Elkerülhetetlen a téli hízás?

„Azért eszem többet, hogy ne fázzak.”
Ez egy általános hiedelem, de épp az ellenkezője igaz: akik túlsúlyosak, jobban fáznak. Amikor túl sok kalóriát veszünk magunkhoz, zsírszövet képződik, viszont ami melegen tart, az egy másfajta típusú zsír, utóbbi van például a babákon is. Egy elmélet szerint genetikailag be vagyunk programozva: azért eszünk ősszel többet, hogy a raktáraink feltöltődjenek az ínséges téli hónapokra. Régen volt értelme, de szerencsére ma már erre semmi szükség.

„A hidegben mindig jobban megéhezem.”
Tévedés. A szakemberek szerint nem a hőmérséklet, hanem inkább a sötétség válthat ki éhségérzetet, a sötétben ugyanis egy melatonin nevű hormon termelődik, amelytől álmosak leszünk, és amely az éhségérzet kialakulásában is szerepet játszhat. A legtöbb emlősnél egyébként a melatonin csökkenti az éhségérzetet, hogy könnyebb legyen átvészelni az ínséges időszakot. Az embernél viszont sajnos éppen ellenkezőleg hat, ami újabb magyarázat lehet a nasizók számára.

„Sütivel vigasztalom magam a téli sötétségben.”
Ennek is oka van. Pszichológusok is megerősítették, amit bizonyára már sokan átéltek: a sötét és hideg miatt kialakuló melankóliában kétszer hajlamosabbak vagyunk édesebb vagy zsírosabb dolgokat csipegetni. A gond az, hogy a kalóriadús ételektől hirtelen emelkedik a vércukorszint, aztán hirtelen lesüllyed, akkor pedig még többre vágyunk, és a felesleget persze zsír formájában szépen elraktározzuk. Pedig bármilyen meglepő, tavasszal és nyáron többet eszünk, csak az ételek minősége változik. Akkor sokkal több szénhidrátot fogyasztunk, ilyenkor pedig átváltunk zsírosabb ételekre.

„Nem eszem többet, mégis hízom.”
Előfordulhat, mert a D-vitamin szint hatással lehet a téli testsúlyunkra. Ilyenkor kevesebb a napsütés, kevesebbet megyünk a szabadba, és ha kimerészkedünk, akkor is teljesen bebugyoláljuk magunkat, így kevesebb fény éri a bőrünket. Csakhogy kimutatták, hogy azok, akiknek alacsonyabb a D-vitamin-szintjük, több zsírt raktároznak. A folyamat pontos okait egyelőre még kutatják, mindenesetre szakemberek azt javasolják, hogy igyekezzünk több D-vitaminhoz juttatni a szervezetünket: legyünk napi 20 percet a napon csupasz alkarokkal és együnk több olajos halat. De azért nem árt hozzátenni, hogy ha egészségesen, mértékkel táplálkozunk, akkor nem kell attól tartani, hogy a vitaminszint miatt hirtelen feljön tíz kiló – ez csak rajtunk múlik.

„Nem tehetek róla, minden a tévé miatt van.”
A legegyszerűbb kifogás. Sajnos a rossz időben sokkal kevesebbet mozgunk, többet ülünk a kanapén a tévé előtt, és ilyenkor persze hajlamosak vagyunk majszolni is valamit. Pedig egyszerűen oda kellene figyelnünk arra, hogy miből mennyit eszünk. A felesleges kalóriákról, amelyeket elegendő testmozgás híján úgysem fogunk elégetni, jobb, ha lemondunk. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az egészségünk érdekében hidegebb időben sem érdemes kihagyni a sportot, legfeljebb válasszunk más mozgásformát, ha a hideg miatt nincs kedvünk kimenni kocogni.