Májustól beindul a nagyüzemi jégeső-elhárítás Magyarországon

2018 májusában indul az országos jégkármérséklő rendszer, amivel a magyar mezőgazdaság évi több tízmilliárd forintot fog megspórolni – emlékeztet az Index a Miniszterelnökség őszi bejelentésére. Ez azt jelenti, hogy országszerte 984 darab generátort telepítenek majd, amelyek ezüst-jodidot párologtatnak a levegőbe, megelőzve ezzel a jégesőket és így a jégkárokat is. A vegyszer meg leesik az esővel, aztán felszívódik a talajban. Erre el fogunk költeni 1,8 milliárd forintot, aztán az üzemeltetésére még évi másfél milliárdot.

Bár nagyon futurisztikusan hangzik, a lap kiemeli, hogy már 1991 óta Baranya, Tolna és Somogy megyében is zajlanak tesztek a mesterséges jégmentesítésre a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés szervezésében. Ez a NEFELA, amely máig működik, és az országos rendszer mintájául szolgál.

MTI Fotó: Vajda János

A jégesőt emberi beavatkozással úgy lehet mérsékelni, hogy a felhőbe beleszórunk ezüst-jodidot, amely még a levegőben felgyorsítja az esőcseppek jégkristályokká képződésének sebességét. Ennek következményeképpen sokkal több, de kisebb jégdarab keletkezik, amelyek visszaolvadnak vízzé, mire a földfelszínig érnek. Az ezüst-jodid fagyponton úgy viselkedik, mint egy mag, amelyből beindul a jég képződése, tulajdonképpen magára fagyasztja a környező vízmolekulákat, ezért is hívják az egész technológiát felhőmagvasításnak.

Az Index szerint a NEFELA itthon – más országokkal ellentétben – nem repülőkről vagy rakétákkal juttatja az ezüst-jodidot a levegőbe, hanem párologtatja az anyagot. A terv a jövőre nézve az, hogy az országban kiépített nagyjából ezer generátorállomás a meteorológiai szolgálat riasztására, a jégeső eleredése előtt 2-3 órával elkezdje az ezüst-jodid-oldat párologtatását. A lap kiemeli, hogy ezek a párologtatóállomások olyan kis mennyiségben juttatnak majd ezüst-jodidot a felhőkbe, hogy visszahullva és a talajba kerülve az ezüstnek nem lesz környezetkárosító hatása. 

Az eddigi baranyai tapasztalatok szerint a védekezésre fordított minden forint 27 forintnyi kártól óvta meg a helyi mezőgazdaságot. Ha ez az arány országos szinten is megmarad, azzal legalább tízmilliárdos nagyságrendű lesz a nyereség.