Mámoros kényszerpálya

Pub – mondja az angol. A kifejezés a public, vagyis közösségi, nyilvános helyet jelölő szóból ered. Ugyanazt jelenti, mint a magyar kocsma. A különbség csupán annyi, hogy míg az egyikben a törzsközönség a szerényebb keresettel rendelkezőkből áll, addig a pub a drágább, gyakran kulturált étkezést is biztosító közösségi hellyé vált. Persze azt, hogy iszunk vagy sem, mi magunk döntjük el.
A detoxikálóról sok tévhit él az emberekben. Körülnéztünk itt. A vizsgálóban padlóhoz rögzített méretes szék, az ápolók jól megtermett férfiak. Az ágyakon kívül trezor is van, ahova tételes leltár alapján bepakolják a józanodásra várók holmiját.


– Nem ritka, hogy miután kijózanodnak, különféle kincseket keresnek rajtunk. Ezért kell a lista, a trezor. A másik gondunk a sokat vitatott, az ombudsman által is megkérdőjelezett matracokkal van, amelyeken a betegeket altatjuk. Ezek, a hiedelemmel ellentétben, éppen a sérülések elkerülését szolgálják. Innen nem esik le a magatehetetlen ember – magyarázza dr. Funk Sándor, a fővárosi Nyírő Gyula Kórház addiktológiájának osztályvezető főorvosa.

Segítséget kérhetünk

• AA, névtelen alkoholisták: naponta 16 és 18 óra között a 06-1-251-00-51-es telefonszámon. A budapesti és vidéki találkozók helyszínéről, időpontjáról tájékoztat a www.anonimalkoholistak.hu internetes honlap. • Alkoholisták családtagjai olvassák a www.aca.hu honlapot • Református Iszákosmentő Misszió: 307-7160

A súlyos alkoholmérgezettek többségénél azonban nem csupán az elfogyasztott ital mennyiségével, hanem a minőségével is gond van.
– Ezt tovább rontja az a tény, hogy ezek az emberek egészségtelenül táplálkoznak, vagy alig esznek. Egyre több a máj-, vese-, illetve idegrendszeri károsodott, a tartósan depressziós alkoholista. A legtöbb betegünk munkanélkülivé válik, s tartósan az is marad. Egy ideig segélyekből élnek, aztán nem tudni miből – összegzi tapasztalatait dr. Fodor Miklós, a fővárosi Jahn Ferenc Kórház addiktológiai osztályának vezető főorvosa. Évek óta küzdünk azért, hogy a májvédő és a könnyen felszívódó vitaminkészítmények árát támogassa a társadalombiztosítás.


Kevés emberrel találkoztam, aki megjárta a poklot, és újra teljes életet él. N. Zsolt, az anonim alkoholisták sajtóreferense ilyen. Arca elkomorul, amikor felidézi korábbi életét.
– Az életünk mélypontját fel kell ismerni – kezdi Zsolt, aki alkoholistának vallja magát, bár évek óta egy kortyot sem ivott. – Az én utolsó cseppem az volt abban a bizonyos pohárban, amikor a feleségem utcára tett, és el kellett hagynom a fiamat. Elveszítettem az állásomat, fizikailag leépültem. Az anonim alkoholisták azt vallják, ez nem jellemhiba, nem pszichés gyengeség, hanem betegség. Pontosabban szenvedélybetegség, amely lassan alakul ki, aztán állandósul. A leszokás legvészesebb időszakát kórházban töltöttem. Hat hónapig kezeltek, gyógyszerek, infúziók, vívódások, hallucinációk közepette.
A kezelés végére Zsolt megváltozott, belül, a lelkében, az agyában, és fölerősödött a fizikuma is. Úgy véli, az elvonókúra után nem érdemes sunyin, hazugként önámításban élni, mert akkor visszaesővé válhat a beteg.