Pénz, ami nincs?

Mit kell és mit nem kell tennem, hogy legyen pénzem?

Először is olvasd el ezt az alfejezetet, és közben legalább annyira figyelj önmagadra (gondolataidra, érzéseidre), mint ezekre a betűkre.
Sok embert foglalkoztat a téma, hogy ki találta fel a munkát, és miért nem verték az illetőt agyon a többiek. Jó kérdés, azonban sokan inkább arra hívják fel a figyelmedet, hogyan tudsz személyiséget fejleszteni, hogy higgy önmagadban, ismerd meg félelmeidet, és legyenek céljaid. Képzeld el a jövőt pozitívan stb. Ez is klassz út. Erre is nagyon sok eszköz áll rendelkezésre, készítettem is egy ilyen csomagot, amely ezeket tartalmazza. Azonban, mivel az egyesítő pszichológiában nem a módszeren, hanem rajtad van a hangsúly, így most egy másik megközelítésről fogsz hallani tőlem. Ehhez egy kicsit bele kell mennünk a pszichológiai mechanizmusokba. Leegyszerűsítve: a félelem és a vágy irányít minket, és ha azonosulunk velük, akkor már ki is lendültünk. Így hibás döntéseket hozunk. Mindegy, milyen módszert használunk, ha mögötte félelem húzódik meg, akkor el fogjuk rontani, mint álmatlanságot az altató. Egy egyszerű példával élve: mindegy, milyen (közlekedési) eszközt használsz, ha az irány rossz. Azt mondják a pénzügyi guruk: ahhoz, hogy pénzed legyen, csináld az ellenkezőjét, amit az emberek 99%-a csinál. Nem mindegy ugyanis, hogy vödörben hordod a vizet, vagy másokat alkalmazol erre a célra, és később fejlesztésként egyszer egy csőhálózattal átjuttatod a vizet, így nem kell többet dolgoznod, mégis jön a pénz folyamatosan. Ehhez nem szerencse kell, hanem másképpen gondolkodni. De ha a problémák „agyonnyomnak”, ez nem megy végbe.

Nézzünk egy gyakorlati feladatot!

Most keress papírt és tollat, és írd le, hogy amit elértél, az minek köszönhetően következett be. Tényleg te tettél érte, vagy csak megtörtént magától, és te a véletlen számlájára írod a dolgot. Bárhogyan is, de ha nem akarod a hiúságodat legyezni – bár minden szentnek maga felé hajlik a keze –, akkor észreveszed, hogy amikor nem agyaltál görcsösen, nem akartad erőszakkal a dolgokat, hanem csak hagytad a maga útján történni a folyamatokat, akkor jó időben, jó helyen voltál. Micsoda nem véletlen. Tehát nem tettél azért, hogy bekövetkezzen, hanem inkább azért tettél, hogy ne tegyél semmit. Jó kis ellentmondás, igaz? Így elindult benned a bizalom a félelem helyett, és nem pedig a követelőzés. Ha én lennék a Teremtő, inkább ilyen embernek adnék, mintsem olyannak, aki folyamatosan követel mindenfélét, és semmivel sem elégedett. Gondold végig.
Arra döbbentem rá, hogy a legnagyobb lehetőségek akkor jöttek, mikor nem számítottam rá, hanem jól éreztem magam. Rengeteg tudós élte azt meg, például Arkhimédész a fürdőkádban lazult, mikor megfogalmazta nagy tételét. Magyarán: ha nem csinálok problémát a dologból, több esélyem van arra, hogy megoldódjon, mert az aggódás biztosan nem segít. „Könnyű mondani, de miből fizetem ki a számláimat?” Jogos kérdés, és őszintén szólva: fogalmam sincs. De én nem azt mondom, hogy ne csinálj semmit, hanem hogy ne hagyd, hogy a félelem legyél. Emellett ugyanúgy tedd a dolgod tovább, csak engedd el a félelmet. És így könnyebben lehet meglátni a lehetőségeket, mert a kényszeres, gyors cselekvés mögött félelem van, amely mindent elront.   

Menj szabadságra most!

Bármikor kiléphetsz a félelem, szorongás, depresszió, kudarc világából, ha nem veszel részt a játékban. De mi valamiért ragaszkodunk hozzá, és élvezzük ezt a szerepet. Erről és a makacsságról jut eszembe, hogy talán nem véletlenül mondjuk, hogy a macska egy makacs madár valójában: csak akkor hajlandó repülni, ha belerúgunk. Milyen érdekes, hogy a saját elképzelésünk szerint „átfabrikáljuk” a valóságot. Félretéve a viccet – egy picit –, erre akkor döbbenünk rá, mikor kívülállóként látjuk ezt, amíg benne vagyunk, tagadjuk, azonosulva azzal. Ha érzed, hogy ez igaz, akkor nincs más dolgod, mint hogy ne akard megoldani azt, ami problémát te kreáltál, mert ez olyan, mint egy álom. Nem számít, mi történik, mert nem valóság. És itt nem az életről van szó, hanem a problémákról. Tehát ne akard megoldani, hanem inkább ellenállni ne akarj annak, ami van. Figyeld, mint egy filmet, mindegy, hogy dráma vagy vígjáték. Így kikerülhetsz a gond-olkodás és függőség körforgásából, és fantasztikus béke száll meg. Nagyon sokféle módon kerestem ezt, és sok butaságot csináltam, de ha egyszer ráérzek, a folyamat, az elmondhatatlanul klassz. Próbáld ki, hogy amikor csak eszedbe jutsz, kívülről látod magadat, nincs polaritás, nincs ítélkezés (se nem jó, se nem rossz). Ez ősi hindu technika. És ne akard elmélyíteni ezt, vagy fejleszteni, meditálni, egyszerűen csak kapcsold fel a kapcsolót, és éld át teljesen, elvárások nélkül. Figyeld legalább ugyanolyan arányban a reakcióidat, mint a megtörténő eseményeket. Jómagam sétálás közben a természetben tudtam a legkönnyebben megélni ezt a fajta nyugodtságot. És amikor meg tudom élni, akkor most úgy látom, hogy minden gondoskodik magáról, a pénz is. És így nem kell aggódnom érte. Egy dolgom van, benne lenni természetes állapotomban.
A cikk elején arra kértelek, hogy figyelj önmagadra is, hogy mit vált ki belőled a cikk. Vajon sikerült végig figyelned, vagy megfeledkeztél róla? És hány felesleges gondolat ötlött eszedbe, miközben olvastál, mely csak elvonja energiádat? Ha túl sok, akkor most kivételesen ne gondolkodj el ezen, csak engedd el.

www.keresztesattila.hu