nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészséges kezdet, egészséges élet
Fehérjék és a szervezet

Fehérjék és a szervezet

Nyelvileg megközelítve a témát, a fehérje eredeti görög neve: protein, vagyis "elsődleges fontosságú". A görög elnevezést bizonyítja az is, hogy az ókori görögök már elő tudták állítani a tejsavót, sőt arra is vannak bizonyítékok, hogy az ókori spártaiak étrendjének fontos részét képezte a mai tejsavófehérjék elődje.
Kassai Kriszti
f Ajánlom

A nyelvtanon túl, a másik ok, amiért “elsődleges fontosságú” a protein, hogy a szervezet számára a fehérje nélkülözhetetlen az életfolyamatok fenntartásában.
Közismert, hogy a fehérjemolekula összekapcsolódott aminosavakból áll, ezek a szervezet elsődleges nitrogénforrásai.

Fehérjék és a szervezet

Ez a nitrogénforrás többek között:

• hozzájárul az optimális hormonháztartáshoz,
• csökkenti a rákos megbetegedések kialakulásának valószínűségét,
• segít a zsírégetésben,
• elengedhetetlenül szükséges bizonyos kémiai reakciókhoz,
• immunerősítő, és még számos feladata van.

A testünk fenntartásához szükséges fehérjemennyiség
A különböző szövetek eltérő mennyiségben tartalmaznak fehérjét. Minden szövet közül a legtöbb fehérje az izmokban található. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a tiszta zsírmentes testsúly kb. 21%-a fehérje.

Szervezetünk nap mint nap átalakul, sejtjeink megújulnak, újraképződnek, azonban nagyon eltérő ütemben.

Az elfogyasztott fehérjékből testünk szerkezete folyamatosan újjáépül. Testünk egyik fehérjeszerkezete sem állandó, mindegyik állandóan újraépül, mivel a test nem rendelkezik fehérjeraktárral.

A test molekuláinak több mint 98%-a (izmok, szervek, fogak és csontok) minden évben megújul. Egy hónap alatt például teljesen megújul a bőr és a nyálkahártya, három hónap kell az érrendszerünk teljes kicserélődéséhez, az izomzat összes fehérjemolekulája pedig hat hónap alatt újul meg teljes egészében.

A különböző szövetek újraképződéséhez különböző mértékben van szükség a bevitt fehérjére, vannak szövetek, melyek az aminosavak rekombinációja miatt alig igényelnek a megújulásukhoz fehérjebevitelt, és vannak, melyek megújulásához több mint 200% új protein bevitelére van szükség.
A kutatások eredményeképp megállapítható, hogy az izomzat pótlásához, vagyis a sejtek elöregedése miatti újraképzéséhez, a féléves teljes megújulási ciklusban szükséges fehérjemennyiség átlagosan a szervezet teljes fehérjetartalmának 1,27-szerese.
Szervezetünk a fel nem használt szénhidrátokat az izmokban és a máj sejtjeiben, a fel nem használt zsírt pedig a zsírszövetben raktározza el. Azonban a szervezetünkben nincs fehérjeraktár! Ebből az következik, hogy nemcsak az optimális izomnövekedés, de az izmok megtartása érdekében fontos, hogy naponta elegendő mennyiségű fehérjét vigyünk be a szervezetbe. Amennyiben a  fehérjebevitel nem megfelelő, a test a zsírmentes szövetek (köztük az izomszövet) leépítésével pótolja a hiányt.

Új izomszövet létrehozásához szervezetünk sokkal több fehérjét igényel, mint a meglévő szövetek fenntartásához. Ennek gyermekkorban van igen nagy jelentősége.
Az emberi szervezetben a fehérjék szintje mindig változó, mivel szervezetünk nagy mennyiségben használja fel a különböző élettani folyamatok során, valamint napi szinten történik az ürítésük, például a vesénken keresztül. A kiürített, illetve elhasznált mennyiséget naponta  pótolnunk kell.

A minimális bevitt fehérjemennyiség 40 g, amennyivel még fenntartható az egyensúly egy átlag felnőtt ember esetében. Ahhoz, hogy biztosítsuk szervezetünk optimális működését, felnőttkorban 0,8-1 g fehérjére van szükségünk testtömeg-kilogrammonként, ideális testsúlyra vonatkoztatva (ttkg). Tehát például, egy ideális testsúlyú 80 kg-os felnőttnél a napi fehérjeszükséglet 64 g és 80 g közé tehető.

A gyermekeknél ez az érték az életkorra tekintettel igen eltérő.  Fontos tudni, hogy a túlzott fehérjebevitel komoly egészségügyi problémákat okozhat. A 3 g/ttkg-nál magasabb, hosszú távú fehérjebevitel súlyos vesekárosodást okozhat.
 

Fehérjék és a szervezet
Megosztás Facebookon