Munka- vagy megbízási szerzõdés?

A gazdaságosság nem lehet kizárólagos szempont. Van olyan eset, amikor jogszabályt is sérthet, ha a felek munkaszerződés helyett a megbízási vagy a vállalkozási szerződést választják. Ráadásul ez a jelenség feltehetően erősödni fog, hiszen a Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásából adódó kötelezettségek következtében várhatóan szigorúbbá válnak a munkavállalókat védő szabályok – például a munkaidőre vonatkozóan.

Kinek kedvez a megbízási szerződés?

A megbízási szerződésre nem a munka törvénykönyve szigorú szabályai, hanem a polgári törvénykönyv jóval nagyobb szabadságot engedő rendelkezései vonatkoznak, ezektől a felek egyező akarattal el is térhetnek. A megbízással tehát ki lehet zárni a munkajognak többek között a munkaidőt, a munkabért, a túlmunkát, a felmondást szabályozó rendelkezéseit.

Kedvelt megoldás a megbízási szerződés azért is, mert jelentősen csökkennek az adminisztrációs terhek. Ráadásul a munkáltató fizethet kevesebbet is, mint a minimálbér, méghozzá a tb-járulékfizetés terhe nélkül.  A dolgozók általában azért egyeznek bele a megbízásos jogviszonyba, mert így költségeik elszámolása révén magasabb jövedelemhez juthatnak. Számolniuk kell azonban azzal, hogy így viszont kikerülnek a munka törvénykönyve védelme alól.

Hogyan határolható el egymástól a kettő?

A bírói gyakorlat több ízben is megállapította, hogy a jogviszony minősítése nem elnevezésétől, hanem a ténylegesen elvégzett munka jellegétől és persze a felek valódi akaratától függ. Annak eldöntésére, hogy egy adott foglalkoztatásra irányuló szerződés munka- vagy megbízási szerződés, a tartalmi elemeket, illetve a munka jellegét kell vizsgálnunk, különösen a következőket:

A megbízási szerződés: Ennek alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megbízást pedig a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően teljesíteni. Ebben az esetben tehát egy meghatározott ügyre irányul a kötelezettségvállalás, a munkát ennek érdekében fejti ki a megbízott.

Egyértelműen megbízásról beszélhetünk, ha rövidebb időn át, nem meghatározott munkahelyen és munkaeszközzel, nem adott időbeosztásban kell végezni a feladatot, a megbízó nem ad részletekbe menő utasítást, és a feladat elvégzésekor egy összegben díjazza a munkát.

A munkaszerződés: Munkaszerződés alapján a munkavállaló a munkáltatótól függőségben, annak szervezeti rendjébe tagozódva végzi a munkáját, nem a saját, hanem a munkáltató érdekkörében és kockázatára. A munkavégzés a munkáltató irányítása alatt, rendszeres díjazás ellenében folyik. 

Semmiképpen nem köthető ennek megfelelően megbízási szerződés, hanem csakis munkaszerződés, amennyiben a foglalkoztatott hosszabb időn át, rendszeresen, részletes munkáltatói utasítások alapján, adott munkahelyen és munkaidőben, havi díjazás ellenében fejti ki tevékenységét.

A színlelt szerződés következményei

A nem megfelelő (színlelt) szerződés alapján történő foglalkoztatásnak egy esetleges munkaügyi ellenőrzés során lehetnek kellemetlen következményei, illetve akkor, ha a dolgozó jogai védelmében bírósághoz fordul. Ilyenkor a munkáltatóra egy ellenőrzés során bírságot róhatnak ki. A bírság kiszabásakor a felügyelőség azt veszi figyelembe, milyen időtartamú volt a jogellenes állapot, milyen hátrányt okozott és hány munkavállalót érintett.