Segítség! Kihez forduljak, ha úgy érzem, nincs kiút?

Megeshet, hogy olyan élethelyzetbe kerülünk, amiből, bárhogy próbálunk, önerőnkből nem sikerül továbblépnünk. Vajon hogyan dönthetjük el, mennyi „türelmi időt” adunk magunknak a szóban forgó nehézséggel való megküzdésre? Mikor érdemes elgondolkodnunk: hová forduljunk segítségért? És ha már a segítségkérésről van szó: melyek azok az elterjedt félelmek, kérdések, amelyek legtöbbünkben felmerülnek, ha pszichológusra gondolunk?

Felismertem, hogy baj van – hogyan induljak el?

Napjainkban egyre elterjedtebbek az önismerettel, lelki problémákkal, tanácsadással kapcsolatos cikkek, internetes portálok, televíziós és rádiós műsorok. Kezdhetjük úgy, hogy kicsit nyomozunk a neten a bennünket foglalkoztató kérdéssel kapcsolatban, vagy esetleg barátainkkal, ismerőseinkkel próbáljuk megvitatni a dolgot, hiszen köztük is akadhat, aki valamilyen probléma kapcsán kért már hasonló segítséget. Azonban mindkét helyzet rejtegethet nehézségeket.
Az interneten hozzáférhető anyagok minősége igen változó – mindig fenntartással fogadjuk az ott leírtakat. Ne féljünk saját véleményt kialakítani az adott kérdésben, még ha az ellentétes is a leírtakkal. Ez ugyanígy érvényes a baráti beszélgetésekre!

Egyéni tanácsadás, terápia

Amikor személyre szabott segítséget kapunk egy szakembertől, az első néhány beszélgetés alkalmával megállapodás születik a találkozások gyakoriságáról, hogy nagyjából milyen hosszú lesz a közös munka, milyen kérdésekre összpontosítunk, valamint az alkalmanként fizetendő óradíjról. Az ilyen módon kialakított kétszemélyes térben lehetőségünk nyílik problémáink, konfliktusaink alaposabb körüljárására és megértésére.

Az is előfordulhat, hogy inkább magához az elinduláshoz van szükségünk szakértő segítségre. Mondjuk, egy konkrétan körülhatárolt kérdésre szeretnénk válaszokat találni. Egy egyalkalmas konzultáció is sok hasznos információt, iránymutatást hozhat számunkra, ha…
• …nem tudjuk, hogy az adott nehézséggel hova forduljunk, esetleg konkrét információkra, tippekre van szükségünk.
• …valamilyen módszerről szeretnénk többet megtudni, vagy éppen arról, hogy az adott probléma kezelésére milyen lehetőségeink nyílnak.
• …környezetünkben olyan események történtek, melyek megráznak vagy elgondolkodtatnak, és szükségünk lenne rá, hogy egy szakemberrel beszéljük meg ezeket. Meggyűlhet a bajunk például közeli hozzátartozóink hirtelen megváltozott, esetleg szélsőséges viselkedésével, munkahelyi vagy magánéleti nehézségeink adódhatnak, vagy a gyermeknevelés terén élünk meg nehéz helyzeteket, stb.

Hogyan válasszunk segítőt?

A segítő kiválasztása alapvetően bizalmi alapon történik. Érdemes elolvasnunk a módszeréről, felkészültségéről rendelkezésre álló információt, és bátran tegyünk fel kérdéseket is. Ha van olyan ismerősünk, barátunk, kollégánk, aki már igénybe vett hasonló tanácsadást, akkor támaszkodhatunk a személyes ajánlására is. Ám nem szerencsés, ha a döntés meghozatalában ez a mérvadó. Egy személyes kapcsolat felépítéséről van szó, ezért fontos, hogy mindenekelőtt az első beszélgetés során átélt személyes érzéseinket, tapasztalatainkat, kialakuló vagy éppen hiányzó bizalmunkat tartsuk szem előtt.

Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, a Kheiron Pszichológiai Tanácsadó és Oktató Központ vezetője gyakran találkozik hasonló kérdésekkel, félelmekkel – közösen összegyűjtöttünk a legsűrűbben elhangzó aggodalmak közül néhányat.

• Kérdés: Változhat bármi attól, hogy csak ülök és beszélgetek valakivel?
• Válasz: A szakember által irányított beszélgetés, illetve szükség esetén helyzetgyakorlatok, relaxáció a lelki működés törvényei alapján történnek. Ezért új gondolatokat inspirálnak, más megvilágításba helyezik az átélt élményeket, és legfőképpen segítenek az érzelmek lereagálásában. Mindez pedig a lélek fejlődésének akadályait hárítja el, ahogyan a rózsatövet megfelelő földbe átültetve magától hajtanak ki a növény virágai.

• Kérdés: Attól félek, nem tudom elmondani a gondomat.
• Válasz: Ezt az érzelmet egy megértő szempár fokozatosan fel tudja oldani. Azok, akik ilyen segítőmunkát végeznek, nagymértékben kifejlesztették magukban az együttérzés képességét. A félelem ellenére lehet beszélni először mindennapjainkról, munkánkról, barátainkról. A beszélgetés során – lehet, hogy ez több alkalmat vesz igénybe – bizalom alakul ki, melyben magától oldódik fel ez a félelem.

• Kérdés: Elítélnek, amiért nem tudom megoldani az életemet.
• Válasz: Az önismereti munka a lélek mélyének érzelmi rugóit érinti meg, távol áll ettől a helyzettől a mindennapokban szokásos ítélkező, megrovó magatartás. Fontos az is, hogy fokozatosan abbahagyjuk az önmagunk feletti ítélkezést ezekben a helyzetekben. Ez nem azt jelenti, hogy a mindennapi életben elveszítsük erkölcsi mércénket. Sokkal inkább arra a helyzetre vonatkozik, amikor megtanult módon valamilyen életidegen szempontrendszer szerint ítéljük el valamelyik cselekedetünket, gondolatunkat vagy érzésünket.

• Kérdés: Szégyellni való problémám van, nem merem elmondani.
• Válasz: A tanácsadó is ember, mindannyiunk számára vannak olyan területek az életben, melyeket szégyellünk. A legtöbbször tehetetlenségből, tapasztalathiányból, sőt sokszor félreértésből származnak ezek az érzések, meg kell tanulnunk határainkat, lehetőségeinket elfogadni, és amin lehet, változtatnunk. Így fokozatosan a szégyellni való gondolat a megértés kialakulásában feloldódik, és elfogadjuk csetlő-botló életünket.