nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
7+1 tanulság, amit a szerelemre ébredésem tanított nekem

7+1 tanulság, amit a szerelemre ébredésem tanított nekem

Számtalan módon kaphatjuk az élettől a lehetőséget a változásra. Vannak, akiknek az egészségük romlik meg, mások az állásukat veszítik el. Az én életembe a változás a szerelem útján érkezett. Olyan katalizátorként, amit nem terveztem, és aminek köszönhetően viszont nagyon sokat tanultam önmagamról és a férfi-női kapcsolatokról is.
Dr. Hörömpő Andrea
f Ajánlom

1.  A férfi-női sztereotípiák nem működnek

Számtalan sztereotípia él a köztudatban a férfi-női szerepekről, amelyek azonban nem igazán működnek. Az egyik ilyen, hogy a férfinak kell kezdeményeznie, vagy ha szeret, akkor jelentkezik, ott van és választ. Egyre többen tisztelnek meg a bizalmukkal, és én is ezt éltem meg: nem véletlen az a hasonlóság a történetekben, hogy a nő az, aki a kapcsolat valódi katalizátora.

Sokszor a nő az, aki szerelmet vall, a nő az, aki „kiugrasztja a nyulat a bokorból”, és bizony a kezdetek kezdetén a nőnek kell jóval többet beletennie a kapcsolatba. Persze nem kell, csak ha szeretné megtudni, hogy vajon lesz-e jövője a reményeinek, vágyainak.

2.  A szerelem is „csak” egy választás

Nem jó és nem rossz választás. Csak egy választás, amit vagy meghozunk, vagy nem. Sokan azért nem merik a szerelmet választani, mert félnek a következményektől. Félnek a bizonytalanságtól vagy félnek a változástól, netán az ítéletektől. A szerelem választása azonban nem a másik félről szól, hanem önmagunkról. Milyen életet szeretnénk, választjuk-e az átmeneti nehézségeket, választjuk-e a teljesség lehetőségét, választjuk-e önmagunkat, és majd csak ezt követően a másikat.

3.  Nincs biztonság

Abban az értelemben, ahogy mi gondoljuk, vagy ahogy eddig annak hittük: a külső körülményekben nincs biztonság. A változás állandóságában a külsőségekbe vagy a másik személybe vetített biztonság keresése pusztán illúzió.

A valódi biztonság forrása bennünk van, és iránytűként mutatja az utat. Figyelünk-e rá? Hallgatunk-e rá? Követjük-e? Érdemes elismernünk, hogy képesek vagyunk bármire, és bármilyen változás esetén bennünk van az erő, hogy teremtsünk, varázsoljunk, helyzeteket oldjunk meg, és boldogok legyünk.

4.  A lehetőségek a félelmeken túl vannak

Annak ellenére, hogy a félelmeink megállítanának minket az úton, a valódi lehetőségek mind a félelmeink mögött várnak ránk. Mintha a félelem lenne a kapuőr, amely véd minket attól, hogy egy sokkal nagyobb világra nyissunk ajtót.

Mi a legnagyobb félelmed? Az, hogy egyedül maradsz? Az, hogy pénz nélkül maradsz? Netán hogy mit szólnak mások? Én azt tapasztaltam, hogy az egyedüllét mutatja meg valójában, mekkora erőnk is van. A pénz hiánya hozza ki a képességünket, melynek köszönhetően teremteni tudunk, sokszor a semmiből is. Mások valósága pedig az övék, és legtöbbször nem feltétlenül van közük a miénkhez. A lehetőség egy teljesebb, boldogabb és szabadabb életre pedig mindenki számára adott, de ahhoz bizony túl kell jutnunk saját árnyékunkon.

