A citromtól a petróleumig – segítünk, hogy ne dőlj be a rákról szóló álhíreknek

Ha beírjuk a keresőnkbe, hogy mellrák, iszonyatosan sok találat lesz. Ez még rendben van, de nézzük, milyen találatok ezek. Először is vannak az online magazinok, általában az alapinformációkkal, amelyekkel szerencsére nagyot nem lehet tévedni, főleg, ha olyan weboldalt választunk, amely ismert, hiteles információkkal szolgál, illetve kimondottan ezzel a témával foglalkozó szakportál. Aztán jön a nehezítés. A találati listán lejjebb görgetve jönnek a mindenféle, impresszum nélküli oldalakról származó, hangzatos címmel ellátott írások és a közéjük keveredett álhírek, álcázott hirdetések és még egy csomó szemét. Talán ártalmatlannak tűnő dolgok ezek – első látásra –, de többek között ezek azok a híresztelések, félinformációk, amelyek miatt az emberek inkább nem mennek szűrésre, későn mennek orvoshoz, nem veszik be a gyógyszereket, nem vállalják a kezeléseket, vagy vállalják, csak éppen nem veszik komolyan az orvosi utasításokat. Ez pedig tragédiákhoz vezethet.

Négy és fél éve élünk együtt, én meg a rákom

Ami a mellrákot illeti, én magam is érintett vagyok – több szempontból is –, és higgyétek el, nagyon sok mindent láttam már. Olyat is, amikor a nagyon meggyőzőnek tűnő álhírek csak még több problémát okoztak. Éppen ezért tartom szívügyemnek, hogy időről időre hangsúlyozzam:

csakis olyan információk alapján döntsetek, amelyek valóban ellenőrzött, hiteles forrásból származnak, és nem csak jól hangzanak. És járjatok rendszeres szűrővizsgálatra! Évente egyszer ez a legkevesebb, amit mindenki megtehet az egészségéért. Az életéért.

Akkor is alaposan utánajárunk a részleteknek és több szempontot figyelembe véve mérlegelünk, amikor telefont vagy mosógépet veszünk. Miért tennénk mást, ha az egészségünkről, az életünkről van szó?

Néhány ordas nagy kamu, amire az ember a neten bukkanhat a rák témájában (a teljesség igénye nélkül):

• A citrom tízezerszer erősebb a kemoterápiánál.
• Igazából csak a rákbetegek két százaléka gyógyul meg.
• A gyógyszercégek már megtalálták a rák ellenszerét, de az az érdekük, hogy titokban tartsák.
• Az orvosokat is lefizetik a gyógyszercégek.
• A rák nem betegség, hanem a szervezet túlélőmechanizmusa.
• Lúgosítani kell a szervezetet, az gyógyítja a rákot.
• Petróleummal gyógyítható a gyomorrák.
• Tégy egy káposztalevelet a daganatra, és elmúlik.
• A rák mindig is gyógyítható volt.

A citromtól nem fogunk meggyógyulni, de ez az ábra segíthet felismerni a bajt (Forrás: knowyourlemons.com)

Azonnal gyanakodni kell, ha ilyen szenzációhajhász, összeesküvés-elméleteket villogtató írásokra akadtok. Odafigyeléssel bizonyos jelekből lehet tudni, hogy valami hiteles, vagy nem, de van valami, ami ezek közül is talán a legelső. Mindig nézd meg, hogy van-e valós adatokat tartalmazó impresszuma az oldalnak, amely a az adott hírt közli. Ha nincs semmi használható, egy név, egy szakértő, egy bárki, aki valódi, akkor menekülj! 

Egy másik hasonlóan egyszerű lépés, amit megtehetünk azért, hogy olyan információkhoz jussunk, amelyek tényleg hasznosak, és megfelelő helyről származnak, ha csak egyetlen percig megpróbálunk logikusan gondolkodni. Például olyanokon, hogy mennyire életszerű, hogy egyetlen szer gyógyíthatja az összes rákot, amikor még egy magas vérnyomásra se jó mindenkinek ugyanaz. Vagy azon, hogy vajon tényleg lehetnek-e olyan hülyék a gyógyszergyárak, hogy eltitkoljak a rák univerzális ellenszerét, de hagyják, hogy valaki a pincéjében valahogyan mégis felfedezze. És ha már a lúgosítás is szóba került, minden kommentár nélkül javasoljuk, hogy nézzétek meg a Házon kívül témába vágó riportját, ha eddig nem láttátok volna:

Érdemes odafigyelni bizonyos hatásvadász varázsszavakra is, amelyek a kamuhírek címében gyakran megjelennek. Ha a Facebook-hírfolyamodban felbukkan egy rákkal kapcsolatos írás, amely úgy kezdődik, hogy „Megtalálták!”, „Feltalálták!”, „Eltitkolják…”, akkor azonnal gyulladjon ki az elmédben a piros lámpa, és a kritikai hozzáállásodat rögtön hívd segítségül, mert jó eséllyel kamu vagy totális félrevezetés következik. Erre ugyanaz érvényes, mint amiről eddig szó volt: mindig ellenőrizd a hírforrást! Az orvostudomány eszeveszettül fejlődik, de még így is vannak dolgok, amik szinte kizárt, hogy megtörténnek. Például az univerzális rákgyógyszer feltalálása.

