11 dolog, amit soha nem tudunk megváltoztatni a nőkön

11 dolog, amit soha nem tudunk megváltoztatni a férfiakon

Ha szerelmi bánatunk van, másnak is szenvednie kell
Annyira rettenetesen idegesítőek vagyunk, ha szakítanak velünk, vagy ha éppen csak odavagyunk valakiért, hogy egymástól is falnak megyünk. Csak arról az átkozott, szépséges pasiról tudunk beszélni, és észre sem vesszük, hogy a barátnőink a legkevésbé sem  tartják érdekesnek az újabb és újabb részleteket a Sanyiról vagy Pistiről, vagy akárhogy is hívják.

Folyton „segítünk”
Sokan vannak köztünk, akik ha kell, ha nem, mindig és mindenben tanácsokat osztogatnak. Ilyenkor persze nem idegelni akarjuk a másik felet, csupán segíteni akarunk; de az is lehet, hogy egyszerűen udvariatlanságnak tartjuk, ha nem mondunk semmit.

Csak akkor vagyunk elégedettek, ha papucsot tudunk csinálni a pasinkból
Persze váltig állítjuk, hogy önálló, erős férfiakkal akarjuk körülvenni magunkat, de amikor azok az önálló és erős férfiak olyasmit akarnak, amivel mi nem értünk egyet, akkor kikelünk magunkból. Nyilván: legyen autonóm, csak értsen egyet.

Azt hisszük, hogy egy szép dologtól, amit magunkra aggatunk, mi is szebbek leszünk
Nem tehetünk róla, megmagyarázhatatlanul vonzódunk mindenhez, ami csillog-villog, és kétségtelenül azt hisszük, hogy ha rajtunk csillog valami, akkor annak a csillogása minket is beragyog. A férfiak sosem fogják megérteni, de mi tudjuk.

Mindig fáj valamink
Ha hidegfront van, akkor azért fáj a fejünk, ha melegfront van, akkor pedig azért. Ha süt nap, csíp a szemünk, ha borús az idő, akkor fázunk és nem jó, de az sem jó, ha túl meleg van, és különben is, feltörte a lábunkat a cipő, letört a körmünk, meg egyébként is: fáj a hajunk, árpa nőtt a szemünkre és hisztiznünk kell.

Más melleket akarunk
Ha kicsi, akkor nagyot, ha nagy, akkor kicsit, és ez még csak a kezdet. A lényeg, hogy legyen más, sőt az lenne a legjobb, ha minden ruhához más melleket viselhetnénk. Az utcán elegáns kis melleket kérünk, az ágyban pedig közönséges nagyokat.

Mindig valami más kell
Mert ami van, az már egyből uncsi is. Jobban szeretünk a kocsiban ülni, mint odaérni, ha pedig megérkeztünk, akkor már indulnánk is máshova, persze nem tudjuk hova, csak menjünk már.

„Meggondoljuk magunkat”
Ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó. Ebben ugyan egyetértünk, ugyanakkor van olyan is, hogy „meggondoltam magam”, és az bármikor felülírhat bármilyen hirtelen ígéretet.

Öri-harizunk
Többnyire csak pár napig, de az is pont elég lehet a környezetünknek; bőven. Úgyis tudjuk, hogy előbb-utóbb visszatérünk a barátainkhoz, akik csalódást okoztak, de azért biztos, ami biztos, alaposan megbüntetjük őket.

Nem tudunk veszíteni
Az egy dolog, hogy folyton versenyzünk egymással, nincs abban semmi kivetnivaló, ugye? De mi van akkor, ha egyszer nem mi kerülünk ki győztesként? Ha alulmaradunk, őrjöngünk magukban, vagy akár nyilvánosan is, és teljesen felesleges bosszúterveket szövünk.

Elvárjuk a gondolatolvasást
Méghozzá mindenkitől, de különösen a pasinktól. Ha nem veszi észre, hogy azért húzzuk a szánkat, mert éppen akkor nem fogta meg a kezünket, amikor mi kigondoltuk, hogy most az jó lenne, akkor áll a bál.