nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Életmód
Bach-virágterápia

Bach-virágterápia

Dr. Edward Bach angol orvos 1930 és 1936 között dolgozta ki új gyógyítási rendszerét, amely a betegségek kezelésének szinte minden területén forradalminak nevezhetõ újításokat hozott. Rendszerét a mai napig az õ neve után nevezzük Bach-virágterápiának.
NLCafé
f Ajánlom

Bach gyógyítási rendszere

Dr. Bach nem mindenféle előzmény nélkül, a “semmiből” teremtett egy teljesen új rendszert, hiszen orvostanhallgatóként, majd sebészként – behatóan megismerkedett a hagyományos európai akadémiai orvoslás elméletével és gyakorlatával, később a homeopátiával, és ez jelentette azt bázist, amelyre saját gyógyítási rendszerét alapozta. Dr. Bach “gyógyszerek” címén virágeszenciákat vagy gyógyíreket nevez meg. Az orvos fő célja az lett, hogy a betegek tanulmányok, szakemberek, engedélyek nélkül is képesek legyenek saját sorsukért felelőséget vállalni, és kéznél legyenek azok a szerek is, amelyek őket ebben támogatják. Az a gondolat, hogy a pszichikai-szellemi élet hatással bír a fizikai test állapotára, nem tekinthető újításnak, bármennyire annak hatott is a XX. sz. elején, amely újra felfedezte és közkinccsé tette ezeket a gondolatokat.

Újrafelfedezés

Gyökeres újításnak számított azonban – és kora orvosainak idegeit legalább oly mértékben felborzolta, mint a laikusoknak szánt gyógymód megjelenése -, hogy Dr. Bach terápiájában a testi tünetek semmiféle szerepet nem játszanak, még a betegség diagnosztizálása terén sem. Először ez a megközelítési mód akár ijesztően is hathat, de egyben tükrözi azt is, hogy a Bach-virágterápiát nem lehet részleteit külön-külön vizsgálva megérteni, át kell látni az egész mögött álló gondolati rendszert is. Meg kell látnunk, hogy itt egy következetesen végigvezetett gondolatmenettel állunk szemben: nem azt mondja, hogy van néhány betegség, amely az egyén lelkiállapotának defektusaira vezethető vissza, hanem azt, hogy végső soron minden betegség ilyen. Ha pedig ezt elfogadjuk, el kell fogadnunk azt is, hogy azt, hogy egy-egy lelki probléma milyen testi tünet formájában nyilvánul meg, az kizárólag az adott egyéntől függ, ily módon nem szabad beleesnünk az általánosítás hibájába. Sokan ma félreértik ezt a gondolatot és úgy fordítják le maguknak, hogy a Bach-terápia nem alkalmas testi tünetek kezelésére, ami nem igaz.

Bach-i alaptézis

Az ő alapgondolata szerint a betegség testi tüneteit nem érdemes kezelni, hiszen azok természetes módon tűnnek el a kiváltó lelki gond megszűnésével: “Csak akkor válunk érzékennyé külső befolyásokra, ha engedjük, hogy belénk lopózzon a kétely, a depresszió, a döntésképtelenség vagy a félelem. Ez a betegség mögött álló valódi ok, egyedül ez bír fontossággal: vagyis a beteg lelkiállapota, s nem testi kondíciója számít.” Dr. Bach megfogalmazása szerint kétféle hibát követhetünk el: engedhetjük, hogy a mi életünk kérdéseiben mások döntsenek helyettünk, vagyis alárendelhetjük magunkat mások akaratának, ill. éppen fordítva, mi akarunk azok lenni, akik másokat befolyásolnak, rákényszerítik nézeteiket, elképzeléseiket a környezetükre. Így az első esetben nem tudjuk betölteni saját hivatásunkat, hanem ahelyett hogy saját életünk leckéit tanulnánk, mások bajaival szembesülünk, amelyekhez tulajdonképpen semmi közünk. Dr. Bach 38 ilyen lelkiállapotot különböztet meg, bár kihangsúlyozza, hogy ezek tisztán, önmagukban a lehető legritkábban fordulnak elő, általában ezek keverékeivel állunk szemben. Az előbb nem véletlenül használtuk a lelkiállapot szót: nincs szó arról, hogy ez a 38 állapot minden esetben káros, negatív vagy főleg elítélendő.

Állapotok

Arról van szó, hogy ezek a lelkiállapotok – amelyek tehát önmagukban pozitívak vagy negatívak -, állnak a betegségek testi tüneteinek hátterében, ezekre kell hatnunk. A 38 lelkiállapotot 7 nagy csoportba sorolja, a jelenség típusa szerint. Ezek a csoportok a következők:

  • félelem,
  • bizonytalanság,
  • a jelen történései iránti érdektelenség,
  • magányosság,
  • más emberek elképzeléseivel és külső hatásokkal szembeni túlérzékenység,
  • kétségbeesés,
  • mások boldogulása miatti túlzott aggódás.

    Eszenciák

    Dr. Bach alapvető céljának azt tartotta, hogy módszerével mindenki maga kezelhesse betegségeit, mivel szerinte erre mindenki maga képes csak igazán. Plasztikus, közérthető leírásainak is köszönhető, hogy ma a virágeszenciák Nyugat-Európában (főként természetesen Angliában) és Amerikában magától értetődően részét képezik a házipatikáknak, amellett, hogy számos orvos, pszichiáter és természetgyógyász alkalmazza ezeket praxisszerűen is.

    Az eszenciákról, azok elkészítésének módjáról, illetve a hozzájuk tartozó növényekről részletesen a Hieronymus Bock Hagyományos Gyógynövényismereti Iskola honlapján olvashatsz (lásd a forrást!).

  • Megosztás Facebookon