Egy igazi kaméleon – így lett Budapest a filmkészítés fellegvára

Miért tűnik fel megannyi város szerepében Budapest a filmvásznon? címmel nemrég egy hosszabb cikket közölt a Financial Times. A szerző, Edwin Heathcote  – aki egyébként brit építész és az említett médium építészetkritikusa –, minő véletlen, az Evita egyik statisztájaként maga is belekóstolt a magyar főváros számos átlényegülésének egyik epizódjába. Hogy ennyi év elteltével miért tört hirtelen fel a régi emlék, nem tudjuk. Heathcote mindenesetre alapos munkát végzett, amikor kicsit közelebbről is megnézte Budapest alakváltozásait, valamint a magyar nyelv különös cameóit a jelenkori filmművészetben. A cikk kapcsán megkerestünk néhány hazai szakembert is a témában.

Evita (1996) – Fotó: Profimedia

Mindenkinek van egy sztorija…

Lassan hétköznapi, hogy az ismeretségi körben mindenkinek van egy élménye valamelyik itt forgatott szuper mozi kapcsán. Az én „beugrásom” az egyik nagy dobásba meglehetősen rövidre sikerült, és igencsak esetlegesen. Az egyetem alatt már egyedül laktam Budán, egy éjszakai kimaradás végén azonban úgy döntöttem, az akkor még a belvárosban, az Eötvös utcában élő anyámnál hajtom álomra a fejem. Hajnali 4 körül be is estem a vendégágyba, majd délután 5-6 körül, amikor felébredtem a mérhetetlen szomjúság miatt, úgy döntöttem, azonnal útnak indulok a saját élőhelyem felé.

Másnapos és fáradt voltam, amikor kiléptem a bérház hatalmas kapuján. A nem várt látvány azonban visszafordulásra kényszerített.

A parkoló autók helyén ugyanis konflisok álltak, kandeláber gázlángja világított csak a mindent belepő ködben. Mivel biztos voltam benne, hogy csak képzelődöm, bevágtam a kaput, és bosszúsan visszamentem a családi fészekbe további józanodás erejéig. Másnap derült csak ki, hogy amit láttam, nem vízió volt. Csak Jeremy Ironsék forgatták épp a Csodálatos Júlia egyik jelenetét. Egy életre megtanultam, hogy az alkohol ártalmas dolog.

Később a Brad Pitt vezette Z világháború kapcsán elért a lehetőség, hogy kiemelt statisztaként zombi lehessek. A kopaszság azonban nem vonzott annyira, mint a beígért, közel 1 millió forint. Mindenesetre érdekes volt a kortárs táncos szakmán belül még évekig felismerni azokat, akik részt vettek a forgatáson (melynek képkockái végül nem kerültek be a filmbe). Az ismerősök egyébként csupa pozitívumot meséltek, már ha leszámítjuk az időnkénti, hidegben, egy szál szakadt rongyban való álldogálást. Az éjjel és hajnalban végződő forgatások után a zombikülönítmény minden egyes tagját taxi vitte haza, vagy az ember elkérhette az erre szánt összeget. 

Miért pont Budapest?

A már említett Financial Times-cikk szerint Budapest azok közé a századfordulós városok közé tartozik, amelyek a korszak minden stílusából és divatjából felcsippentettek egy kicsit. Az 1890-es években Budapest – Chicago után közvetlenül a második helyen állva – a leggyorsabban fejlődő és növekvő város volt a világon. Az akkor épp császári-birodalmi szakemberek pedig nem voltak restek körbenézni, mi a „trend” épp a XX. század beköszöntének előestéjén.

A város megalkotói egy kicsit merítettek Párizs, valamit elcsentek Milánó hangulatából, és persze jócskán átvettek a korabeli Bécs stílusából. De akad londoni hatás is, beleértve a neogótikus-gigantikus Parlamentet, amelynek kapcsán külön odafigyeltek, hogy a magyar verzió nagyobb és grandiózusabb legyen, mint brit testvére.

Mindehhez adjuk hozzá a két világháború közötti modernizmus és a későbbi szocialista realista építészet, valamint a kései modernista hatások stílusjegyeit és eklektikus arculatát. Egy ilyen „koktél” igazán egyedi eredményt hoz létre.

