A meningococcusbaktérium súlyos, gennyes agyhártyagyulladást és véráramfertőzést okozhat (x)

Azért hívjuk invazívnak, mert a baktérium bekerülhet a véráramba és/vagy az agy-gerincvelői folyadékba, aminek következtében gennyes agyhártyagyulladást és/vagy véráramfertőzést okozhat. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a fertőzés rendkívül gyorsan terjed a szervezetben, és súlyosan károsíthatja az agyműködést, illetve egyéb szervek működését, ahova a véráramon keresztül eljut. Mit jelent a rendkívül gyors lefolyás? Akár 1 nap alatt tragédiához vezethet egy meningococcusfertőzés. A gyors lefolyása mellett a problémát még súlyosbítja, hogy kezdeti tünetei nem tipikusak, nagyon hasonlítanak egyéb légúti vírusfertőzés tüneteire, így sokszor késik a diagnózis, és nincs idő az antibiotikus kezelésre. Minden 10 betegből sajnos 1 életét biztosan nem sikerül megmenteni, emellett átlagban minden 5. túlélő súlyos szövődményekkel gyógyul, melyek az egész életükre és családjukra kihatással lehetnek.

A serdülők és fiatal felnőttek körében gyakoribb a meningococcusbetegség előfordulása, mint az átlag populációban

 A meningococcus okozta agyhártyagyulladás és véráramfertőzés a csecsemők mellett a serdülőket és fiatal felnőtteket is érinti, korcsoportjukban gyakrabban fordulnak elő ezek a megbetegedések, mint az átlag populációban. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a 15–24 évesek között előforduló megbetegedések aránya az összes betegszámhoz viszonyítva magasabb, mint ennek a korosztálynak a populációs aránya. Ezeket a tényeket európai és hazai adatok is alátámasztják.

A serdülők és fiatal felnőttek szerepe döntő a meningococcusbaktérium terjesztésében

A meningococcusbaktérium tünetmentesen hordozható az orr-garat tájékon. A hordozói állapotból nem feltétlenül alakul ki betegség, viszont a fertőzés terjesztésének alapfeltétele. Olyan személy, aki a baktériumot hordozza a torokflórájában, képes terjeszteni a fertőzést, azaz megbetegíthet olyan egyéneket, akik fogékonyak rá. A hordozók aránya korcsoportonként eltérő lehet. Kiemelkedőek ilyen szempontból a serdülők és fiatal felnőttek, ezért a betegség terjesztésében döntő szerepük van.

Miért éppen a serdülő és fiatal felnőttek körében a legmagasabb a hordozási arány, összehasonlítva más korcsoportokkal? A baktérium alapvetően cseppfertőzéssel terjed, és számos olyan élettani tényező kedvez a baktérium terjedésének ebben a korosztályban, amely a serdülők, fiatal felnőttek természetes életviteléből következik. A kollégiumokban, táborokban történő szoros együttélés többágyas szobákban, zsúfolt szórakozóhelyek rendszeres látogatása, vagy az enni-innivalók, evőeszközök, poharak megosztása, illetve a cigarettázás egymástól függetlenül is növelik az esélyét a hordozás kialakulásának. Hasonló a helyzet laktanyai körülmények között, illetve az ezt a korosztályt nagyon vonzó fesztiválok és tömegrendezvények látogatása esetén.

A serdülők és fiatal felnőttek esetében magasabb halálozási arány fordul elő, aminek hátterében a betegség későbbi felismerése áll.

A serdülők és fiatal felnőttek esetében a megbetegedett egyének között nagyobb arányban fordul elő haláleset, mint a csecsemőknél. Ennek oka abban keresendő, hogy ebben a korosztályban sokszor már későn kerül felismerésre, hogy meningococcusfertőzésről van szó. A betegség influenzaszerű tünetekkel indul, amivel sokszor a serdülő gyermekek vagy fiatal felnőttek nem fordulnak orvoshoz, otthon maradnak, esetleg lázcsillapítót vesznek be. Mire saját maguk vagy a környezetük észleli, hogy nagyobb problémáról van szó, addigra a betegség már túlzottan előrehaladt. Egy klinikai vizsgálatban azt találták, hogy átlagosan a serdülők 20-22 órával az első tünetek megjelenése után kérnek orvosi segítséget. Ha belegondolunk, hogy bizonyos esetekben akár 24 óra alatt halálhoz vezethet a fertőzés, akkor könnyen belátható a fertőzés megelőzésének fontossága.

Egészséges fiatalok élete akár egy nap alatt teljesen megváltozhat.

A meningococcusbetegség sok esetben maradványtünetekkel gyógyul, mely fiatalok további éveire, életére és családjára kihatással lehetnek.

A túlélők esetében gyakoriak a maradványtünetek, azaz tartósan fennmaradó szövődményekkel kell továbbélniük az életüket. A visszafordíthatatlan és helyrehozhatatlan szervkárosodások (pl. hallásvesztés, tanulási nehézségek) vagy maradandó hegek mellett előfordulhat végtag-amputáció is, mely erősen csökkenti a fiatalok további életminőségét. Túlélők körében végzett felmérés alapján azt találták, hogy a különböző súlyosságú maradványtünetek beszűkíthetik a szabadidős tevékenységeket, akadályozhatják a szabad mozgást, a szociális beilleszkedést és nehezíthetik a párválasztást. Az előforduló tanulási nehézség, magatartászavar, hallásvesztés következtében korlátozódhatnak a pályaválasztási irányok és alacsonyabb iskolai végzettséggel is számolni kell a korábbi (betegség előtti) tervekhez, álmokhoz képest.

 Milyen lehetőség van a megelőzésre?

A meningococcusfertőzés egészséges életerős fiatalokat betegíthet meg teljesen váratlanul. A meningococcusfertőzés megelőzésére hatékony, biztonságos és jól tolerálható, korszerű védőoltások állnak rendelkezésre a kórokozó leggyakoribb 5 típusa ellen.  Magyarországon a B és C típusú meningococcus okozta megbetegedések a leggyakoribbak, de az utóbbi években előfordult több W és néhány Y törzs okozta megbetegedés. A serdülők, fiatal felnőttek oltása esetében egyrészt a kombinált, 4 típust tartalmazó (MenACWY) védőoltással, emellett a B típus ellen védettséget nyújtó vakcinával van lehetőség a megelőzésre. Mivel országonként eltérő lehet a törzsek előfordulása, ezért érdemes minél szélesebb prevenciót alkalmazni esetükben, hiszen e korosztály képviselői gyakran járnak külföldön cserediákprogram, nyelvtanulás vagy egyéb oktatás céljából.