Életmód

Így is átverhetnek netes vásárláskor

Sajnos többféle módon is becsaphatnak bennünket, ha az interneten intézünk el valamit, például vásárolunk, vagy szerződést kötünk. A felelősség részben a miénk, hiszen sokszor magunk sem vagyunk tisztában azzal, mit "írunk alá". De még az sem teljes védelem, ha az elejétől a végéig átböngésszük az apró betűs részeket...

Tegye fel a kezét az, aki minden esetben elolvassa a feltételeket, amikor regisztrál egy új webshopban, vagy elkezd egy új szolgáltatást használni! Nos igen, elég kevés ilyen alapos ember van… A legtöbben csak kipipálják az “elfogadom” vagy “I accept” dobozt, aztán mennek is tovább, nem is gondolva bele, hogy az előző kattintásuk éppen szerződéskötésnek minősült. Pedig lehetnek hajmeresztő dolgok egy sima, mezei webshop általános szerződési feltételei között…

A lelkünket is eladnánk?

Idén április elseje környékén például egy angol számítógépes játékbolt beletette a szerződési feltételeik közé, hogy aki náluk vásárol, az átruházza rájuk a lelkét. Megadták ugyan a lehetőséget, hogy a vásárlók kivonják magukat a kötelezettség alól: csupán az “immortal soul clause”, azaz “halhatatlan lélek záradék” felirat mellől kellett volna kivenniük a pipát, amiért ráadásul még egy ötfontos kupont is kaptak volna. A vásárlók 88 százaléka mégsem élt ezzel a lehetőséggel – elgondolkodtató szám. (A játékbolt tulajdonosai egyébként e-mailben tájékoztatták később a vásárlókat, hogy nem tartanak igényt a lelkükre.)

Kevesen tudják, hogy amikor kipipálják az “elfogadom a feltételeket” jelölőnégyzetet, az tulajdonképpen szerződéskötésnek minősül. Triviálisnak tűnhet az a tanács, hogy mindig fussuk át, mit is “írunk alá”, de a fenti példa azt mutatja, hogy érdemes erre felhívni a figyelmet.

Így is átverhetnek netes vásárláskorSajnos azonban azzal, hogy mindent elolvastunk, még nem lehetünk biztosak abban, hogy ugyanezek a feltételek lesznek ránk érvényesek a későbbiekben is. A szerződési feltételeket a szolgáltató többnyire csupán a saját weboldalán tárolja, és ha ezt módosítja, arról nem biztos, hogy megfelelő módon és időben értesülnek a partnerei. Ez elsőre nem tűnhet túl veszélyes dolognak, ám biztosan másképpen vélekedik erről az a körülbelül 110 ezer magyar ügyfél, akiknek a bankszámlájáról nemrég leemeltek 2500 forint éves tagsági díjat. Az ügyfelek egy ingyenesnek hirdetett autópályamatrica-feltöltő szolgáltatásra iratkoztak fel, melynek szerződési feltételeit később a cég megváltoztatta, arra hivatkozva, hogy ők az ÁSZF-ben (Általános szerződési Feltételek) jelezték, hogy a szerződés változásáról csupán egy belső postafiókra küldenek tájékoztatást. Ők ezt meg is tették, ám az ügyfelek többsége, akik abban a két hónapban nem jártak az oldalon, más módon nem értesülhettek a változásokról. Az ügyben nem született még bírósági döntés, és nekünk nem is tisztünk ítélkezni, csupán egy példát említettünk.

Ha ilyen jellegű vitás kérdés merül fel, a pórul járt vásárló vagy felhasználó nem tudja bizonyítani, hogy szó sem volt tagsági díjról vagy lélek-átruházásról, amikor még ő olvasta az ÁSZF-et. Hacsak…

Mi lehetne a megoldás?

Védve lehetnénk, ha a kezünkben lenne valami, amivel bizonyíthatjuk, hogy akkor és ott mi milyen feltételeket olvastunk – ezt aztán hiába változtatná meg a szolgáltató, mi később is bizonyíthatnánk az igazunkat. Hivatalosan ehhez egy elektronikus aláírás és egy időbélyegző elég lenne: ezt természetesen nem nekünk kellene beszerezni, hanem a boltoknak, szolgáltatóknak kellene ilyet nyújtaniuk. De mi is ez az időbélyegző? Ez egy olyan elektronikus igazolás, ami hitelt érdemlően bizonyítja, hogy egy elektronikus dokumentum az adott időpontban az adott formátumban létezett. Ezt a legtöbb esetben elektronikus aláírással együtt használják – ám természetesen az elektronikus aláírással sem nekünk kell rendelkeznünk, hanem a boltnak, akinél vásárolunk, vagy a szolgáltatónak, akinek a szolgáltatását igénybe vesszük. Hogy ez hogy néz ki a gyakorlatban, azt a mellékelt képünkön láthatod.

Így is átverhetnek netes vásárláskor

Vitás kérdések estén az lehetne bizonyító erejű, ha letölthetnénk egy, a szolgáltató által elektronikusan aláírt ÁSZF-et, amire egy időbélyegző is kerül, ez hitelesítheti, hogy ezek voltak a szerződéskötés pillanatában fennálló feltételek.

Attól nem kell tartani, hogy az adott bolt jelentős áremelésre kényszerülne a plusz biztonsági funkció miatt, ugyanis ennek a költsége havi 100 darab időbélyegző, illetve elektronikus aláírás esetén sem több 20 ezer forintnál – mint azt az ilyen jellegű megoldásokkal foglalkozó Noreg Kft. ügyvezető igazgatójától, Dr. Kőrös Zsolttól megtudtuk. Mégis viszonylag kevesen használják ezt a szolgáltatást itthon, például az EMFESZ küldi el elektronikus aláírással hitelesített e-mailben a szerződési feltételeit az ügyfeleinek.

Dr. Kőrös Zsolt szerint az is megoldás lehetne, ha létezne egy olyan független szervezet, ami ugyanúgy felügyeli az e-kereskedők tevékenységét, mint a PSZÁF a bankokét. Ha egy ilyen szerv tarthatná nyilván minden online bolt éppen aktuális szerződési feltételeit, akkor valószínűleg nem lenne értelme nekünk az elektronikus aláírással és időbélyegzővel szöszölni, így viszont nem árt az óvatosság.

Az, hogy az online boltok és szolgáltatók élnek-e ezzel a lehetőséggel, az ő saját egyéni döntésük, lehet, hogy nem is látják a szükségességét. Arról viszont már mi döntünk, hogy rászánunk-e pár percet arra, hogy megnézzük: mit írunk alá. Lehet, hogy unalmasabbnak és hosszabbnak tűnik egy ÁSZF, mint a Háború és béke, mégis érdemes átböngészni nem csak akkor, amikor egy kinyomtatott példányt nyomnak az orrunk alá, hanem akkor is, amikor az interneten futunk bele.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top