nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
„Nem látom a baktériumokat, úgyhogy nem is léteznek” – 7 megdöbbentő tévhit az egészségről

„Nem látom a baktériumokat, úgyhogy nem is léteznek” – 7 megdöbbentő tévhit az egészségről

A hideg miatt megfázunk, a védőoltás autizmust okoz, a cukortól felpörög a gyerek. Rengeteg olyan mítosz él a köztudatban, amelynek semmilyen tudományos alapja sincs, mégis elhisszük.
Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
f Ajánlom

„A baktériumok nem léteznek. Nem látom őket, úgyhogy nincsenek is” – ezt mondta az amerikai Fox News műsorvezetője, Pete Hegseth a csatorna egyik műsorában pár napja, sőt azt is elárulta, hogy mivel a kórokozók szerinte nem léteznek, 10 éve kezet se nagyon mosott. Bár később azt állította, csak viccelt, a kijelentése hatalmas felháborodást váltott ki.

Az alapos kézmosás a fertőzések elleni legalapvetőbb védekezés, ami remélhetőleg ma már nem szorul magyarázatra. Vannak azonban olyan egészségügyi tévhitek, amelyek makacsul tartják magukat, pedig semmilyen tudományos alapjuk nincs – ezekből válogatunk most.

Tévhit #1: Ha nem öltözöl fel rendesen, megfázol a hidegben

Ezt az intelmet valószínűleg mindenki rengetegszer hallotta a szüleitől. Pedig a hétköznapi szóhasználattal csak megfázásnak nevezett betegségek 98 százalékát vírusok okozzák, amelyek cseppfertőzéssel terjednek. Önmagában a hideg nem okoz megfázást. Az alacsony hőmérséklet huzamosabb idő után a test kihűléséhez, hipotermiához vezethet, ami akár halálos is lehet. De annak semmi köze a kórokozók okozta megfázáshoz.

De akkor miért vagyunk gyakrabban betegek télen? Annyi igazságalapja van a hiedelemnek, hogy hidegben az immunrendszer első védelmi vonala kevésbé hatékonyan működik. Az alacsony páratartalom miatt a vírusok könnyebben terjednek, miközben a nyálkahártyánk kiszárad, és nem biztosít akkora védelmet. Az is közrejátszik, hogy télen sokkal többet vagyunk zárt helyen, ritkábban szellőztetünk, így jóval könnyebb elkapni valamilyen betegséget. De ehhez az kell, hogy vírusok kerüljenek a szervezetünkbe, önmagában a hideg nem okoz orrfolyást és köhögést.

A hideghez kapcsolódik egyébként az a mítosz is, hogy kihullik a hajunk, ha vizes fejjel kimegyünk a hidegbe. Tudományos bizonyíték azonban erre sincs. A hajszálak képződéséért felelős sejtek mélyen a fejbőr alatt vannak. Ahhoz, hogy károsodjanak, sokáig kell extrém hidegben lenni, de akkor már jóval nagyobb gondok vannak. Persze vizes fejjel – vagy sapka nélkül – nem túl kellemes érzés a hidegben lófrálni, ezért jobb megszárítani a hajunkat, és sapkát húzni.

Tévhit #2: A védőoltás autizmust okoz

Az oltásellenesek gyakran hangoztatott áltudományos érve, hogy a védőoltások autizmust okozhatnak. Ennek az az alapja, hogy 1998-ban megjelent egy cikk a Lancet nevű tekintélyes orvosi lapban, amelyben Andrew Wakefield brit sebész célzott arra, hogy az MMR (kanyaró-mumpsz-rubeola elleni) vakcina autizmust okoz – csakhogy a kutatás hitelességével kapcsolatban aztán rengeteg probléma merült fel:

  • más kutatók nem tudták reprodukálni az eredményeket;
  • az orvos pénzt kapott az autista gyerekek szüleitől, hogy az eredmények alapján perelhessék az oltószergyártókat;
  • a sebész saját fejlesztésű, kanyaró elleni vakcinát akart szabadalmaztatni;
  • az orvos következetesen meghamisította az adatokat.

Két évvel később a lap vissza is vonta a cikket, ám az eredményeket cáfoló kutatások nem kaptak széles körű nyilvánosságot. A köztudatban azóta is él a hamis összefüggés, amelynek hatására az utóbbi években egyre többen kerülik a védőoltásokat. A jelenség mostanra akkora méreteket öltött, hogy már az Egészségügyi Világszervezet szerint is az oltásellenesség az egyik legnagyobb probléma 2019-ben, ami veszélyt jelent az emberek egészségére.

A csökkenő átoltottság miatt olyan betegségek ütötték fel ismét a fejüket, amelyekről azt hittük, legyőztük őket. Európában évente több tízezren betegednek meg kanyaróban, nagyon rossz a helyzet például Romániában. Magyarország szerencsére nagyon jól áll az oltások terén, kanyaró ellen nálunk 95 százalék fölötti az átoltottság, ami csak három másik európai országról mondható el.

Tévhit #3: Az alkohol felmelegít

Erre a tévhitre alapozva rengetegen dobnak be egy-egy kupica töményet a metsző téli hidegben, és látszólag be is válik a dolog, úgy érezzük, a szesz átmelegíti a testet. De az alkoholnak éppen ellenkező hatása van: elvonja a hőt a szervezettől.

