Egészség

„Az én gyerekem úgysem szexel fűvel-fával” – erkölcsi neveléssel aligha legyőzhető a HPV

A gyerekünk egészségéről gondoskodni, azzal kapcsolatos beavatkozásokról, prevencióról dönteni a legnagyobb felelősség. Nincs ez másként akkor sem, amikor a HPV-oltás beadatásáról döntünk. Kérdés, hogy milyen értesülések alapján tesszük ezt. Most összeszedtünk néhány infót.

A 2018-2019-es tanévben közel kilencezer szülő nyilatkozott arról, hogy nem kéri a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltást a lányának, tavaly még tízezren voltak, akik nemet mondtak az ingyenes vakcinára – tájékoztatott nemrég a Nemzeti Népegészségügyi Központ Járványügyi és Infekciókontroll Főosztálya. Akik beadatták vajon meggyőződésből tették? És akik nem kérték, miért döntöttek úgy? Ami biztos, felelősen határozni csak megalapozottan lehet, a megfelelően hiteles, korrekt, megbízható forrásból származó információk birtokában. Nem könnyű, és általában másokra hallgatunk, barátokra, ismerősökre, a Facebook-csoport tagjaira. Olyanokra, akiknek adunk a véleményére, ezért vagy azért, de általában nem szakmai alapon hozunk döntést.

A humán papillomavírusnak, vagyis a HPV-nek több mint száz típusa van, és ismereteink szerint ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot, a térítésmentesen biztosított vakcina ezek közül a 7 leggyakoribb típust tartalmazza.

Az iskolai kampányoltás során a 2018/2019-es tanévben a Gardasil 9 oltóanyagot igényelhetik a szülők a 7. évfolyamba járó leányaik számára. Ez a jelenleg elérhető legtöbb HPV-típust tartalmazó oltóanyag, mely összesen kilenc (a 6, 11, 16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as) HPV típus ellen alakít ki védettséget. A vakcinában található kilenc HPV típus közül hét (16, 18, 31, 33, 45, 52, 58-as) méhnyakrákot okozhat. Epidemiológiai vizsgálatok alapján a Gardasil 9 oltóanyag várhatóan védelmet nyújt azon HPV-típusok ellen, amelyek körülbelül a méhnyakrák esetek 90 százalékát okozzák.

Az oltóanyagban található további két HPV-típus (6-os és 11-es) a nemi szemölcsök kialakulásáért felelős, így a védőoltással megelőzhető a HPV okozta nemi szemölcsök kb. 90 százaléka.

(Forrás: www.antsz.hu)

Vannak nagyon határozott véleményközösségek, például alternatív iskolákba járó gyerekek szülőcsoportjai, akik együtt képviselnek azonos nézőpontokat. Az egyik „alternatív” anyuka, akinek az ikerlányai jövőre kerülnek az oltási célcsoportba azt mondta, még nem tudja, hogyan dönt, de az ő szülőközösségük alapvetően elutasító az oltással (nem csak a HPV-vel) kapcsolatban. „Kábé egy éve a rádióban vitatkozott a HPV-oltással kapcsolatban két orvos. Ők is ellentétes véleményen voltak. Most akkor honnan tudjam?”

Sokkal jellemzőbb azonban az oltáspárti attitűd a szülői körökben. „Nekem mindkét lányom megkapta az oltást – mondja egy másik, értelmiségi szülő, két gimnazista lány és egy ötödikes fiú anyukája. – Hozták a papírt év elején, nem is gondolkodtam rajta, hogy visszautasítsam, örülök, hogy van ez a lehetőség. A lányok igazából kész tények elé voltak állítva, nem magyaráztuk túl a dolgot, de elfogadták, hogy meg kell kapniuk az oltást.”

HPV elleni védőoltást kapnak egy szolnoki általános iskola tanulói (MTI Fotó: Mészáros János)

HPV elleni védőoltást kapnak egy szolnoki általános iskola tanulói (MTI Fotó: Mészáros János)

Szilárd erkölcsi nevelésre hivatkoznak

Ebben a tanévben negyvenből hét hetedikes lány szülei döntöttek a HPV-oltás ellen egy vidéki nagyváros állami gimnáziumában. Az elutasító szülők általában szövődményekre, visszamaradott betegségekre hivatkoznak az iskolai védőnő szerint.

