Életmód

“Jó nő vagyok, de a próbafülkékben sírógörcsöt kapok”

Próbálom szeretni magam fürdőruhában, próbálom, de amint bekerülök egy próbafülkébe, az önbizalmam utolsó darabkái is porba hullanak, és könyörgöm egy tükörért, ahol nem nézek ki sokkal rosszabbul, mint a valóságban.
Nemrég egy brit áruházlánc kitiltotta a tükröket a próbafülkéiből, hogy a vásárlók önbizalma ne párologjon el, ha meglátják magukat a tükörben. Azt remélik, így majd több ruhát tudnak eladni, és persze azt is nagyon remélik, hogy így nem rombolják a tükrökkel a vásárló nők önbizalmát.
 

Öt éve nem vettem magamnak fürdőruhát, nemcsak azért, mert jó a régi, hanem azért, mert a fürdőruha-vásárlás nekem nem élvezet, hanem egy görcs. Már előre tudom, hogy – hiába a biciklizés, hiába a jóga, hiába a vízivás, és hiába gondolom azt, hogy jó nő vagyok és kész – meglátom a rücskös testemet a csoda fürdőruhában, és végem.

A “jónőséget” úgy kell érteni, hogy nem vagyok szupermodell – 160 centi, 47 kiló – nem vagyok kigyúrva, de van némi hasizmom, és kerek a seggem, aranyos kis narancsbőrrel – de nem gondolom vészes kategóriának. Próbafülke, belépek: megvilágít fentről egy hülye lámpa, akár több is. Az arcom egy zombivámpíré, és úgy érzem magam, mint amikor Cindy Crawford meglátta magáról az utólag manipulált fotót a stríás testéről, csak mondjuk azzal a különbséggel, hogy én nem vagyok Cindy Crawford.

 Nézd meg a BuzzFeed újságíróját, aki befotózta magát különböző próbafülkékben!
 

 Azonnal millió kérdés cikázik a fejemben:

  • Vajon melyik tükör hazudik? Remélem, hogy nem az otthoni…
  • Vajon, ha megpróbálok úgy tenni, mintha nem láttam volna, hogy mennyire szarul nézek ki a próbafülkében, tudom-e jó szívvel, magabiztosan viselni a strandon ezt a darabot? Vagy bármelyiket?
  • Vajon hogyan nézek ki a strandon? Úgy, ahogy ebben a tükörben? Vagy úgy, ahogy gondolom magamról?
  • Lehet, hogy valójában így nézek ki – ennyire rücskös a testem –, miközben azt hiszem, hogy nem is?

Nyilván ezt a problémát már ezerszer hallottam másoktól is, tehát szidom a próbafülke világítását, ahogy a csövön kifér, mert hogy lehet az, hogy a “jó nő vagyok” érzésem egy másodperc alatt tűnik el, és lesz önbizalom-nyomorító a fürdőruha-vásárlás. És ez most itt nem az a kategória, amikor nyavalyogsz, hogy rosszul nézel ki, és közben semmit nem teszel annak érdekében, hogy jól érezd magad a bőrödben.

Szóval lehet, hogy csak én vagyok béna, és a város tele van szuper próbafülkékkel, ahonnan kijöve úgy érzi az ember lánya, hogy Kleopátra és Mihalik Enikő génjeiből keverték ki egy kémcsőben, de én még nem találtam meg. 

Részemről a tükrök maradhatnak a próbafülkében, csak olyan világítást kérek, ami reálisan mutatja meg a testemet. Köszönöm!

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top