nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
Az autizmus diétával gyógyítható?

Az autizmus diétával gyógyítható?

Merőben új megközelítéssel kezeli az autizmust dr. Natasha Cambpell-McBride brit neurológus és táplálkozáskutató. Szemben a korábbi felfogással azt állítja, hogy a betegség megfelelő étrenddel kezelhető, esetenként gyógyítható.
Vályi-Nagy Erika
f Ajánlom

Az autizmus diétával gyógyítható?Az autizmus világszerte 67 millió embert érint, míg Magyarországon körülbelül 50-60 ezer autista él. Nagy-Britanniában minden iskolai osztályban akad 1-3 hiperaktív gyerek, és ez némelyiküknél figyelemzavarral is párosul. A gyerekek 10 százaléka diszlexiás, 10-20 százaléka ekcémás, ötöde allergiás, 8-ból egy pedig asztmás. A szakember szerint ezek a rendellenességek legtöbb esetben közvetlen és kimutatható kapcsolatban állnak az emésztőrendszerrel és az elfogyasztott ételek és italok összetételével. Dr. Natasha Campbell-McBride megállapította, hogy a felsorolt zavarokkal küzdő gyerekekben közös, hogy emésztési rendellenességektől – puffadástól, hasmenéstől, székrekedéstől, bélgörcstől, refluxtól, hányástól – is szenvednek. A két terület szorosan összefügg: a psziché egyensúlyát nagyban befolyásolja az emésztőrendszer állapota. A tünetegyüttes elnevezésére egy új kifejezést használ: GAP-szindróma, azaz emésztés és pszichológia szindróma (Gut and Psychology Syndrome).

Nem nyugodtam bele a diagnózisba
Valószínűleg sosem jut el hazánkba Campbell-McBride könyve, ha néhány szülő nem fog össze és nem veszi fel a kapcsolatot a brit neurológussal. Ezek az anyák nem fogadták el a magyar szakemberek diagnózisát, miszerint az autizmus gyógyíthatatlan. Minden erejüket bevetve megtalálták az utat, mellyel kezelni tudják gyerekeik betegségét. A mai napig nem felejti el Illés Orsolya azt a pillanatot, amikor a gyerekét vizsgáló szakemberek kőbe vésett tényként kezelték a betegséget, és arra a kérdésére, hogy várhat-e valaha javulást, egyértelmű nemmel válaszoltak. Mellesleg még pszichoterápiát és nyugtatókat ajánlottak neki. Később több helyen is hangsúlyozták: nyugodjon bele kisfia betegségébe, igyekezzen inkább feldolgozni azt.
„Mintha a föld megnyílt volna alattam. De nem zuhantam le a mélybe, hanem élni kellett tovább azzal a mondattal, hogy »orvosilag nincs mit tenni«. Később egy homeopátiás előadás hatására kerültem be egy szülői közösségbe, ahol viszont sokan úgy gondolták, hogy mégse kellene belenyugodni a diagnózisba.”

Mi az autizmus?
Az autista mintha üvegbura alatt élne: Nincs valódi kapcsolata a külvilággal (nem képes átlátni a másik ember gondolkodásának és viselkedésének okát, szerkezetét, nem tudja, hogy milyen helyzetben mi várható, ez szorongóvá, időnként izgatottá teszi). A tárgyak érdeklik, nem a személyek. Az őt körülvevő dolgok, szokások állandósága fontos számára. Az autisták sokszor nem, vagy késve tanulnak meg beszélni. Legtöbbször a hallott mondatot visszhangozzák. Viselkedésükben és beszédükben gyakran jelenik meg az ismételgetés. Bizarr szokásokat, szertartásokat alakítanak ki (körbeforgás, pörgetés, bizonyos útvonalak kényszeres bejárása). Ha ezekben akadályozva vannak, dührohamban törhetnek ki (ilyenkor rosszul neveltnek, hisztisnek tűnhetnek). A környezet megváltozása vagy a napi szokások egy mozzanatának megakadályozása szintén ilyen rohamokat válthat ki náluk. (Részlet Vekerdy Tamás Pszichológus válaszol rovatából.)

 

A diétával jelentős javulást értem el
Dr. Szántó Linda kisfiáról kétéves korában derült ki, hogy beteg. Nem beszélt, nem mutogatott, de ami igazán aggasztó volt, hogy nem is értette a beszédet, sem más jeleket. Az autista szülők közösségébe bekerülve Linda azt a tanácsot kapta, hogy hagyja el a gyerek étrendjéből a tejet, egész pontosan a tej egyik összetevőjét, a kazeint. A diéta a kisfiúnál már néhány napon belül jelentős javulást eredményezett. Az anyuka ekkor kezdett el belemélyedni a táplálkozás és a pszichés betegségek kapcsolatába, és így talált rá az interneten Campbell-McBride módszerére is. „Ennek a szülői közösségnek majd minden tagja a neten szörfölt, és angol orvosi szakirodalmat fordított – mondja. – Hihetetlen brain-stormingot tartottunk, és döbbenetes dolgokra jöttünk rá. A határon túl komoly vizsgálatok folynak ez irányban (a rák mellett az autizmus a leginkább kutatott terület), és szó nincs arról, hogy lesajnálva elküldik az embert a reménytelenség diagnózisával.”
„Amikor belemerültem a témába – veszi át a szót Illés Orsolya –, kimentem Németországba, Hannoverbe, ahol olyan viselkedésterápiáról hallottam, amelyről itthon sohasem. Akkor értettem meg, hogy sokkal több lehetőség létezik a világon, amellyel ezek a gyerekek sikeresebben kezelhetőek, fejleszthetőek, (esetenként akár gyógyíthatók is), mint amiről eddig tudtam. S hogy ezeknek mindenképpen érdemes, sőt muszáj utána néznem.”