Főleg attól függ a szülők hozzáállása, hogy éppen melyik hírnek hisznek az interneten. Iskolázottságtól vagy vallási elvektől teljesen függetlenül döntenek pro vagy kontra. Azt is gyakran hallom, hogy az ő gyerekük olyan szilárd erkölcsi nevelést kap, hogy az sokkal nagyobb védelmet jelent, mint az oltás. Biztosak benne, hogy nem szerelmeskednek fűvel-fával. Csakhogy elég egyetlen partner, aki korábban megfertőződött.

Olyan is volt, hogy aláírták a papírt, hogy kérik, aztán pár nap múlva meggondolták magukat. Nálunk egyébként az önkormányzat pályázati pénzből finanszírozza az állandó helyi lakcímmel rendelkező fiúk oltását is.” A védőnő szerint sokkal gyakrabban kellene prevenciós órát tartaniuk az iskolában, de ez mindig a helyi pedagógusok döntésén múlik. „Szerintem a gyerekek nyitottak lennének, még így is, hogy alig ismernek, sokszor megkeresnek párkapcsolati, szexuális vagy családi problémákkal. Keveset beszélgetnek a szüleikkel, az információkat a netről és egymástól szerzik be.”

A 2014-ben bevezetett HPV elleni önkéntes védőoltást azok a lányok kaphatják meg iskolai kampányoltás keretében, akik betöltötték a 12. életévüket és az általános iskola 7. osztályát a végzik. Ahhoz, hogy a védettség kialakuljon, két oltásra van szükség 6 hónap különbséggel. A védőoltás beadása előtt HPV szűrővizsgálat nem szükséges.

Egy másik, dunántúli kisvárosban szerencsére sokkal több időt biztosítanak a felvilágosító témájú foglalkozásoknak. „Ötödiktől bent vagyok az osztályokban, általában kapok egy-két órát – mondja a helyi iskolai védőnő. – Ez arra is jó, hogy a gyerekek megismerjenek, hogy később, ha problémájuk van, tudják, kihez forduljanak. Sajnos egyre korábban kezdenek szexuális életet élni, szinte minden évben akad egy-egy hatodikos lány, aki azzal keres meg, hogy milyen fogamzásgátlást válasszon, mert az idősebb partnere nem akar óvszert használni. Szóval akadnak, akik már élnek nemi életet mielőtt megkapják az oltást. És ha gumi nélkül csinálják, alkalmi partnerekkel, jó eséllyel fertőződnek is.”

A helyi iskolában húsz lányból egyet nem oltottak be idén, vagyis szinte teljes az átoltottság. „Tavaly 16 közül ketten nem kérték. Már hatodik év végén kiosztjuk a tájékoztatókat, de sokaknak nem sikerül utánanézni őszig, azt sem tudják, miről van szó. A legtöbben úgy vannak, hogy az oltás az kell, nem kérdeznek semmit. Az ellenzők pedig jellemzően összeesküvés-elméletekkel érvelnek, mondván, direkt meg akar ölni minket a kormány. Azt kellene megnézni, mi a helyzet az USA-ban, Ausztráliában, ahol már régóta oltanak. És egyidejűleg nyomatékosítani kellene azt is, hogy függetlenül attól, megkapta-e valaki a HPV-oltást, szűrésre járni kell. Ezért fontosak a felvilágosító órák, ahol nem győzöm hangsúlyozni, hogy az oltás nem helyettesíti a szűrést.”

„Az én gyerekem úgysem szexel fűvel-fával” – erkölcsi neveléssel aligha legyőzhető a HPV

