nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
Ezt nem gondoltad volna a galambokról

Ezt nem gondoltad volna a galambokról

Ha te is azok közé tartozol, akik nem tartják túl sokra a galambok szellemi képességit, akkor most meg fogsz lepődni.
NLCafé
f Ajánlom

A galamb képes megtanulni megkülönböztetni valódi szavakat az egymás mellé írt betűktől úgy, hogy feldolgozza a betűkombinációkat – erre az eredményre jutottak új-zélandi és német tudósok. Az új-zélandi Otagói Egyetem és a német Ruhr Egyetem hétfői közleménye szerint a galamb az első ismert nem főemlős faj, amelyik ilyen összetett “olvasási” feladat megoldására képes.

Tanulmányuk szerint a galambok szófelismerő teljesítménye hasonló eredményeket hozott, mint amelyeket egy korábbi kísérletben páviánok produkáltak.

Ezt nem gondoltad volna a galambokról

A kísérletben arra tanítottak meg négy galambot, hogy koppintsanak a képernyőn megjelenő négybetűs angol szóra, viszont ha nem valódi szót látnak, hanem például annyit, hogy URSP, akkor koppintsanak a csőrükkel egy jelre.

A kutatók egyesével adagolták a szavakat, végül a négy madárnak kialakult egy 26-58 szóból és egy több mint 8000 nem-szóból álló “szókincse”.

Megvizsgálták, vajon valóban megtanulták-e felismerni a galambok a szavakat, vagy egyszerűen emlékeztek arra, amit tanultak. Ehhez olyan szavakat mutattak nekik, amelyeket korábban sosem láthattak. Az új szavak eltalálásának aránya szignifikánsan meghaladta a véletlent.

Damian Scarf, a tanulmány vezető szerzője, az Otagói Egyetem pszichológiai tanszékének munkatársa szerint a madarak a feladat megoldásakor azokat a betűpárokat – például EN, AL –  követhették nyomon, amelyek nagyobb eséllyel fordultak elő szavakban, mint értelem nélküli betűkombinációkban.

“A galambot 300 millió évnyi evolúció választja el az embertől, agyfelépítése erősen eltér a mienktől, ezért döbbenetes, hogy ilyen betűfelismerő képességgel rendelkezik” – írta közleményében Onur Güntürkün, a Ruhr Egyetem kutatója.

Megosztás Facebookon