Győzd le a féltékenységet!

Teszteld magad! Féltékeny típus vagy?

Vigyázz, hogy féltékeny ne légy! – mondta Jago Shakespeare drámájában Otellónak. Ám nem könnyű betartani… Akinek pedig nem sikerül, szenvedni fog, mint a mór vezér. A féltékenység ugyanis az egyik legkínzóbb lelkiállapot. Már csak ezért is érdemes felvenni vele a harcot.

Az életet jól ismerők szerint kétféle ember létezik: aki már volt féltékeny, és aki majd lesz. A megállapítás csak elsőre hangzik viccesnek, másodjára már átlátjuk a benne rejlő igazságot, ha meggondoljuk, milyen sokféle helyzetben és milyen sok személy iránt érezhetünk így. Őrizheti börtönőrként a szerelmes a kedvesét, irigykedhet a mostohaanya a nevelt lányára, féltékeny lehet a magára maradt szülő a sikeres gyerekére vagy a barátnők egymásra.
Vannak, akiknél életük korai éveitől jelen van ez az érzés, például testvérféltékenység formájában, másokat ez elkerül, még a párkapcsolataikban sem élik meg – mindaddig, amíg egyszer meg nem csalják őket. Csehák Hajnalka pszichológus azt mondja, a hozzá fordulók 3-5 százalékánál ez az alapprobléma, míg számos más páciensnél a féltékenység csak egy része a problémahalmaznak.

Kockázatcsökkentő stratégia
„Még nem találkoztam olyan emberrel, aki úgy élhette le az életét, hogy nem volt oka féltékenységet érezni – állítja a szakértő. – Bárkire és bármire lehetünk féltékenyek, az alapkritérium az, hogy úgy érezzük, valamit, amit mi szeretnénk, ami nekünk járna, az illető valaki másnak ad oda. A szüleink több csokit, több törődést adnak a testvérünknek, a főnökünk több elismerésben részesíti a kollégánkat, a szerelmünk több figyelmet szentel egy másik nőnek vagy férfinak. Akinél gyerekkorban nagyon erős ez az érzés, és idővel nem erősíti meg az önbizalmát, abból nagy valószínűséggel lesz gyanakvó, bizalmatlan, a másikat birtokolni akaró felnőtt.” Az evolúciós pszichológia szerint a féltékenység legismertebb formája, a szerelemféltés nem más, mint kockázatcsökkentő stratégia. A férfi azt akarja vele kizárni, hogy a felesége megcsalja, és ezért neki egy kakukkfiókát kelljen nevelgetnie a családi fészekben, a nő pedig azt, hogy a férje más nőhöz kötődjön érzelmileg, és ezzel veszélyeztesse az utód felnevelését. Az érzés olyan extrém formát is ölthet, amelyet a pszichológusok üldözéses téveszmének neveznek: ez az úgynevezett házastársi paranoia vagy Othello-szindróma. A szerelemféltés kevésbé intenzív formájában is gyötrő állapot, mert ritka az olyan bölcs ember, aki felismeri annak a megállapításnak az igazságát, hogy az ember természeténél fogva nem monogám. És ha ezt magamban elfogadom, el kell fogadnom a másikban is.

Aki félt, az nem szeret
Sokan osztják azt az vélekedést, hogy aki nem félti a párját, az nem is szereti igazán. Holott ez alapvető félreértés, a pszichológusok egyetértenek Popper Péter megfogalmazásával, amely szerint a féltékenység önértékelési zavart bizonyít, de semmi esetre sem szeretetet vagy szerelmet. A történelem, az irodalom, a mesék és az operák világa tele van uralkodni vágyó férfiak és nők históriájával, akik képtelenek elviselni, hogy a párjuk másé legyen. Amikor a hűtlen Szép Heléna férje hadba szólítja a görög hadakat, amikor Aquitániai Eleonóra, az angol királyné felajánlja férje szeretőjének, hogy választhat a tőr és a méregpohár között, amikor Otelló ujjai összeszorulnak a felesége torka körül, nyilván nem a szerelem, hanem a sértett büszkeség irányítja őket. Ám a való élet is ír ilyen történeteket. A 80-as évek elején bejárta a világsajtót a fagylaltárusból Playboy-nyuszivá lett kanadai lány, Dorothy Stratten esete. A szőke szépség már a híres filmrendező, Peter Bogdanovich barátnője volt, és megindult felfelé a filmes ranglétrán, amikor előző vőlegénye, Paul Sinder brutálisan meggyilkolta. Dorothy húszéves volt. Pakisztánban pedig külön alapítványt kellett létrehozni azoknak a szerencsétlen nőknek a gyógykezelésére, akiknek az arcát féltékeny férjük, udvarlójuk savval leöntötte.

