nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
Pánikra semmi ok, de legyünk óvatosak!

Pánikra semmi ok, de legyünk óvatosak!

Az elmúlt hetekben figyelemfelkeltõ e-mail járt körbe egy új emlõrák típusról a világhálón. Mi nõk, okkal riadhatunk meg az ilyen üzenetek kapcsán, hiszen az emlõrák a nõket érintõ daganatos megbetegedések leggyakoribb típusa.
András Mari
f Ajánlom




S bár az időben diagnosztizált esetek jó eséllyel gyógyíthatók, mégis sokan tartunk a retteget kortól.
Pár hete, hogy az egyik barátnőmtől figyelemfelkeltő e-mailt kaptam. ÚJ EMLŐRÁK TÜNETEK – FIGYELEM!!! – így indult az üzenet. Bevallom őszintén, az ilyen jellegű kör e-mail-ek jelentős részét a gyors olvasást követően rendszerint törölni szoktam. Még akkor is, ha a tanulságos vagy éppen szomorú történetet tartalmazó levél arra int, hogy továbbítsam x személynek az üzenetet, máskülönben ez és ez történik velem vagy a szeretteimmel. Manapság egyre kevésbé hihetünk még a nemesnek tűnő felhívásoknak is, hiszen sokszor hallani olyan történeteket, melyekben a jóhiszemű, segíteni vágyó ember pórul jár.
A fenti üzenetet azonban megtartottam. Aznap, amikor mindez eljutott hozzám, este már az egyik kereskedelmi televíziós csatorna magazinműsora foglalkozott a hírrel. Felkaptam a fejem! Lehet, hogy ennek a kör e-mailnek tényleg van létjogosultsága és haszna?! Lehet, hogy a figyelemfelkeltés célja ezúttal nem az emberek, a nők riogatása, hanem valóban életeket menthet meg?!

Mi az a Paget- kór?

Dr. Radványi Krisztina a Nők Lapja Café szülész-nőgyógyász szakértője segített







Dr. Asbót Júlia
, bőrgyógyász szakértőnk véleményét is megkérdeztük a jelenséggel kapcsolatban, aki elmondta, hogy a Paget carcinoma határterület bőrrák és emlőrák között. A betegséget a XIX. század második felében írták le. Az úgynevezett apocrin mirigyekből indul ki, legtöbbször a tejmirigyek kivezetőcsövéből. Az emlőrákok körülbelül 1%-a, tehát nem gyakori kórkép, de ártatlannak tűnő megjelenése ellenére mindenképpen figyelmet érdemel. A kezdeti tünet mindig féloldali, a bimbóudvaron jelentkező, viszkető, éles szélű, ekcémához hasonló barnásvörös folt. A későbbiek folyamán esetleg nedvezés is felléphet. Ezek a panaszok a javasolt fertőtlenítő, gyulladáscsökkentő kezelésre nem reagálnak. Az 1-2 héten belül kontrollra visszarendelt betegnél ilyen esetben a vizsgáló orvosnak a Paget-kór lehetőségét fel kell vetni és szükség esetén szövettani vizsgálattal kizárni vagy megerősíteni. Ha a szokványos kezelési módokkal nem javul a bőrelváltozás, onkológushoz kell továbbküldeni a beteget. A kezelést a daganat kiterjedése határozza meg, nyirokcsomó érintettség megléte vagy hiánya is fontos tényező, erről mindenképpen az onkológus dönt.
nekünk abban, hogy megértsük ennek az ismeretlennek tűnő, (emlő)rák típusnak a mibenlétét. A doktornő az üzenetet átböngészve először is azt mondta, hogy a leírás, a tünetek bemutatása és a kezelés lefolyása pontosnak, hitelesnek tűnik. Tehát a Paget-kórként ismert betegség (melynek semmi köze a szintén Pagetről elnevezett csontbetegséghez) leggyakrabban az emlőbimbón és a bimbóudvaron megfigyelhető ekcémaszerű, hámló elváltozás formájában jelentkezik. A jelenséget rákmegelőző állapotként írják le, amely idővel daganattá alakul. A betegség korai felismerését nehezíti az a körülmény, hogy a tünetek hosszú időn keresztül, viszonylag panaszmentesen viselhetőek. Vagyis elképzelhető, hogy a mellbimbón, illetve a környékén lévő piciny sebfelület nem okoz gondot, nem viszket, nem váladékozik és nem növekszik. A Paget kór az apokrin mirigyekből indul ki. Ilyen mirigyek más testtájon is előfordulnak, így például a végbélnyílás környékén, tehát hasonló tünet ritkán ezen régióban is kialakulhat. Ilyen formán elmondható, hogy a Paget-kór nem egyértelműen a mellrák egy típusa, hiszen nem csupán a mellen jelentkezhet.

Hogyan diagnosztizálható?

A betegség meghatározásához az érintett bőrfelület széléről vett apró szövetminta darab szövettani vizsgálata szükséges. Amennyiben a mellbimbón jelentkezik az elváltozás, fontos a mammográfia is, hogy a mell állományában lévő daganat kizárható legyen. Önmagában a mammográfia a Paget-kór, vagyis a rákmegelőző állapot kimutatására nem alkalmas. Amennyiben igazolódni látszik a Paget szindróma diagnózisa a bőrelváltozás teljes kimetszése szükséges. Ha a mammográfia nem mutat



elváltozást, a kontroll vizsgálatokat követően további kezelésre nincs szükség. A Paget szindrómás nők jelentős részénél azonban előfordul, hogy a mammográfia csomót mutat az emlőállományban, amely lehet helyben maradó vagy a környezetbe nyomuló daganat. Ilyen esetekben vagy az egész emlőt eltávolítják a nyirokcsomókkal együtt vagy a mellbimbót és a környező szövetek egy részét. Mindazonáltal a Paget-kór az emlőrákok csekély hányadát teszi ki, ez lehet az oka annak, hogy idáig nem hallottunk erről a betegségtípusról. Radványi doktornő arra bátorít, hogy ha bizonytalan a beteg az előírt kezelést illetően, nyugodtan forduljon másik szakemberhez is, nyugodtan mutassa meg a jelenséget másnak is. Ő, a saját praxisában még nem találkozott ezzel a betegséggel. Minden olyan elváltozást, amely újszerű az emlőkön – még a legapróbbakat is – a lehető legrövidebb időn belül fontos hozzáértő szakembernek megmutatni.


Megosztás Facebookon