Hogyan előzhetjük meg gyermekünknél a krónikus betegségeket?

Ezek a krónikus betegségek nem egyforma gyakoriak a fejlődő és fejlett országokban, a halálozás ¾-e az alacsonyan és közepesen fejlett országokban jelentkezik. Tekintettel arra, hogy a krónikus betegségek következtében fellépő halálozás minden országban és életkorban növekedést mutat, jelentős erőfeszítések zajlanak, hogy a rizikófaktorokat felismerjük. A már eddig is ismert rizikófaktorokon kívül (dohányzás, alkoholfogyasztás) a figyelem újabb tényezők felé fordult, mint a túlsúly, az elhízás, ülő életmód, illetve az egészséges életmód.

Sajnos Magyarország benne van az öt legelhízottabb európai országban, és ha ez a tendencia nem változik meg, hamarosan dobogósak leszünk. Ráadásul az elhízás nemcsak minket, felnőtteket érint, hanem gyermekeinket is. Ez persze nem meglepő, ha tudjuk, hogy az elhízott felnőttek gyermekei 70%-os valószínűséggel szintén túlsúlyosak lesznek. Éppen ezért a megelőzést nem lehet elég korán kezdeni, már a várandósság ideje alatt oda kell figyelni a kismamáknak a táplálkozásra! Nem szabad követni azt a régi tévhitet, hogy a kismamának kettő helyett kell ennie, és nem baj, ha nagyon sokat hízik. A terhesség alatti anyai kövérség kockázatot jelent a megszületendő gyermek elhízására! Ha már megszületett a baba, akkor a legfontosabb, hogy az édesanya szoptassa gyermekét. Kutatók igazolták, hogy a hosszabb ideig szoptatott gyermekek között kevesebb lesz az elhízott, mint nem szoptatott társaik között. A szoptatás hosszúsága is fontos, azaz minél tovább tart az anyatejes táplálás, annál nagyobb a védőhatás.

Sajnos számos olyan helyzet alakul ki, amikor egy édesanya nem tudja szoptatni gyermekét betegség, bizonyos gyógyszerek szedése miatt, vagy egyszerűen, mert elapad a tej. Ilyenkor azonban nem szabad a régen használt praktikákhoz folyamodni, hogy akkor majd adunk tehéntejet a babának. A tehéntej nagyon jó dolog, de nem a kis csecsemőknek. Összehasonlítva az anyatejjel, háromszor annyi fehérjét tartalmaz, mint az anyatej, és túl sok ásványi anyag is van benne, ami megterheli az éretlen veséket. Nemrégiben kutatók igazolták, hogy a magas fehérjetartalmú étkek (pl. tehéntej) fogyasztása következtében a csecsemők a szokásosnál jobban és gyorsabban gyarapodnak, és ezért iskoláskorukra nagy valószínűséggel túlsúlyosak vagy kövérek lesznek. Általában az anyatejpótló tápszerek fehérjetartalma magasabb, mint az anyatejé. Ráadásul a szoptatás során az anyatej fehérjetartalma változik, kezdetben, a megszületés után magas, de aztán fokozatosan csökken, azaz egy anyatejjel táplált baba az első pár hónapban nem kap egyre több fehérjét, ahogy egyre többet szopik. Ezzel szemben a tápszeres babák egyre több fehérjét kapnak, ezért egyre jobban híznak. Mindenképpen tartsuk szem előtt, hogy nem a “kis Buddhának” kinéző, guruló kis csecsemőkből lesznek egészséges felnőttek. A magas fehérjetartalom nemcsak mennyiségi szempontból kóros, hanem minőségi szempontból is. A magas fehérjetartalmú tápszerekben több azon aminosavak mennyisége is, melyek serkentik az inzulinelválasztást és áttételesen a zsírsejtek szaporodását is elősegítik. Ezért amennyiben az anyatejpótlására tápszert adunk, tartsuk szem előtt, hogy az anyatej összetételének leginkább megfelelő fehérjetartalmú és összetételű tápszert válasszuk, ha gyermekünket meg akarjuk óvni az egyik leggyakoribb krónikus betegségtől, az elhízástól.

Dr. Dezsőfi Antal
gyermekgyógyász, gasztroenterológus

További információk