Olykor egy harmadik tényleg megmentheti a házasságot

A mediáció fogalmával a 90-es évek elején találkozhattunk először Magyarországon. Azóta a viták rendezésének egyik kézenfekvő formája lett. Mediátorhoz bármilyen vitás ügyben fordulhatunk. Ő a bíróság bevonása nélkül igyekszik olyan megállapodást létrehozni a felek közt, melyben mindenki úgy érezheti, jól járt. A családi mediációt leggyakrabban válófélben lévő párok veszik igénybe, de számos más, családon belüli konfliktus is kezelhető vele. A mediátor nem foglal állást a párok között, nem ítélkezik, nem von felelősségre: csak megpróbálja elérni, hogy valamilyen megegyezés szülessen. Több országban már bevezették a válás előtti kötelező mediációt, amivel elkerülhető az évekig húzódó pereskedés. Mert valljuk be: egy harmadik személy előtt nehezebben kezdünk el üvölteni a párunkkal, az érzelmeink felett győzedelmeskedik az értelem, és rájöhetünk, nem is olyan nehéz kommunikálni azzal, akihez eredetileg – vagy még most is – erős érzelmi szálak kötnek minket. A beszélgetés során a felek az adott problémára koncentrálnak, a megoldást keresik. Ez azonban nem mindig jelenti az együtt maradást – a békés elválásban is segíthet a módszer.

Figyelj a másikra!
Dorka évekkel ezelőtt még férjével és lányukkal, Emmával élt egy kisvárosban. Bár sokan irigyelték, mert egy jól menő vállalkozó felesége volt, ő egyre inkább bezárva érezte magát szép házukba. Egy nap aztán megismerkedett a nála jóval fiatalabb Mátéval, aki ráadásul a párja távoli rokona. A szerelemnek nem tudott ellenállni: palotát, autót, jólétet hátrahagyva lányával és Mátéval egy lakótelepi lakásba költözött. És azóta is boldogan élnének, ha… Máté egyre jobban vágyik saját gyerekre, mert úgy érzi, ez hiányzik a közös életükből. Dorkának pedig az fáj, hogy párja családja képtelen őt elfogadni. Ezenkívül negyven felé járva idősnek érzi magát a gyerekvállaláshoz. Elhatározta, hogy a konfliktus megoldásában mediátor segítségét kéri. „Már Emmi apját is próbáltam rávenni, hogy menjünk el szakemberhez, de ő nem volt nyitott erre – meséli Dorka. – Most újabb kísérletet tettem.” Szerencsére a párja, Máté nyitott volt a mediációra. „Megértettem Dorka érveit, mert a családom valóban nehezen dolgozta fel a helyzetet – mondja Máté. – Dorka viszont nem érti, hogy bár Emmit sajátomként szeretem, vágyom még egy gyerekre. Azért mentem bele a mediációba, mert tudom, hogy a szíve mélyén ő is szívesen szülne, ezek csak kifogások.” „Jó volt úgy beszélgetni, hogy igazán egymásra tudtunk figyelni – meséli Dorka. – Rájöttem, Máténak mennyire fontos a gyerek, ő pedig elfogadta, hogy én akkor érzem magam biztonságban, ha család vesz körül. Ez talán abból fakad, hogy apukám meghalt, anyukám pedig külföldön él. A mediátor segítségével végre eljutottunk odáig, hogy meghallgassuk egymást, és arra koncentráljunk, ami a jövőnket jelentheti. Úgy érzem, mintha egy súlyos kő esett volna le a szívemről. Beláttam, hogy Máté családjára nem tudok hatni, de a saját gondolataimat megváltoztathatom. Ehhez pedig elég volt pár alkalom a mediátornál.”

Konfliktuskezelő módszer
Sokan nem tudják eldönteni, hogy a párterápiát válasszák-e, vagy „elég” nekik a mediáció is az elmérgesedett helyzet kezelésére. De amikor a párok szükségleteit mérik fel a szakemberek, mindez hamar kiderül. „Általában csak az egyik fél fordul hozzánk segítségért, és gyakori, hogy a partnert mi invitáljuk a beszélgetésre – mondja dr. Vajna Virág, a Consensus Humanus Mediációs és Jogi Iroda munkatársa. – A párkapcsolati mediációkat ketten vezetjük – egy nő és egy férfi –, mert így nagyobb a bizalom, és könnyebben kommunikálnak a felek. Miután ismertetjük az ülés kereteit, mindkét ember elmondja, ő hogyan látja a konfliktust, majd együtt tisztázzák, mit szeretnének elérni. Gyakori, hogy valaki sírni kezd, de ilyenkor nem próbáljuk mindenáron megnyugtatni, mert az érzelmi megnyilvánulások előmozdítják a tisztább, közös gondolkodást. Sok esetben tapasztaljuk, hogy már a másik fél meghallgatása elindít egy újfajta kommunikációt.”

Kimozdulni a holtpontról
A mediátornál az emberek rácsodálkoznak önmagukra, arra, hogy képesek három órán át egymásra figyelni, holott eddig 20 perc után ajtócsapkodás lett a vége a beszélgetéseknek. Ha megértik, hogy a kibeszélt problémák továbblépésre adnak lehetőséget, egyszerűbbé válik a helyzet. A terápiák során a múltat dolgozzák fel, a szakemberek pedig a jövőre irányuló folyamatot vetítik elő. Vajna Virág szerint az már sikernek számít, ha egy stagnált állapotból kimozdul egy kapcsolat. „Nincs sikertelen ügy, mert biztos, hogy elindul valami – folytatja a szakember. – Ideális esetben mindkét fél által elfogadott megállapodással zárul, amit a bíróság is jóváhagy, ha válásra kerül a sor. Az évekig húzódó pereskedéshez képest lényegesen rövidebb idő alatt tehetnek pontot a párok a házasságuk végére. A mediáció során bizalmas légkör alakulhat ki, hiszen a felek nem az ügyvédeiken keresztül kommunikálnak. Nem utolsósorban ennek a módszernek magas a hatékonysága, a válási ügyekben 85-90 százalékos a megállapodások aránya.

Cikkünk a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:

• A drogról tabuk nélkül – Szabó Győzővel és Csernus Imrével
  
• Így kezeld a kamaszt! Interjú Tari Annamáriával és Vekerdy Tamással
  
• Az eltűnt szex nyomában – Van visszaút, ha elmúlik a vágy?
  
• EQ – A 21. század legfontosabb képessége
  
•  Példamutató nagymamák

  Ha előfizetnél a magazinra, itt megteheted!