nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
Mégsem „mindenkor” a sörre bor, legalábbis a brit tudósok szerint

Mégsem „mindenkor” a sörre bor, legalábbis a brit tudósok szerint

Az egész életünk egy hazugság.
Sipos Márta
f Ajánlom

Sörre bor mindenkor, borra sör meggyötör – így szól az univerzálisan elfogadott alapszabály. Na de mi ennek a népi bölcsességnek a tudományos háttere? Már megint csak a brit (na jó: és német) tudósok jártak utána ennek az igazán fontos kérdésnek, a hiánypótló (?) kutatás során pedig arra jutottak, hogy nem éppen megingathatatlan ez az életigazság. Az igazság az, hogy bárhogyan is keverjük az italokat, a legnagyobb valószínűség szerint így is, úgy is másnaposság lesz a vége.

Az American Journal of Clinical Nutrition nevű szaklapban megjelent és a Guardian által ismertetett kutatás során a tudósok 90 önkéntes tesztalannyal laboratóriumi körülmények között vizsgálták meg a közismert aforizma igazságtartamát.

Ehhez a 19 és 40 év közötti tesztalanyok először is elfogyasztottak egy kiadós, egyéni energiabeviteli igényeikhez igazított vacsorát. Ezután három csoportba sorolták őket: az első csoport tagjaival megitattak 2,5 korsó lágert, majd négy nagy pohár fehérbort. A második csoport ugyanezt itta, de fordított sorrendben. A harmadik csoport kettéosztva csak sört vagy csak bort ivott, de ugyanolyan alkoholmennyiséget: a három csoport tagjai pontosan annyit ittak, hogy mindannyiuknak 0,11 százalékos legyen a véralkoholszintje.

A tivornya közben a kísérleti nyulak állapotát folyamatosan monitorozták, és időnként ki is kérdezték őket arról, mennyire érzik magukat részegnek. Lefekvés előtt mindannyian kaptak egy pohár vizet, szintén a testsúly szerinti mértékben. Az éjszakát ezután orvosi felügyelet mellett töltötték.

Másnap reggel jött a lényeg, amikor is az összes résztvevőt alaposan kikérdezték. A kutatók ez után egy másnapossági skálán pontozták az állapotukat aszerint, hogy mennyire érezték magukat szomjasnak, mennyire voltak fáradtak, mennyire fájt a fejük, mennyire szédültek, mennyire volt hányingerük, és mennyire fájt a gyomruk, mennyire gyorsan dobogott a szívük, és milyen mértékben vesztették el az étvágyukat.

Egy héttel később a teljes tesztet megismételték, de ezúttal éppen ellenkező módon osztották fel a csoportokat. Az eredmény nem különbözött jelentős mértékben az előző hetitől, a kutatók tehát arra jutottak, hogy a fentebb ismertetett életbölcsesség egyszerűen nem igaz, egyedül az számít, hogy mennyit iszunk; hogy mit, az nem.

Hozzátették ugyanakkor, hogy ezúttal csak fehérborral és lágerrel teszteltek, vörösborral és barna- vagy egyéb sörrel, illetve töménnyel nem. Van tehát még feltáratlan vonatkozása a kérdésnek… hajrá, brit tudósok!

iStock

Megosztás Facebookon