Milyen tünetek utalnak arra, hogy beteg az emésztőrendszer?
– puffadt has
– állandó hasmenés vagy székrekedés
– emésztetlen táplálékdarabok a székletben
– étvágytalanság vagy egyoldalú táplálkozás
– aláárkolt szem
– alvászavar
– hasfájás

Az étrend átalakítása elindítja a gyógyulást
Döbbenetes összefüggésekre derült fény, amikor a brit szakember kutatásait, eredményeit megismerték. Megtudták például, hogy a folyamatos fülfertőzések kapcsolatban állnak a GAP-szindrómával, hogy az étrend átalakításával miként indul el a változás, a tisztulás az agyban. Linda kisfiánál az új étrend és az intenzív gyógypedagógiai fejlesztés eredményeképpen két évvel később már fel sem merült az autizmus diagnózisa. Dr. Büki György gyermekneurológus szerint az autizmus felfogásában jelenleg korszakváltás történik világszerte. Az új szemlélet genetikai és környezeti okokra vezeti vissza az autizmust, ami azt jelenti, hogy a betegség kezelhető, szemben a korábbi állásponttal, hogy a diagnózis felállításán kívül orvosi szempontból nincs igazán tennivaló. A gyerekneurológus nem zárkózik el dr. Natasha Campbell-McBride elméletétől, de úgy véli, hogy az nem húzható rá minden autista, hiperaktív, figyelemzavaros gyerekre. „Az étrendbeli változtatás az egyébként extrémen válogató autisták számára nagyon fontos lehet – mondja dr. Büki György. – Körültekintéssel kell végezni, a szervezet számára létfontosságú anyagok megfelelő bevitelével. Itt elsősorban a vitaminokra, nyomelemekre, ásványi anyagokra, esszenciális zsírsavakra gondolok, amelyeket a szélsőséges táplálkozási szokások miatt gyakorta amúgy is kevéssé fogyasztunk.” Nem találtunk olyan magyar dietetikust, aki a GAP-diétával foglalkozna. De dr. Büki György említ néhány szülőt, akik már régóta használják a speciális étrendet. „Nem tűnik egyszerűnek a betartása, de a szülők lelkesedése arra utal, hogy megtalálják vele a számításaikat.”

Hogyan befolyásolja a bélflóra a pszichés működést?
A vastagbél belső felszínét baktériumréteg borítja: vastag, gyepszerű réteg a bélhámon, amely természetes védelmet nyújt a kórokozók, a méreganyagok, az emészthetetlen ételek, adalékanyagok és a paraziták ellen. „Ahogy a talaj is elkopik, ha nem védi gyepréteg, úgy sérül a bélfal is, ha nem védik a velünk született baktériumok. Ha a bélflóra nem jól működik, sérülékeny és rosszul táplált lesz a bélfal, gyengül az emésztő- és tápanyagfelszívó képessége” – mondja a brit orvos, dr. Natasha Campbell-McBride. Az emésztőrendszer ráadásul összefügg az immunrendszerrel is: a béltraktus jótékony baktériumai a védekezőrendszerünk bölcsőjét képezik. Ha a bélflóra sérül, az az egész immunrendszer egyensúlyát megzavarhatja, azaz gyengül a természetes védekezőképesség. A kezelés célja a beteg méregtelenítése: meg kell szabadítani az agyát a toxikus ködtől, hogy az megfelelően fejlődhessen és működhessen.

Ahol még segítséget kaphatsz:
www.autizmus.lap.hu
www.autizmus.hu
• Az Autizmus Alapítvány és Módszertani Intézmény központja: 1089 Budapest, Delej u. 24–26.
• Autisták Országos Szövetsége: www.esoember.hu
Ajánlott irodalom:
• Natasha Campbell-McBride: GAP-szindróma – Az emésztés és a pszichológia kapcsolata (Reneszánsz Kiadó)

Az autizmus diétával gyógyítható?A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg. 

A tartalomból:

  • Kudarc az ágyban – A szexről őszintén
  • Féltékenység – Mikortól beteges?
  • Vekerdy Tamás – Gyereklélek váláskor
  • Nyelvtanulás felnőttkorban – Csak legenda, hogy nehezebb?
  • Modern fóbiáink – Szorongás a parkolástól, elhízástól, szállodáktól, nevektől, egyedülléttől
Megosztás Facebookon