A természet kincsestára

Ám gyógyerejük a régi, a fokhagyma, a gyömbér és a ginszeng is ebbe a kategóriába tartozik.

A ránk maradt papiruszok szerint időszámításunk előtt négyezer évvel az egyiptomi piramisok építői azért kezdtek sztrájkba, mert munkáltatóik csökkentették a fokhagyma-fejadagjukat. Nyilván tudták, hogy a jellegzetes illatú fűszer kiváló orvosság meghűlés, rosszullét, hasmenés, ízületi fájdalmak, rovarcsípés esetén. Képes szabályozni a koleszterinszintet, a vérnyomást. Véd a szívbetegségek ellen, fokozza a vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, valamint segít megelőzni az influenzát. A népi gyógyászatban használták emésztési zavarok, asztma, vesebetegségek, gümőkór, sőt szemölcsök ellen is. Az átható illat sem tartotta vissza azokat, akik szerelmi vágyaik és teljesítőképességük növelése végett fogyasztották.


A gyömbért már az i.e. 3000 körül keletkezett első kínai füvészkönyv fontos gyógyszerként említi. A hagyományos ájurvédikus orvoslás szerint a növény nemcsak a testet, hanem a lelket is erősíti. Ezekre a hagyományokra alapozva a gyomorpanaszok vagy a megfázás tüneteinek enyhítése mellett a pszichés gyengeségek gyógyítására ajánlják. A Dél-Kínában és Indiában ősidők óta ismert gyömbér időszámításunk kezdetén jelent meg Európában. Angliában gyomorerősítő italokat és sört készítettek belőle. A magyar konyhának szintén fontos kelléke. Serkenti a vágyat, növeli a szexuális erőt, bár a szakemberek nem ezt a tulajdonságát értékelik a legtöbbre. A legújabb kutatások azt igazolták, hogy gyulladáscsökkentő hatásán túl segít kiküszöbölni a gyógyszerek, illetve a kemoterápia káros mellékhatásait, valamint hatékony a szívinfarktus kialakulásának megelőzésében.