Kevesebb vagyok, mint más
Amikor valakit valóban megcsalnak, és ezt veszi zokon, akkor adekvát választ ad egy fájdalmas szituációra. Ilyenkor jobbára a férfiak folyamodnak erőszakos megoldásokhoz, a nőknél inkább az autoagresszió jellemző: ha megcsalják őket, sokan követnek el öngyilkossági kísérletet, önmaguk ellen fordítva haragjukat. Szakember segítségére az szorul, aki minden alapot nélkülözően érez beteges bizalmatlanságot a társa iránt. Jó példa lehet erre az az idősödő férj, aki nála jóval fiatalabb feleségét annak minden percéről elszámoltatta, stopperrel mérte, az asszonynak mennyi idő alatt kell hazaérnie a munkahelyéről, és jaj volt neki, ha csak egyetlen percet is késett! Nem csoda, hogy az egyébként hűséges feleség egy idő után megunta a rabszolgaságot, azt, hogy egyedül egy lépést nem tehet, és fellázadt: fogta az ikreiket, és elköltözött. „Ennek a magatartásnak a kisebbrendűségi érzés a lelki alapja: az illető úgy véli, másokhoz képest ő csak alulmaradhat – mutat rá Csehák Hajnalka. – Az ilyen személynek alacsony és sérült az önértékelése: ha a párjának egy másik ember is megtetszik, önmagát azonnal zsugorodni érzi. Az érintettek ezt valóban így élik meg, úgy szokták megfogalmazni, hogy amikor a párom kedvesen elbeszélget valakivel, úgy érzem, láthatatlanná válok számára, és megyek össze egyre kisebbre és kisebbre. Ezzel szemben a nem féltékeny típus azt tartja magáról, hogy ő egyedül, önmagában is értékes, vannak megküzdési stratégiái, vannak céljai, nem az az egyetlen vágya, hogy valakinek a párja legyen.”

Nincs benned semmi küszködés
„Te nem érzed ezt a kínt, nem voltál féltékeny soha / Nincs benned semmi küszködés, ha egy másik ér előbb oda” – énekelte valaha az Edda. Mindig azt éreztem, szegény Pataky Attila szörnyen boldogtalan lehet, ha úgy véli, az élet egyetlen óriási versenypálya, ahol neki folyamatosan nyernie kell. Nem kell ahhoz lélekbúvárnak lennünk, hogy felismerjük, aki mindig mindenhol első akar lenni, az folyton másoktól várja önnön értékességének visszaigazolását.
„A sérült önértékelésből eredő, oktalan féltékenység gyökerei a gyerekkorba nyúlnak vissza – említi a pszichológus. – Az illető azért nem tud megküzdeni a problémával, mert annyira erősek voltak a korai impulzusok, hogy nem sikerült elengednie őket. A terápia ezek feldolgozására irányul. Én analitikus szemléletű vagyok, rövid terápiákkal dolgozom: feltáró beszélgetésekkel, utána zömmel kognitív terápiával, neurolingvisztikus programozással, ellazult állapotban való szuggesztióadással. Ha valaki nagyon bal agyféltekés gondolkodású, annál a kognitív terápia hat gyorsabban, aki inkább jobb agyféltekés és képekben gondolkodik, neki az jelent megoldást, ha ellazult állapotban képeket elevenít meg. Mindez nagyon hatékony tud lenni: a féltékeny partner megtanul újra bízni, a másik pedig ezt az újfajta bizalmat kezelni és megszolgálni.”

Gondolatstop 3 percben Az amerikai párkapcsolati coach páros, Susie és Otto Collins saját tapasztalatai alapján döntött úgy, tanácsadói munkája középpontjába a féltékenységet, illetve annak legyőzését állítja. Soha többé féltékenység! című oktatóprogramjukban szerepel egy gyorssegélyt nyújtó autoszuggesztiós gyakorlat, a 3 perces féltékenygondolat-megállító. Eszerint, ha ránk tör a féltékenység, a következő a teendő: 1. Üljünk le egy csendes, nyugodt helyen. 2. Csukjuk be a szemünket, lélegezzünk mélyen, lazítsunk. 3. Anélkül, hogy ítélkeznénk, tudatosítsuk, mit gondolunk: azt gondolom, hogy… 4. Tegyük fel a kérdést, vajon igaz-e, amit gondolunk. Figyeljük közben, mit érzünk a testünkben. 5. Fókuszáljunk az érzésre, és a légzésünket összpontosítsuk az adott testrészünkre. Ha például a gyomrunkban érzünk szorítást a féltékeny gondolat hatására, lélegezzünk a gyomrunkba. 6. A fejünkben futó féltékeny „filmet” helyettesítsük egy kellemesebbel, olyan jelenettel, amelynek örülnénk, ha valóra válna. Ezt a hatlépéses gyakorlatot végezzük 21 napon át, valahányszor azt tapasztaljuk, hogy ránk törnek a féltékeny gondolatok. A módszer alapelve az, hogy a féltékenység szokás, és megfelelő gyakorlással egy szokástól meg lehet szabadulni.

Ahonnan erőt meríthetsz:
Paul Hauck: A féltékenység – Mi az oka, és hogyan győzzük le (Park Kiadó)
Haraszti László–Lux Elvira–Popper Péter: Magány és társ – Féltékenység és hűség. Mesterkurzus (Saxum Kiadó)
Ayala Malach Pines: A féltékenység – Okok, tünetek, gyógymódok (Saxum Kiadó)
http://www.tenyek-tevhitek.hu/pszichoterapia/feltekenyseg.htm
www.feltekenyseg.lap.hu

Téged is gyötört már féltékenység annyira, hogy teljesen kivetkőztél önmagadból? De leszámoltál a kínzó érzéssel? Oszd meg velünk történeted a psziche@sanomamedia.hu e-mail címen!

Az írás a Nők Lapja Psziché legfrissebb számában jelent meg.
A tartalomból:

• Kudarc az ágyban – A szexről őszintén
  
• Féltékenység – Mikortól beteges?
  
• Vekerdy Tamás – Gyereklélek váláskor
  
• Nyelvtanulás felnőttkorban – Csak legenda, hogy nehezebb?
  
• Modern fóbiáink – Szorongás a parkolástól, elhízástól, szállodáktól, nevektől, egyedülléttől 

Előfizetnél a magazinra? Katt ide!