Dóra vagyok, mellrákkal küzdök. Elmondok pár dolgot, amit tudnod kell

Rengeteg apróság van még, ami segíthet eldönteni, hogy egy információ hiteles, vagy sem. Mivel én is sokat írok a mellrákról, most megkértem néhány, a témában jártas szakértőt, akikkel gyakran dolgozom együtt, hogy mondják el, mire érdemes odafigyelni, ha hiteles információkhoz szeretnénk hozzájutni.

„Szerencsére az Egészség Hídjának 33 tagja van, köztük számos mellrákkal foglalkozó civil és szakmai szervezet. Mindegyikőjük weboldalán olyan hiteles információk találhatók, amelyek a laikusok tájékozódását is segítik – mondja Jó Marianna, az Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen alelnöke. – Természetesen saját weboldalunkat ajánljuk legnagyobb szeretettel, hiszen sokat dolgozunk azon, hogy csak hiteles és evidenciaalapú információt közöljünk az érdeklődőkkel – mind az egészségesekkel, mind pedig a mellrákban már érintettekkel. De ha általánosságban nézzük, akkor fontosnak tartjuk, hogy az érdeklődők hiteles forrásból tájékozódjanak akkor is, ha nem mi vagyunk azok. Például ha egy oldal reklámra épül, valamilyen terméket, vitaminokat, étrend-kiegészítőket akar eladni a gyógyulás ígéretével, kimondottan ilyen betegeknek, akkor az már eleve legyen gyanús. Nagyon fontos, hogy legyen az oldalnak gazdája. Valós gazdája, és valamilyen minőségben, például szakértőként, álljon mögötte a témában jártas szakember. Óvatosságra intünk nemzetközi forrásból többszörös fordítással átírt cikkekkel, illetve olyan közösségimédia-oldalakkal kapcsolatosan, amelyek nem az emlőrák témájával kapcsolatos tájékoztatás miatt lettek létrehozva, hanem valaminek a népszerűsítésére, eladására” – figyelmeztet Jó Marianna.

Jó Marianna, az Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen alelnöke (Fotó: Egészség Hídja)

Komoly probléma az is, hogy az álhíroldalak a betegek kiszolgáltatottságával élnek vissza, és az érzelmeikre apellálnak, hiszen ki ne szeretne pofonegyszerű, gyors megoldást a betegségére.

Dr. Kenessey Andrea kardiológus, a Mellrákfórum Alapítvány elnöke beszélt erről: „Nagyon nagy baj, hogy a betegek egy része valójában nem hiteles információkra vágyik, hanem arra, hogy valaki megnyugtassa, hogy mindenre van olyan megoldás, ami jobb, egyszerűbb, gyorsabb. De aki a szűrővizsgálatot is elutasítja, azt nem fogja egy tényeket közlő cikk sem feltétlenül jobb irányba tolni, mert őt az érdekli, hogy a mammográfia az egy kellemetlen vizsgálat, mások viszont olyat ajánlanak, ami nem az. Tehát nagyon nehéz ezeket az álhíreket, csodaszereket kizárni, hiszen szörnyű kimondani, de igény van rájuk. Ezeknek akarva vagy akaratlanul is nagy teret adnak a közösségi média csoportjai, ahol kontrollálatlanul áradnak az információk. Mi nemrég indítottunk egy zárt csoportot, amelyet szakemberek felügyelnek, így azonnal kezelni tudjuk ezeket a helyzeteket. Ez már egy nagy lépés. Viszont azt is figyelembe kell venni, hogy egy szakújságíró vagy szakember nem biztos, hogy a betegek számára könnyen befogadhatóan, emészthetőn tudja átadni az információkat. Talán ez is az oka annak, hogy valami mást keresnek. Ezért van szükség a betegszervezetekre és olyan blogokra, cikkekre, amelyek szakmailag is megfelelőek, mégis emberi hangon szólnak.”

Ez utóbbi gondolatot hangsúlyozza Illyés András biológus, egészségügyi szakújságíró, orvosi szakfordító is: „Az orvostudomány bizonyos részei túlmutatnak azon, amit a legtöbben, akik nincsenek benne, be tudnak fogadni. Az átlagember számára sokszor felfoghatatlan, hogy ma már mi mindenre képesek az orvosok, éppen emiatt a távolság miatt tudnak a kamuhírek, csodaszerek és összeesküvés-elméletek teret nyerni. Ezt használják ki. Ha valaki igazán hasznos információkat szeretne kapni, akkor először is kerülje azokat az oldalakat és cikkeket, amik dühösek. A dühvel lehet az embereket a legkönnyebben megfogni, utána már könnyű elhitetni, hogy amit kínálnak, az sokkal jobb, mint amit »mások mondanak, írnak javasolnak«. Érdemes utánanézni a forrásoknak, és ellenőrizni, hogy valóban létező szakemberre hivatkoznak-e, és ha igen, akkor tényleg érthet-e ahhoz a területhez az illető. Az sem mindig jelent rosszat, ha nincs megjelölve szakértő, de ilyenkor meg annak érdemes utánanézni, hogy a cikk írója vagy a blogger milyen témákban és kikkel dolgozik, vannak-e mögötte szakemberek, akik a nevükkel már hitelesítik.”