2006 óta sehol nem okozott egészségkárosodást az oltás

A méhnyakrák vezető halálok, mégis viszonylag sokan elutasítják az oltást, ugyanakkor az átoltottság aránya évről évre nő: 2018-ban a térítésmentes iskolai oltóprogram keretén belül az érintett iskolai populáció 82 százaléka igényelte a vakcina beadatását. „Ez az előző évi 78 százalékhoz képest azt mutatja, hogy egyre többen értik meg és fogadják el a prevenció lényegét – nyugtázza dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász, a G1 Intézet orvosigazgatója. – Mások, akik már nem jogosultak iskolai oltásra az öngondoskodás szellemében adatják be maguknak a védőoltást. És sokan már a fiúgyermeküknek is beadatják a HPV elleni vakcinát. Persze sajnos továbbra is vannak olyan szülők, akik tudatlanságból, félretájékoztatásból nem igénylik gyermekük számára ezt a mérföldkőnek számító prevenciós lehetőséget. Pedig a védőoltásban vírus semmilyen formában nem fordul elő, vagyis nincs mitől tartani. Igazából a vírus »rendszámtábláját« tartalmazza a védőoltás, ami alapján az immunrendszer képes a megfelelő ellenanyag termelésére és a magas ellenanyagszint fenntartására.”

Nem kell tartani mellékhatásoktól sem, csak a beadással kapcsolatos kellemetlenségekre korlátozódhatnak kisebb, kellemetlen tünetek. „Az oltás helyén múló helyi panaszok (fájdalom, duzzanat, esetleg bőrpír) mellett a pár nap alatt elmúló fejfájáson túl egyébről nincs megalapozott gyanú sem hazánkban, sem külföldön. Sok millió HPV-oltás beadása után biztonsággal kijelenthető, hogy nem kell tartani az oltások mellékhatásaitól. Világszerte 2006 óta vannak forgalomban HPV oltóanyagok, amelyek biztonságossága felett minden országban jól szervezett rendszer szerint őrködnek, és a protokollok szerint minden, az oltást követő, nemkívánatos esemény alapos kivizsgálása is megtörténik. Megállapítható, hogy a világszerte beoltott, közel 80 millió ember oltásaival összegyűlt megfigyelések megnyugtatóak – semmilyen tartós, súlyos egészségkárosodás nem állott egyetlen HPV oltással sem ok-okozati összefüggésben.”

Külföldi eredmények

Ausztráliában 2007-ben vezették be a HPV-oltóprogramot. A The Journal of Infectious Diseases című szaklap 2018-ban közölt kutatási adatai szerint az ausztrál 18-24 éves nők körében jelentősen csökkent a HPV-vírus jelenlétének aránya az elmúlt 9 évben. A statisztikák szerint A 2005-2007-es időszak 22,7 százalékos arányához képest 2015-ben a vírus jelenléte 1,5 százalékos a 18-24 éves korosztályban. A HPV-fertőzöttség csökkenésével, az átoltottság növekedésével egyidejűleg csökkentek a vírushoz kapcsolható betegségek is a fenti korosztályban. Ausztráliában 2013 óta a fiúk is megkapják a védőoltást.

Egy friss, márciusban publikált kutatás pedig a skót oltóprogram eredményességéről (Skóciában 2008 óta kapnak a 12-13 éves lányok HPV-oltást) számol be. A nemzetközi szakembergárda részvételével végzett felmérést követően egyértelműen megállapították: az oltott populációban drasztikusan csökkent a méhnyakrákos illetve a rákmegelőző állapotban lévő nők száma. A kutatás a Journal of Epidemiology and Community Health (BMJ) című szaklapban jelent meg.

Azoknak lesz maximális védettségük, akik még nem szexeltek

Kérdés, hogy a nemzeti oltóprogram által megcélzott tizenhárom évesek milyen arányban érintetlenek. Nem árt ugyanis, ha a HPV elleni védőoltást a szexuálisan aktív időszakuk előtt kapják meg a fiatalok. „Szinte százszázalékos védelem alakulhat ki az oltást követően, de csak akkor, ha a szervezet még nem találkozott a vírussal. Ráadásul a 10-12 évesek immunológiai szempontból a legérettebb korosztály. Számos vizsgálat igazolja, hogy ebben az életkorban jobb és tartósabb védettség alakítható ki, mint később. Nekik elég két oltást beadni, míg az idősebbeknek három adagra van szükségük a védettséghez.”

Amikor az érintetlenségről van szó, sokan az óvszerre hivatkoznak, mondván, csak azzal érintkeztek. „A fertőzést a hámmal fedett területek szoros érintkezése okozhatja. Szerelmeskedés közben pedig nem csak a nemi szervek találkoznak, hanem például a gát, az ágyék, a farpofák, ahol szintén jelen lehet a vírus. Az óvszer a vírus elhelyezkedésétől függően tud védelmet biztosítani, azonban tekintettel arra, hogy a kórokozó nem csak a gumival fedett területeken fordulhat elő, a védelem nem lesz teljes óvszerrel sem” – hangsúlyozza dr. Szőnyi György.

