Életmód

Túl gyorsan fogy a talajvíz, ebből még gond lehet

Gyorsabban használja a mezőgazdaság és az állattenyésztés a felszín alatti vizeket, mint amilyen ütemben azt a természet pótolni képes. A londoni University College kutatói szerint az élelemellátás veszélybe kerül, ha nem védik meg a talajvizet.

Az élelmiszerellátás kerülhet veszélybe, ha nem védjük a talajvizet, állapítják meg a londoni University College kutató legújabb tanulmányukban, amiben arra fókuszáltak, hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termények kereskedelme a vízellátást.

Ma a világon az öntözésre használt víz mintegy 43 százaléka felszín alatti vízrétegekből származik, tehát nem folyókból és tavakból. A 2000-es években a szakértők úgy vélték, hogy az öntözés a nem megújuló vízforrások 20 százalékát veszi igénybe. A 2010-es években ez több mint ötödével nőtt. 

A felszín alatti rétegek közül soknak a vizét olyan gyorsan elhasználja a gazdaság, hogy azt az esők nem tudják pótolni. A talajvizet főként a rizs-, búza- és kukoricaföldek, valamint gyapotültetvények öntözésére használják. A világ lakosságának túlnyomó többsége olyan országokban él, amelyeknek szinte a teljes alapvetőélelmiszer-importja a nagyrészt talajvízzel öntöző országokból érkezik.

A kutatók azt találták, hogy az öntözésre használt, nem megújuló felszín alatti vizek mintegy 11 százaléka függ össze a világ élelmiszer-kereskedelmével. Ennek kétharmada három ország, Pakisztán, az Egyesült Államok és India között oszlik meg, ők exportálják a legtöbb, gyorsan apadó felszín alatti vízkészlettel öntözött élelmiszert.

A kétezres évek eleje óta egy évtized alatt Kína megduplázta a nem megújuló felszín alatti vizek használatát, de India és az Egyesült Államok is jelentősen megnövelte azt.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top