5.  Sokkal több az erőd, mint azt magadról gondolnád

Bizony megéltem, hogy amikor azt hittem, már nincs tovább, valahogy mindig tovább tudtam lépni. Még akkor is, amikor nehéz volt, amikor bizonytalan voltam, vagy percekre, órákra cserben hagyott a hitem. Számtalanszor megéltem, hogy azt hittem, vége, feladom, de valahogy mindig találtam még magamban, ki tudja hol, valami olyan tartalékot, amely azután erőt adott a továbblépéshez.

A lépéseket senki nem tette meg helyettem. A választásokat senki nem hozta meg helyettem. A legkritikusabb pillanatokban mindig egyedül voltam, de mindig megtaláltam magamban az erőt, hogy továbblépjek.

6.  Az üres várakozás felesleges

Fontos volt a mozgásban levés, a cselekvés. A szerelem megélése igenis a cselekvésről szól, és az üres várakozás helyett a tettek vitték előre a kapcsolatot. Amikor ott voltam, tettem, támogattam, adtam. Várni a tökéletes helyzetre, időpontra, férfira, illúzió. A férfiak amúgy is tapasztalva ismerik meg a nőt, így a választásuk jobbára ezt követően születik meg. Számtalan embernél látom, hogy a várakozásuk üresen telik, és habár reménykednek a változásban, azt nem választják, így azonban nem is történik előrelépés.

7.  A szabadság és a szerelem nem zárják ki egymást

Vannak, akik azért nem választják a szerelmet, mert túlságosan féltik a szabadságukat. Pedig a kettő nem zárja ki egymást. Sőt. A szerelem képes arra, hogy a lelket felszabadítsa az elfojtások, elnyomott érzések alól. Az a szerelem, amely nem függőségeken alapul, tiszteletben tartja a másik szabadságát, nem manipulál és nem köt meg.

+1. Ami nem öl meg, az megerősít

Igen, vannak próbák. Olyan helyzetek, amelyeket mintha tesztként kapnánk, hogy vajon képesek vagyunk-e a változásra, túl merünk-e lépni a saját korlátainkon. És sokszor csak ez hiányzik. A bátorság, a hit, a kockázatvállalás.

Habár az élet edzésben tart, én azt tapasztaltam, ami nem öl meg, az tényleg megerősít. Ennek köszönhetően pedig egy idő után úgy fogod érezni, hogy bármit is sodor eléd az élet, számodra tényleg nem létezik lehetetlen. A csodák varázslója pedig te magad vagy, és ki tudja, az egész útnak – természetesen a szerelem beteljesülése mellett – talán pont az volt a célja, hogy mindezt megtapasztald.

A szeretet lélegzete

Eltérő úton járunk, és eltérő helyzeteket élünk meg, különböző tapasztalatokkal gazdagodunk. Ha szeretnél olvasni az én utamról, A szeretet lélegzete című könyvemben 370 oldalon megírtam mindazon kihívásokkal teli utat, amely a szerelemre ébredésem után várt rám. A kétségeimet, a félelmeimet, a próbáimat, a nehézségeimet, a kihívásaimat és a választásaimat. Ha szeretnéd megrendelni, IDE kattintva meg tudod, és akár dedikálva kipostázom számodra.

„A szeretet lélegzete az én utamról szól… A saját utam egy nagyon intenzív, fárasztó, mélységekkel tarkított, ugyanakkor csodálatos, felemelő és rengeteg tanulságot tartogató időszakáról. Egy olyan időszakról, amely mintegy összesűrítve, körülbelül két év alatt ajándékozott meg évezredek, életek tudásával… És igen… ilyen formában »csak« emlékeztetett.

Emlékeztetett arra, amit valójában tudtam, de ahhoz, hogy ez a belső tudás felszínre törjön, át kellett mennem folyamatokon, meg kellett élnem helyzeteket, el kellett bukjak, fel kellett álljak, és meg kellett találnom az erőt magamban, hogy továbblépjek. Volt, amikor teljesen egyedül, és volt, amikor mások segítségével. Legtöbbször mások segítségével, azonban valójában mindig egyedül.”

Megosztás Facebookon