Ennek a „káosznak” köszönhetően Budapest tűnhet tehát akár Párizsnak vagy Berlinnek is. A budai hegyek felől nézve Firenzének is látszódhat a főváros, de akad itt bécsi és moszkvai arculatelem bőven, ami kellő kozmetikázással hitelesen megidézheti az említett városokat.

Budapest mint Berlin az Atomic Blonde (2017) forgatásán – Fotó:  Profimedia

Budapest „kaméloni” képessége persze nem egyedülálló. A kanadai Vancouver például gyakran feltűnik a filmvásznon, mint egy átlagos egyesült államokbeli város, míg Montreal pl. az amerikai néző számára tipikus európai helyszínnek tűnhet. Hollywood tehát forgathatna akár kizárólag Kanadában, de hát mit tegyünk, ha egyszer a magyar főváros ennyire sokoldalú tud lenni?

Van esetleg Magyarországnak egyéb vonzereje is a filmiparban…?

Mielőtt megkérdeztünk volna egy évek óta a magyarországi filmgyártásban dolgozó, neve elhallgatását kérő szakembert, már sejtettük, hogy mi lesz a válasz. Persze, hogy az árak!

Még mindig iszonyatosan olcsónak számít az ország az iparág nyugati és főként tengerentúli produkciói számára. Ugyanakkor az évek során olyan képzett szakemberállomány és infrastruktúra épült és alakult ki a fővárosban és környékén, ami miatt a munka minősége és tempója is profin biztosított. Bár a megszólaló nem akarta a kilétét vállalni, néhány kérdés erejéig rávettük, hogy kicsit képbe hozzon minket a gyártási folyamatok kapcsán.

Arnold Schwarzenegger egy budapesti utcán a Vörös zsaru forgatásán – Fotó: Profimedia

– Miért éppen Budapest a fellegvár?

– Alapvetően az árak és egy speciális mértékű adó-visszatérítés miatt, ami egy amerikai film esetében akár több százmillió forintot is jelenthet. De az is nagyon fontos, hogy az alacsonyabb bérek mellett világszínvonalat tudnak nyújtani a magyarok. Miközben nyilván sokkal kevesebbet keres egy hazai szakember, mint egy külföldi, még mindig bőven a magyar átlagbér felett visz haza bevételt.

– Tehát olcsón adjuk a bőrünket? Alálövünk az árnak, és már jön is a megrendelés?

– A napi 70 + áfa, gondolom, nem tűnik nagyon „ár alattinak”, nem? Igaz, hogy ugyanazért a munkáért egy angol napi 300-350 fontot (105-125 ezer forintot) kapna, de ebben többek között az is benne van, hogy nekik van szakszervezetük. Nekünk nincs.

– Nekem az a benyomásom, mintha folyamatosan forogna valami óriás mozi a fővárosban. Jól sejtem, hogy pörög a gépezet?

– Itthon annyira sok a munka, hogy én 3 hétre előre nem találok embert magamnak.

– Nem ég ki az ember? Vagy van „szezon”, és mondjuk a téli hónapok alatt a Bahamákon pihen a szakma?

– Igen, de egyre szűkülnek a téli hónapok. A stúdióban meg mindegy, süt-e kint a nap. És persze vannak téli filmek is. A Bahamákról nem tudok, de sokan mennek a szakmából Indiába január–február környékén.

– És a város adottságai, helyszínei?

– Budapest egyértelműen a helyszínek szempontjából is vonzó. De az alacsonyabb költségek, mondjuk egy-egy bejáratott, jobb kapcsolat miatt azért nem elhanyagolhatóak.

– Meddig tart a Kánaán? Akad versenytárs a térségben vagy máshol a világon?

– Románia kezd feljönni. Még nálunk is nagyobb kedvezményeket ígérnek, hogy magukhoz csalogassák a produkciókat. De egyelőre infrastruktúrában még nem állnak jól. Ráadásul, ha lehet, megpróbálunk mi is emelni az adókedvezményen. Szóval egyelőre jók vagyunk.

Drágább, mint az életed (2013) – Fotó: Profimedia

Persze nem minden az a fránya pénz…

Budapest, bár szeretjük azt hinni, hogy a világ közepe, még mindig sokak számára ismeretlen terep. Az amerikai közönségnek csak töredéke fordult meg nálunk, és akkor sem biztos, hogy járt az egykori Tőzsdepalotában, vagy emlékszik az Üllői út Kálvin téri sarkára.

