Hisztis a gyerek? Suttogj neki!

A Suttogó szó hallatán szinte mindenkinek Robert Redford megható filmje jut először az eszébe, amely Monthy Roberts lovakkal való erőszakmentes bánásmódjának néhány elemét mutatja be. A módszer nagyon régi keletű, és mint egy legenda, szinte szájról szájra terjed. Így nem csoda, ha több változatával találkozhatunk világszerte és hazánkban is. De bármelyikről is legyen szó, a lovakkal foglalkozó szakemberek állítják, a sajátos kommunikáció az emberek lelkére is jótékonyan hat. Türelem, halk szavak, figyelem, és eltűnnek a félelmek, a gátak. Tracy Hogg is felismerte ezt, így az ő gyereknevelő módszerében is felfedezhetőek ezek az elemek – talán ezért is kapta az írónő rajongóitól a Suttogó becenevet. Egy gyakorló anyukát és szakértőket faggattunk arról, hogyan lehet megnyugtatni, a problémamegoldásra rávezetni és önállóságra nevelni a gyerekeket egy szeretetteljes légkörben.

Két kisfiú feladja néha a leckét
„Az első gyerekem születése utáni pár hét kész káosz volt – meséli Szűcsné Csató Anett, a 4 éves Olivér és 1,5 éves Benedek édesanyja. – A sírógörcsökkel tarkított hónapot követően a barátnőm a kezembe nyomta Tracy Hogg A suttogó titkai című könyvét. Rögtön megfogott és megnyugtatott barátságos hangvétele. Rájöttem, hogy mindenre van megoldás, csak kitartónak kell lenni.” Az első ilyen hasznos dolog a „bugyolálás” volt. Ha Olivér nem tudott elaludni, Anett körbetekerte egy puha pléddel, magához ölelte, és halkan, de határozottan csitítgatta, paskolgatta a kicsi hátát, míg el nem aludt. „Sírni soha nem hagytam. Azt szerettem volna, ha megbízik bennem, és tudja, hogy számíthat rám. Három hónapos volt, amikor megpróbálkoztam az úgynevezett álometetéssel (lásd keretes írásunkat) – és ettől kezdve átaludta az éjszakát. Fontosnak tartottam a napirend bevezetését is, így tervezhetőek lettek a napjaim. Mindennek megvolt az ideje: a sétának, az etetésnek, a játéknak, az alvásnak. Hozzá igazítottam mindent, de a folyamat (a könyv 4É-nek említi, lásd keretes írásunkat) ugyanúgy zajlott.”
Két és fél éves volt Olivér, amikor megszületett Benedek. Anett nála már az első naptól kezdve Tracy alvásmódszerét alkalmazta. Egyetlenegy dolog nem vált be, az álometetés. „Gondoltam, hogy nem minden működik ugyanúgy, mint Olivérnél, hiszen nincs két egyforma gyerek. De megszokni az új helyzetet volt a legnehezebb. Oli rengeteget hisztizett. Gyakori volt, hogy sírni kezdett, amikor haza kellett menni a játszótérről, aztán Beni is rázendített. Ilyenkor csak arra koncentráltam a két üvöltő gyerek mellett, hogy higgadt legyek. Olivér ebben az időszakban nagyon ragaszkodott hozzám. Az addig barátkozó, vidám kisfiúból hozzám bújó, félénk gyerek lett. Sok olyan programot csináltam, amire csak kettesben mentünk, és kibeszélgettük magunkat. Így mára önálló nagy ovissá vált, aki imád gyerekek között lenni. Úgy tűnhet, könnyen ment, de nem vagyok szuperanya. Kimerülten sokszor kiabálok, mérgelődöm, és bár tudom, mit kellene tennem, mégsem teszem. Az első három évben nagy szükségem volt a Suttogó tanácsaira, hogy jobb anya legyek.”