Alkohol hatására a bőr közelében lévő véredények kitágulnak, a bőr kipirul, ám a test belsejétől elvonja a hőt. A testfelszín hőmérséklete megnő ugyan, a maghőmérséklet viszont csökken, ami kihűléshez is vezethet. Ráadásul az alkohol miatt a test egy sor védelmi mechanizmusa is kikapcsol, a megtévesztő melegségérzet miatt pedig fel sem tűnik, hogy baj van.

via GIPHY

Tévhit #4: A kalcium hatásos az allergia ellen

Sajnos Magyarországon még orvosok között is makacsul tartja magát a vélekedés, hogy allergiára, rovarcsípés miatti allergiás sokkra hatásos a kalcium. Az először az 1890-es években felmerült, hozzánk a 20. század elején eljutott elképzelés több mint száz éve megdőlt, külföldön nem is használják ilyesmire az orvosok a kalciumot, az 1930-as években pedig felfedezték az allergia ellen valóban hatásos antihisztamint is, aminek azóta már jóval modernebb változatai is vannak, de mi még mindig bízunk a kalciumban.

Pedig súlyos allergiás reakció, anafilaxiás sokk – például egy méhcsípés – esetén ez a tévhit akár tragédiát is okozhat, mert hamis biztonságérzetet nyújt, hogy tettünk valamit, és esetleg emiatt nem hívunk mentőt vagy nem adjuk be az életmentő adrenalininjekciót.

Tévhit #5: A cukortól felpörög a gyerek

Csupán a szülők fantáziájának a szüleménye az is, hogy a cukor hiperaktívvá teszi a gyereket. Egy kísérletben 5–7 éves gyerekeket és szüleiket két csoportra osztottak, majd a szülők egyik csoportjának azt mondták, hogy a gyerekek nagy adag cukrot kaptak, míg a másiknak azt, hogy placebót adtak a kicsiknek. Valójában az összes gyerek cukormentes ételt kapott, ám azok a szülők, akik úgy hitték, hogy cukorral tömték a gyereküket, tényleg hiperaktívnak látták őket.

Ebből az is következik, hogy ha a szülők bebeszélik maguknak, hogy a cukortól felpörög a gyerek, akkor úgy is fogják kezelni. A gyerek pedig megerősítést kap, hogy ilyenkor lehet tombolni. 

Pedig a cukor, pontosabban a szőlőcukor (glükóz) nem ront a viselkedésükön, hanem kifejezetten segíti a koncentrációt, serkenti az agyműködést – nem véletlenül visznek a diákok szőlőcukrot a vizsgákra. Ám ez a pozitív hatás csak rövid ideig, 30-60 percig áll fenn.

Tévhit #6: A répa javítja a látást

A népszerű tévhit szerint aki sok répát eszik, annak jobb lesz a látása, sőt nagy mennyiség esetén még a sötétben is látni fog. A hiedelemnek annyi alapja van, a sárgarépában található béta-karotin – az A-vitamin előanyaga – valóban fontos a szemünk egészségéhez. Hiánya problémát okozhat a látásban, ám a sok répától nem leszünk se sasszeműek, se baglyok. Ráadásul egy csomós más remek A-vitamin-forrás létezik, például a spenót, a paprika vagy a sütőtök.

A szuperképességet adó répa mítoszát szándékosan terjesztették el a britek a második világháborúban, így próbálták titkolni a radar kifejlesztését: hogy a németeket megtévesszék, azt kezdték el híresztelni, hogy a brit pilóták azért látnak olyan jól a sötétben, mert sok répát esznek. Ráadásul a közellátásnak is jól jött, hogy az ínséges időkben a britek több répát ettek, amiből bőséges mennyiség állt rendelkezésre.

(Van egy másik rossz hírünk is: nemcsak a látásunk nem lesz jobb a répától, fütyülni sem tudunk majd tőle.)

via GIPHY

Tévhit #7: A méregtelenítés kiűzi a káros anyagokat a szervezetből

A méregtelenítés töretlen népszerűségnek örvend, főleg abban a korban, amikor mindenki attól retteg, hogy az élelmiszereink növényvédő szerekkel, nehézfémekkel és más káros vegyületekkel vannak tele. Pedig az olykor igen szélsőséges salaktalanító kúrákra és böjtökre semmi szükség, a testünk elvégzi a feladatát: a máj, a vese és a bélrendszer biztosítja a méregtelenítést, a káros anyagok pedig kiürülnek a szervezetből.

Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy az erőltetett méregtelenítőkúráknak bármilyen jótékony hatásuk lenne, sőt ha valamilyen extrém méregtelenítésbe kezdünk, akár árthatunk is magunknak. Tény, hogy bizonyos anyagok felhalmozódhatnak a szervezetünkben, de kimutatták, hogy 6-10 évre lenne szükség ahhoz, hogy ezek kiürüljenek a testünkből. Annyi előnye lehet egy-egy kúrának, hogy ha beletrafálunk egy egészséges étrendet előíró változatba, akkor kiegyensúlyozottabb lehet a táplálkozásunk, de ekkor sem a méregtelenítés miatt leszünk jobban.

Megosztás Facebookon