nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
Viking diéta: éhezés helyett okos szabályok

Viking diéta: éhezés helyett okos szabályok

Rénszarvashúshoz bajos hozzájutni, de az alapelveket érdemes átvenni a skandináv országok nagy viking diétájából.
Czvitkovits Judit
Czvitkovits Judit
f Ajánlom

Az északi országok gasztronómiai kínálatáról sokáig úgy tartották, hogy silány és egyhangú, amit a helyben beszerezhető friss alapanyagok szűkös voltára fogtak. Aztán tehetséges gourmet-k egy csoportjának köszönhetően izgalmas kulináris hullám söpört végig az északi országokon, akik a helyi alapanyagokat a világ izgalmas kulináris esszenciáival ötvözték, és új életet leheltek az északi konyhába. Enne eredménye lett, hogy Dánia, Svédország, Norvégia és Finnország az elmúlt húsz évben komoly gasztronómiai célponttá nőtte ki magát, besöpörtek jó pár Michelin-csillagot, a koppenhágai Noma éttermet pedig a világ legjobb éttermévé választották 2011-ben.

A hozzávalók között van ő is
A hozzávalók között szerepel ő is

Ennek a neves étteremnek a társtulajdonosa Claus Meyer volt az, aki 2004-ben tizenkét neves skandináv séffel karöltve megalapította az úgynevezett Új Északi Konyhai Kiáltványt, melyben lefektették a skandináv konyha legfontosabb alapelveit, hirdetik a helyi és kézműves alapanyagok használatát, miközben a világkonyha legfontosabb ízeiről sem mondanak le. Legfontosabb céljuk azonban mégis az volt, hogy megreformálják az északi ember étkezési szokásait. 

Ehhez a kezdeményezéshez a Koppenhágai Egyetem kutatói is betársultak, a szakemberek ugyanis a mediterrán diéta analógiájára elkezdték kidolgozni a nagy skandináv diétát. A dán kutatók túlsúlyos emberek egy csoportját 26 hetes fogyókúrára fogták, akik a tudományosan összeállított viking diéta segítségével 12 hét alatt négy kilót adtak le – mindezt úgy, hogy a fogyókúrázóknak egyetlen percig sem kellett éhezniük.

A sztárséfek és a kutatók közös, 20 millió dolláros kutatómunkájának köszönhetően kialakított étrend ma érdekes színfolt a táplálkozási piacon, s míg maguk a receptek kuriózumszámban mennek, mert a nehezen elérhető alapanyagok miatt nehéz elkészíteni őket, a főzési és táplálkozási irányelvek bármely nemzeti konyhába könnyűszerrel átültethetők.

A szakértők vallják, hogy elsősorban helyi élelmeket kell fogyasztani, vagyis olyan ételeket, amelyek az ember lakóterületén szezonálisan fellelhetők. Fontos, hogy házilag készült ételeket együnk, a főzésbe pedig belecsempésszük a kulturális és családi hagyományokat. Ideális lenne, ha naponta mindenki 30-60 percet a főzésre szánna, az étkezés és az előkészítés pedig a mindennapok részévé válna – aki így tesz, az pszichológiailag is ráhangolódik a helyes táplálkozásra, idővel pedig kialakul benne, hogy tudatosan javítson saját életminőségén. 

A nagy viking diéta

A diéta a klasszikus északi konyha étkeivel manipulál, az étrend részét képezik a halak, a magvak, a hüvelyesek, a bogyós gyümölcsök (áfonya, szeder), a nyers zöldségek (káposzta), a vadhús (bárány, lúd, rénszarvas) és a gabonák, olyanok, melyek elsősorban az északi területeken fellelhetők. Jótékony hatásuk a telített zsírsavaknak és az antioxidánsoknak köszönhető, melyek hozzájárulnak a szervezet kiváló vérellátásához. A diéta legfontosabb része, hogy nem kell éhezni, csak mértékkel és ésszel étkezni. A táplálkozási forgatókönyv pontosan rögzíti, hogy miből mennyit ajánlatos fogyasztani. 

 

Az Északi Diéta c. könyv
A kiegyensúlyozott és egészséges élethez ma
már több ezer szakácskönyvön és több millió
recepten keresztül vezet út. Itt egy újabb:
Az Északi diéta című szakácskönyv.
 
Fotó: nessasfamilykitchen.blogspot.co

Az északi diétában nagy a hangsúly a köreten, feltéve ha az zöld. Legjobb az egyszerűen elkészített, párolt, főtt zöldségágy, amit kevés ecettel, kapribogyóval, mustárral, petrezselyemmel és olívaolajjal lehet ízesíteni. De ne hiányozzon az asztalról a minőségi só, a torma és a cékla sem, a salátaöntetből pedig a kömény, a joghurt, a citrom, a menta és a chili sem.

Főzés közben a sok zsiradékot (vaj, olaj) érdemes „felhígítani”, az ízesített ecetek (például a vinaigrette) kiváló a főzéshez, de a méz és a melasz is kiválthatja a zsiradék nagy részét, ráadásul rengeteg étel ízét kihozzák. A bor, az almaecet, a citromlé, a joghurt a legtöbb zöldségnek jót tesz, tompítják, vagy éppen előcsalogatják a jellegzetes ízeket, míg a húsoknak, halaknak, gabonáknak izgalmas ízt kölcsönöz.
Köretként kiváló az ecetes uborka, a cékla, a rebarbara és a paradicsom.

Az északi táplálkozásfilozófia valójában nem fogyókúra, hanem útmutató a helyes táplálkozáshoz. A fogyókúrákkal kéz a kézben járó megvonás hosszú távon nem lesz sikeres, a megoldás mindenképp egy olyan étrend, ami nem a megvonásról, a sanyargatásról szól, sokkal inkább a helyettesítésről – vagyis a káros tápanyagok kiváltásról.
 

Megosztás Facebookon