Hogyan válasszunk a módszerek közül?
„Sok kezdő szülőnek hasznos, ha kézzelfogható tanácsokat (például táblázatokat, órára lebontott napirendet, konkrét módszereket) kap – mondja dr. Majoross Kinga klinikai szakpszichológus és családterapeuta, aki maga is egy kisbaba édesanyja. – Ezek támpontok lehetnek a kérdésekkel és bizonytalansággal teli kezdeti időszakban. Fontos ugyanakkor, hogy a szülő saját személyiségét, anyai ösztönét, megérzéseit sose hagyja figyelmen kívül. Bármilyen tanács vagy módszer csak akkor lehet eredményes, ha illeszkedik a karakteréhez, és így azt hitelesen tudja képviselni a gyerek felé. Az eredményes gyermeknevelésnek számos összetevője van: a gyermek veleszületett temperamentuma, a szülők személyisége, saját eredeti családjukból hozott nevelési mintáik, az adott helyzet, amelyben a gyermeket nevelik, és bármilyen külső körülmény, élethelyzet.” A könyv legvitatottabb pontja a szoptatással kapcsolatos rész.

„Bármilyen tanács vagy módszer csak akkor lehet eredményes, ha illeszkedik a szülő karakteréhez, és így azt hitelesen tudja képviselni a gyerek felé.”

„Van olyan anya, akinél az igény szerinti szoptatás tökéletesen működik, míg másnak elfogadhatóbb, ha napirendet követve táplálja gyermekét, ahogyan a könyv javasolja – folytatja a szakember. – A baba többé-kevésbé mindkettőhöz tud igazodni, és el is fogja fogadni azt. Sokkal rosszabb lenne számára, ha az anya állandó bizonytalanságban vagy elégedetlenségben nevelné őt. Az a legjobb, ha minden kezdő szülő tájékozódik a különböző nevelési elvekről, aztán hagyja, hogy az ösztönei, megérzései vezessék, és ez alapján kiválasztja a számára legmegfelelőbb irányelveket, amiket majd úgyis valamennyire módosítania kell a baba temperamentuma és a vele való tapasztalatai alapján.” Majoross Kinga lovas pszichoterápiákat is tart, így a Suttogó-módszer másik változatában is igen tájékozott. De szerinte a kettőt nem szabad összemosni.
„Az igaz, hogy a lovakkal való foglalkozás segít a gyerekeknek a szabályok megtanulásában, de ennél fontosabb, hogy jótékony hatással van önbizalmuk és önértékelésük alakulására. Továbbá segít a szorongás és a gátlások feloldásában, a bizalom és a másik iránti gondoskodás, felelősség elsajátításában, vagyis a kapcsolatépítésben.”

Négylábú társ
„Suttogónak régen azt nevezték, aki csupán türelmesen, halk szavakkal le tudott csillapítani, be tudott törni egy lovat – mesélte Karap Péter, a Karap lovastanya tulajdonosa. – Egy ilyen történetet filmesített meg Robert Redford is. A mozi egy balesetben megsérült lóról és gazdájáról szól, aki egyik lábát veszítette el a karambol közben. Mialatt a lovat meggyógyították, a kislány is feldolgozta a traumát. Ebből is kiderül, a lovaknál alkalmazott Suttogó-módszer egyes elemei komoly lelki problémák esetén és a gyereknevelésben is eredményesek. A lóval való foglalatosság a tanult félelmek leküzdésében is segít, és fegyelemre ösztönzi a gyerekeket, hiszen nem lehet ugrabugrálni, hangoskodni az állatok mellett, mert abból baleset lehet – folytatta. – Mindemellett a lovaglás átmozgatja a csípőt, az ízületeket, és a mozgásszervi sérülések gyógyításában is hatékony. A felsőtárkányi gyerekek 3. osztálytól heti két alkalommal járnak hozzám, így évek óta nyomon követem a fejlődésüket.”

A cikk nyomtatásban a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.

Már kapható a Nők Lapja Psziché nyári különszáma, melyben 80 oldalnyi önismereti tesztet találsz! 

A tartalomból:

• Teszteld, milyen szülő vagy!
  
• Van jövője a kapcsolatodnak?
  
• Derítsd ki, miben tehetséges a gyerek!
  
• Jó főnök lennél?
  
• Hogy kezeled a stresszt?
  
• Társfüggő vagy? 

Ha előfizetnél a magazinra, itt és most megteheted!