Nem csak nőknek okozhat rákot

A humán papillomavírus által okozott kóros elváltozásokat általában női betegségeknek titulálják és a méhnyakrákkal hozzák összefüggésbe. A szakember szerint azonban fontos tudni, hogy a HPV-nek a méhnyakrákon, valamint a méhnyakrák megelőző állapotain kívül kóroki szerepe van a hüvely, a hüvelybemenet rákos elváltozásainak kialakulásában, a szeméremtesti rák kialakulásában, a végbélrák kialakulásában, férfiaknál a hímvessző rákos elváltozásának kialakulásában, valamint a szájüreg, a garat, a gége rákos elváltozásainak kialakulásában.

HPV oltások típusai

HPV oltások típusai

„Ezeken a rosszindulatú betegségeken kívül meg kell még említeni a nemi szervi szemölcsöket, azaz a condylomákat, melyek ugyan nem rosszindulatúak, azonban rendkívül sok kellemetlenséget okoznak, nagymértékben rontják a fertőzött személy életminőségét. Ráadásul hosszú időbe telik a teljes gyógyulás elérése – figyelmeztet a szülész-nőgyógyász. – A HPV-fertőzést ugyanakkor az immunrendszerünk képes leküzdeni, vagyis nem minden HPV-fertőzésből alakul ki rákmegelőző vagy rákos elváltozás. Abban az esetben, ha egy nő éves szűrővizsgálata során HPV-fertőzés merül fel, de nem látható rákmegelőző állapot, akkor a szűrővizsgálatot az évenkénti gyakoriság helyett félévente javasoljuk.”

A HPV tipizálását nem tartalmazza az alap rákszűrés

Ezt tette Kinga (37) nőgyógyásza is, javasolta a féléves gyakoriságú szűrést, amikor kiderült, hogy a nő együtt él a vírus több változatával is. „Pár éve olvastam a HPV-ről, akkor kértem egy külön szűrést arra is a nőgyógyászomnál. Ötféle vírustörzset találtak a szervezetemben, amelyek közül kettőről állapították meg, hogy magas kockázatú. Jó esetben az immunrendszerem leküzdi a vírust. És ha akarom, újra vizsgáltathatom a HPV-t, ami egyébként meggondolandó, mert egyáltalán nem mindegy, hogy egy húszast hagyok ott az orvosnál vagy a dupláját. Panaszom egyelőre nincs, a rákszűrési eredményeim jók. A doktornő azt mondta, be is oltathatnám magam, de nem volt valami meggyőző, úgyhogy végül nem kértem.”

Első lépés: szűrés, második lépés: tipizálás

A nőgyógyászati szűrővizsgálatnál a méhnyakcsatorna felszíni sejtjeiből vesz kenetet az orvos. A kenetben lévő sejtek megítélésére a pathológus mikroszkópos vizsgálatot végez, majd a Bethesda klasszifikáció szerint besorolja a látható sejteket. A nőgyógyász ezt kapja vissza rákszűrési eredményként. (Korábban a besorolás a Papanicolau beosztás szerint történt, ami egyszerűbb P1-P2-P3-P4-P5 eredményt adott.) A Bethesda besorolás a nőgyógyász számára sokkal részletesebb és értékesebb tájékoztatást nyújt az aktuális állapotról. Ennek a Bethesda besorolásnak része a HPV gyanújelek leírása is, amennyiben ez látszik a sejtképből. A vizsgálatot emberek végzik.

A HPV tipizálás egy gépi vizsgálattal történik: egy laboratóriumi módszer, az úgynevezett PCR technológia a vírus DNS-ét mutatja ki, vagyis lehetővé válik a ténylegesen azonosítás. A vizsgálatból tehát nem csak a van/nincs kérdésre kapunk választ, hanem arra is, hogy amennyiben jelen van a vírus, akkor milyen típusú az adott HPV-törzs. Ezért hívjuk HPV tipizálásnak a módszert. Függően attól, hogy milyen laboratóriumi gépen végzik a „tipizálást”, több vagy kevesebb törzsre történhet meg a beazonosítás.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top