A brit legénybúcsúk résztvevői pedig valószínűleg még a Parlamentet vagy a Madách teret sem ismerik fel egy-egy későbbi filmnézés kapcsán, annyira homályos emlékeik lehetnek a söntéstől sztriptízbárokig tartó ámokfutás kapcsán.

Hevenyészett lista a legújabb, hazánkban forgatott filmek közül

2015-ben TóCsa egy 20-as toplistában szedte össze az akkori közelmúlt pár filmsikerét (és bukását), amelyekben Budapest ilyen vagy olyan helyszín szerepben tűnt fel. Három év azonban sok idő. Jöjjenek tehát a magyar főváros legutóbbi nagy cameói  A kém (Spy, 2015) után! A mozis élmények, valamint a Financial Times anyagán felül természetesen az IMDb-t is segítségül hívtuk. Mivel lehetetlen mindent felsorolni, a legnagyobb dobásokat és a legizgalmasabb, előkészületben lévő mozikat szedtük össze. 

Fontos! Kimaradt minden olyan mozi, ahol Budapest „önmagát adja”. Kihullott tehát néhány történelmi témájú film és néhány vígjáték is. A magyar alkotásokat meg, ugye, akármilyen sikereket értek el, eleve figyelmen kívül hagytuk most.

A csíkos pizsamás fiú (2008) – Fotó: Profimedia

A LEGFRISSEBB, 2015 UTÁNI FILMEK

A kém, aki dobott engem (The Spy Who Dumped Me), 2018

Kate McKinnon pár héttel ezelőtti húzása után valószínűleg nincs olyan magyar, aki ne hallott volna a Mila Kunisszal közösen forgatott filmről. A mozi egyébként temérdek országban forgott, hiába, a kémek nem szoktak egy helyben várakozni. A filmekben legalább is soha. Az alkotásban felbukkanó helyszínek helyett most inkább nézzük meg újra a Józsefváros című sláger McKinnon-féle előadását.

Terminal, 2018

A fantasztikus Margot Robbie főszereplésével készült film kapcsán az IMDb egészen részletes felsorolásba megy bele a helyszíneket illetően. Így egészen biztosan várható a kelenföldi erőmű, a Nyugati pályaudvar, a Klinikák és a Nagyvárad tér metróállomás felbukkanása.

Szárnyas fejvadász 2049 (Blade Runner 2049), 2017

Ryan Gosling mint K ügynök lazán besétál az egykori Tőzsdepalotába a Szabadság téren. Ráadásul, ha emlékeznek, az első filmben egy csodálatos és egyben kissé bizarr magyar monológ is elhangzott. Ha ez nem vetítette előre a későbbi hazai tündöklést, akkor semmi.

Vörös Veréb (Red Sparrow), 2018

Jennifer Lawrence exbalerina hírszerzőként masírozgatott a pesti helyszíneken. Természetesen, mintha csak Moszkvában járt volna.

Vörös veréb – Fotó: Profimedia

Spectral, 2016

Mennyi füst és holttest mutat elég jól Budapest utcáin? A Netflix földönkívüliekkel vívott csatájával foglalkozó mozijából kiderül. Hogy mások számára is megdobban-e a szív az anno A legyek urából (1990) megismert James Badge Dale kapcsán…? Biztos! Az idén 40 éves, egykori hallgatag, csigahajú „Simon” még mindig csodásan fest. Akármilyen béna moziban is tűnik épp fel.

Atomszőke (Atomic Blonde), 2017

A „jégkirálynő” Charlize Theron James McAvoy és számos további sztár oldalán tűnik fel a hidegháború idején, Berlinben játszódó ügynökmoziban. A német főváros már Budapest kisujjában van, ha átlényegülésről van szó. Bárcsak ne törtek volna össze annyi gyönyörű szép autót a filmben!

HHhH – Himmler agyát Heydrichnek hívják (HHhH), 2017

Bár a II. világháború náci „elitjéről” szóló filmet akár a történet fő helyszínen, Prágában is forgathatták volna, a francia produkció inkább Budapest mellett tette le a voksát. Ahogy ez már az előzetesben is számottevően megjelenik.

