It held and grew two babies. My scar? It’s how my children were brought safely into this world. My slightly uneven boobs? They fed and nurtured twins. My point is, we all have flaws. Why beat yourself up over it? In my experience, it does little for your confidence and simply makes you feel inadequate and self conscious. As a teenager, I used to hate my body. I had very poor self esteem, which resulted in bad eating habits and an unhealthy lifestyle. I was overweight. I’ll never forget the day I joined a gym. I did it because a ‘friend’ of the family told me that I was fat. I cried for hours after I heard those words, but I turned that sadness into motivation and went on to lose 35kg. I am extremely proud of myself for that weight loss. I worked damn hard to achieve it. The thing is though, I wasn’t doing it for me. I was doing it because all I could think about was that if my family friend thought I was fat, then so did everyone else. I was doing it to fit in. I obsessed about my weight for years following that and was always so self conscious about what others thought of me. 28 years and two babies later. Motherhood has really put things into perspective for me. I simply refuse to hate my body anymore. I accept it. All of it. Period. I refuse to let other people’s perception of my body affect my self worth, and I’ll be damned if I allow that to happen to my children. I train hard, I nourish my body with good foods (well, most of the time. Balance yeah? 😉) and I respect what it is capable of. There is absolutely nothing wrong with having goals and aiming to reach a certain level. However, know that being a certain weight or size won’t necessarily make you happy. Always work hard to achieve what you want, but remember to be kind to yourself along the way. ACCEPT and RESPECT your body. It’s the only one you have after all ✨

Trudi Eade 🌻 (@twinmamadiaries) által megosztott bejegyzés,

Őszintén annyit mondhatok, hogy ELFOGADOM a testem, és vele együtt minden egyes sebet, heget, striát és hurkát is. Hogy mi a helyzet a vastag combjaimmal? Erősek. A megnyúlt bőrrel a hasamon? Segítettek abban, hogy életet adjak két csodálatos gyermeknek. A császársebemmel? Ennek köszönhető, hogy a gyerekeim a világra jöttek.

Mindezzel csak azt akarom mondani, hogy mindannyiunknak vannak kisebb-nagyobb tökéletlenségei a testén. De miért kínoznád magad miattuk? A tapasztalatom az, hogy ezzel magadnak és legfőképp az önbizalmadnak ártasz.

Trudi szavai már csak azért sem mellékesek, mert mint kiderül, kamaszként szívből gyűlölte a testét. Emiatt gyakorlatilag nem volt önbecsülése, és hogy kicsit jobban érezze magát, az evésbe menekült. Ördögi kör volt ez. „Sosem felejtem el, mikor először mentem edzőterembe. Nem azért, mert akartam, hanem mert egy barátom az arcomba vágta, hogy kövér vagyok.”

A fiatal nő hiába fogyott 35 kilót, hiába volt büszke az elért eredményre, nem lett boldogabb. Csak sokkal később jött rá, hogy azért volt ez így, mert nem saját maga miatt kezdett fogyókúrába. 28 évvel később, az anyaság hozta meg a fordulópontot az életébe. „Amióta megszülettek az ikreim, nem vagyok hajlandó gyűlölni a testem. Elfogadom. Minden porcikáját. Mindig.”

És, hogy miért döntött így? Nos, mert példának gondolja magát. És semmi pénzért nem hagyná, hogy a gyermekeinek ugyanazon kelljen keresztülmenniük, amin neki kellett.

A legfőbb tanács, amit magamnak, a gyerekeimnek és minden, hasonló cipőben járó nőnek tanácsolni tudok, hogy dolgozzanak keményen a céljaikért, de közben ne felejtsenek el kedvesek maradni magukhoz. Fogadjátok el, és tiszteljétek a testeteket, hiszen csak egy van belőle.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top