Egészség

Előzd meg a stroke-ot szűrővizsgálattal!

Bár úgy tűnhet, hogy a semmiből érkezik a stroke, csak a legritkább esetekben következik be teljesen váratlanul: évek hosszú során alakulnak ki a különféle kockázati tényezők hatására a keringési rendszerben azok a negatív változások, amik végül oda vezetnek, hogy egy aprócska rög elzárja a véráramlás útját, vagy megpattan egy hajszálér az agyban. Éppen ezért a megelőzésnek és a rendszeres szűrésnek óriási jelentősége van abban, hogy elkerülhessük ezt a csapást.

A stroke magyarul rohamot, lökést, felvillanást jelent, és ez a szó nagyon jól kifejezi a szélütés természetét, hiszen ez a baj hirtelen csap le. Ám amilyen gyorsan következik be a szélütés, olyan fokozatosan alakulnak ki azok a körülmények (például magas vérnyomás, cukorbetegség, szívritmuszavar, elhízás, dohányzás,stressz), amik végül lehetővé teszik, hogy egy vérrög alakuljon ki és elzárjon egy agyi eret, vagy annyira leromoljon az erek állapota, hogy akár megterhelés nélkül is megrepedjenek az agyban.

Előzd meg a stroke-ot szűrővizsgálattal!
 

A szélütés két típusa közül az előbbi (a vér nélküli, rögös elzáródás, vagy más néven ischemiás stroke) a gyakoribb – ez adja az esetek nyolcvan százalékát, éppen ezért tévedés általában agyvérzésnek nevezni a stroke-ot, hiszen jóval ritkábban jár a dolog vérzéssel. Sokkal helytállóbb, ha népies nevén gutaütésnek, szélhűdésnek vagy szélütésnek hívjuk. Azonban bárminek is nevezzük, a stroke túl veszélyes és gyakori ahhoz, hogy legyintsünk rá, és azt mondjuk, minket ilyen baj nem érhet. Ennél sokkal hasznosabb, ha orvosi vizsgálatokkal győződünk meg arról, hogy nem tartozunk azok közé, akit a szélütés lehetősége komolyan fenyeget.

Gyakoribb szűrések – akár otthon is

Stroke szűrésre nem kell olyan rendszerességgel járni, mint például a nőknek emlőrák szűrésre, viszont vannak bizonyos egészségügyi tényezők, amiket annál gyakrabban kell ellenőrizni, mert ha ezek megjelennek, akkor a stroke kockázata is megnő. Ilyen például magas vérnyomás-, koleszterin- és vércukor szint, amik a szélütés egyik legkomolyabb rizikófaktorai, és ezért ezeket még teljesen egészségesen is érdemes évente legalább egyszer megnézetni orvossal. A vérnyomás heti-havi rendszerességgel történő megfigyelése otthoni géppel 50 éves kor felett mindenképpen ajánlatos, mert nem csak a stroke-nak, hanem egy sor más szív-és érrendszeri betegség kialakulásának is elejét vehetjük, ha időben észrevesszük a hipertóniát, és megfelelő kezelést kapunk rá. A magas vérnyomás és a diabétesz is jól karbantartható a modern okosgyógyszerek és terápiák segítségével, és ezzel jelentősen csökkenthető például a szélütés kockázata is.

Vizsgálat stroke-veszély esetén

A fenti rendszeresebb vizsgálatokon kívül mindenképpen ajánlott kifejezetten a stroke kockázatát felmérő szűrésen is részt venni akkor, ha a szélütés előjeleit tapasztaljuk például átmeneti keringési zavarok (TIA) képében, amik néhány perctől kezdve akár 24 órán át is tarthatnak, és rendszertelen időközönként ismétlődnek. Ezek a tünetek nagyon hasonlóak a vérnélküli stroke-éhoz, de nem okoznak maradandó károsodást az agyban. (A szélütés során óránként 700 km idegpálya és 2 millió idegsejt pusztul addig, amíg megfelelő orvosi ellátást nem kap a beteg, éppen ezért sürgős a stroke után maximum 3 órán belül beérkezni a kórházba a beteggel).
TIA-ra utalhat az arc egyik felének és az azonos oldali végtagoknak a hirtelen elgyengülése, megbénulása, a szóformálási problémák, a hirtelen fellépő zavartság (főleg ha beszédképtelenséggel vagy a beszédértés zavarával is társul), a hirtelen látásromlás vagy vakság (különösen, ha csak egy szemet érint), az egyensúly vesztés, a tájékozódási zavar, és a hirtelen fellépő súlyos fejfájás. Ezek azt jelzik, hogy az agy vérellátásával probléma van, és ezért komoly az esély rá, hogy ez előbb-utóbb egy hirtelen szélütés is fellép, hiszen a TIA tünetek után 10-szer nagyobb a stroke kockázata.

Előzd meg a stroke-ot szűrővizsgálattal!
 

Egy átfogó stroke-szűrésen a vérnyomás, koleszterin- és vércukorszint mellet a következő vizsgálatokra kerülhet sor:
• A nyaki verőerek (karotiszok) ultrahangvizsgálata
• Arteriográfia (az agyi erek röntgenvizsgálata)
• Komputertomográfia – az agy réteges röntgenvizsgálata
• Komputertomográfia angiográfia (háromdimenziós kép készítése a nyak, illetve az agy ereiről kontrasztanyag és röntgen segítségével)
• Mágneses rezonanciavizsgálat (háromdimenziós kép készítése az agyról mágneses rezonancia segítségével)
• Echokardiográfia (szívultrahang-vizsgálat a szívproblémák kiszűrésére).

 

Olvass még többet a szélütésről az NLCafén: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top