Sajnos volt szerencsém a vérszomjas német, Heydrich főhadiszállásán megfordulni. Ráadásul eleinte tudtomon kívül. Közel két hetet laktam a mára baptista teológiai intézményként szolgáló épületegyüttesben mint vendég. A konstans rémálmok után rákérdeztem, tudnak-e róla, hogy történt-e valami az egyébként gyönyörű kastély falai között, ami zavarhat. Nos, a kínvallatások és kegyetlen gyilkosságok meg úgy általában véve a gonosz jelenléte feküdhette meg a gyomromat.

Maigret csapdát állít (Maigret Sets a Trap), 2016

A Georges Simenon által megálmodott nyomozó karaktere Rowan Atkinson képében elevenedett meg a kétéves film kockáin. Az 50-es évek Párizsát pedig ismét Budapest, valamint Szentendre alakította.

Megtorlás (Brimstone), 2016

A többek között Domaházán forgatott holland–francia–német–belga–svéd–angol thrillerkoprodukció a Vadnyugaton játszódik. De hát miért pont egy ilyen szerepben ne mozognánk otthonosan Magyarországon? Mondjuk Borsodban…

Inferno (2016)

Ha valamelyik itthon forgott kasszasikerről biztosan hallottunk, az az Inferno. A Dan Brown regényből készült film olyan nagyágyúkkal kényeztetett el minket, mint Tom Hanks, Felicity Jones és Omar Sy. Azért Olaszország vagy épp Törökország sem maradt ki a jóból.

Mentőexpedíció (The Martian), 2015

Ez a marsi téma, úgy látszik, jól áll hazánknak. A 7 Oscar-díjra jelölt film kapcsán bele sem kezdünk a sztárok sorolásába. A magyar főváros ezúttal a NASA főhadiszállását alakította.

KASSZASIKEREK ELŐKÉSZÜLETBEN

Robin Hood, 2018

A 2018 őszén mozikba kerülő film – melyben többek között olyan sztárok tűnnek fel, mint Taron Egerton, Jamie Foxx, Jamie Dornan – csak egyike a mostanában készülő, a tolvajok fejedelme körül forgó alkotásoknak. Lehet, lemaradtunk valamiről, és Robin Hood-évforduló van? A Port.hu júliusban már kiválóan összeszedte, „miből élünk” a témában. És hogy hogyan fest Magyarország egy újabb múltbéli, angolszász köntösben? A trailerből kiderül. Én mindenesetre állítom, hogy az egyik képkockán felvillanó, a háttérben épülő híd a Lánchíd hasonmása.

Gemini Man, 2019

Ang Lee legújabb filmje is beköszön Budapestre. Will Smith és Clive Owen az idővel és önmagával veszi fel a harcot a “klónos” filmben. A női szakaszt az a Mary Elizabeth Winstead erősíti, aki az 5. Die Hard moziban Lucy MacLane-ként már megfordult hazánkban. Hiába, aki egyszer belekóstol a jóba, nem akar róla lemondani…

Colette, 2019

Úgy fest, erre az évre is kijut egy kis franciás hangulat a magyar fővárosnak. A Keira Knightley és a pocakosnak álcázott Dominic West főszereplésével készült, valós eseményeken alapuló filmdráma többek között a genderkérdést is feszegeti, igaz, a XIX. századi Franciaországon át nézve. Bár az előzetesben a Szajna többször is megvillan, bízunk benne, hogy a magyar helyszínekből is visszakapunk valamit. A nagy-britanniai premier várhatóan 2019 január 25-én zajlik majd.

Terminator, 2019

Bár még nem tudni a végleges, hivatalos film címet, a Terminator 6 és a Reboot alcímekkel ellátott, James Cameron jegyezte mozi híre már biztos eljutott mindenkihez. Hiszen ki ne tudna róla, hogy az expolitikus, extestépítő és nem mellesleg 71 éves Arnold Schwarzenegger éppen hazánkban jár-kel. 

Persze számtalan film és rengeteg televíziós sorozat is megfordult nálunk, akár egzotikusabb kiindulási pontokkal. Az orosz horrorsorozattól kezdve a bollywoodi hangulatú mozikig mindenféle film forgott már Magyarországon. Nem is beszélve az itthon is népszerű sorozatok tucatjairól. Ezekről a folytatásban számolunk be. Ahogy videoklip- és egy „a magyar nyelv különös cameói” válogatással is készülünk még a hazánk speciális hírnevére éhes ínyencek számára!