Tönkreteszi az életünket a multitasking

E-mailek, meetingek, fontosabb feladatok, krízismenedzsment, felelős szerkesztés… Pedig már annyiszor megfogadtam, hogy leszámolok a figyelmem gyilkos megosztásával, és megtanulok, pontosabban újratanulok fókuszálni egyszerre csak egy dologra, csak éppen van egy olyan körülmény, ami rendre megakadályozza az ebbéli törekvéseimet. Ez pedig nem más, mint az úgynevezett

Mert persze fogadkozhatok én, hogy márpedig mostantól addig nem fogok bele semmi másba, amíg egy bizonyos dologgal nem végeztem, de azért azt mégsem tehetem meg, hogy a velem szemben ülő főnökömet csendre intem, amikor kioszt rám egy sürgős feladatot, mint e sorok írása közben például.

Szóval szerény véleményem szerint törekedhetünk arra, hogy minimalizáljuk a figyelmünket elterelő tényezőket, de teljességgel kizárni mindent, ami megakasztja a ténykedésünket, nem lehet. Márpedig az állandó multitasking rém idegesítő, és borzasztóan energiaigényes dolog. De egy open office szerkesztőségben aligha elkerülhető, hogy az embert valami időről időre kizökkentse. Persze nem én vagyok az egyetlen, akinek ez az életmód gondot okoz, a kollégáim közül is többen szenvednek miatta. És nem is csoda. Soha nem volt még az emberiség történetében olyan gyors és ingerekben gazdag etap, mint napjainkban, a digitális világ szélsebes fejlődésének „köszönhetően”. Az idézőjel nyilván annak szól, hogy ugyan van sok dolog, ami miatt hálásak lehetünk, hogy a 21. században élünk – pl. nem szükséges a patakra járnunk, ha mosni szeretnénk, egy üzenet célba juttatása csupán pár másodperc, és még sorolhatnánk –, viszont a szélsebes tempó, a szimultán végzett tevékenységek, a rengeteg minket érő inger szó szerint az agyunkra megy. Kutatók szerint az állandó multitask rengeteg káros hatással jár.

• Rombolja a produktivitást

Amikor egyszerre több dolgot csinálunk, az az illúziónk támadhat, hogy nagyon hatékonyak vagyunk, holott a valóság épp ellentétes ezzel, főleg amikor elmélyülést igénylő feladatot kellene végeznünk. Gloria Mark, a Kaliforniai Egyetem professzora arra jutott, hogy átlagosan 23 perc és 15 másodperc: ennyi időbe telik, mire félbeszakítás után képesek vagyunk újra teljes gőzzel a feladatunkra összpontosítani.

• Veszélyeztetheti az életedet

Videó: ezért ne nyomkodd a telefonodat vezetés közben!

Talán senkinek sem kell mondanunk, mennyi baj forrása lehet, ha a sofőr vezetés közben telefonál vagy csetel, ezt korábban elég tanulságos videóval mi is illusztráltuk.

• Árt az agynak

A Sussexi Egyetem kutatói azt vizsgálták, van-e összefüggés a médiahasználat mennyisége (tévézés, csetelés) és az agyszerkezet között. MRI-felvételek tanúsága szerint akik több időt töltöttek a fenti tevékenységekkel, azoknak kevésbé voltak aktívak azok az agyi képletei, amelyek az empátiáért és az érzelmi kontrollért felelősek.

Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy az, ahogyan a multimédiás eszközeinket használjuk, megváltoztathatja a gondolkodásunkat, sőt az agystruktúránkat is – mondta Kep Kee Loh neurológus.

• Elhülyülünk tőle

A Londoni Egyetem kutatói arra a szörnyű eredményre jutottak, hogy multitask hatására drámaian csökken az IQ,  konkrétan egy 8 éves gyerek szintjére.

• Stresszt és szorongást okoz

Ha állandóan ugrál a figyelmünk egyik feladatról a másikra, emelkedik szervezetünkben a kortizol nevű stresszhormon szintje, ettől aztán szellemileg kimerülünk. Ha ez tartósan így van, akkor elkezdünk szorongani, ami még több stresszt okoz, és ezzel be is indul az ördögi kör.

• Rontja a döntéshozatali képességet

Pontosabban akadályozza azt, hogy jó döntést hozzunk. A figyelemmegosztás állandó döntéshozatali készültséget kíván arra vonatkozóan, mit csináljunk és mit ne. Most a főnököm levelére válaszoljak előbb, vagy egy másik kollégám csetüzenetére? Számtalanszor kerülünk egy nap hasonló döntéshelyzetbe, és mivel haladni próbálunk, előbbre soroljuk a gyorsan megoldható, ellenben kevésbé fontos feladatokat, míg az időigényesebbeket halogatjuk. Ez pedig ritkán jó irány.

• Rontja a tanulási képességet

Egy tanulmány azt is igazolta, hogy a tanulási képességünket is alaposan megnyirbálja a multitask. A kutatás szerint azok a diákok, akik csetelnek és Facebookot használnak leckeírás közben, rosszabb tanulmányi eredményt produkálnak, mint akik tartózkodnak ettől. De ez józan paraszti ésszel is könnyen kikövetkeztethető: könnyű belátni, hogy ha csak felszínesen figyelünk oda valamire, az igencsak megnehezíti, hogy el is sajátítsuk.

• Lehetetlenné teszi az összpontosítást

Daniel Levitin neurológus szerint amikor több feladatot próbálunk végezni egyszerre, akkor az agyunk egy furcsa trükköt játszik velünk. Amikor egyik tevékenységről a másikra váltunk, akkor dopaminfröccsel jutalmaz minket. Ezzel arra ösztönözzük az agyunkat, hogy a figyelem összpontosítása helyett keressen szórakozást. Ezért van az, hogy amikor huzamos ideig egy dologra figyelünk, elkezdünk nyugtalanok lenni, és sürgős késztetést érzünk, hogy ellenőrizzük a postaládánkat, megnézzük a Facebook hírfolyamát, a lényeg, hogy valami mást csináljunk, és megérdemeljük a jó kis dopaminadagunkat. És ez bizony olyan, akár egy káros szenvedély. Ha egyszer berántott minket a dopaminörvény, nagyon nehéz kiszabadulni belőle.

• Gyalulja a kreativitást

A kreatív gondolkodás a koncentráció és a figyelem magas szintjét igényli. Nem nehéz belátni, hogy ha állandóan ide-oda pattog a figyelmünk, elveszítjük a fonalat, és a kreatív ötleteknek egyszerűen nincs módjuk megszületni.

• Kiégéshez vezet

Elgondolkodtál már azon, miért érzed magad fáradtnak akkor is, ha rendre végigalszod az éjszakákat, és még egy kéthetes vakáció után sem javul a helyzet? Természetesen ezért is a multitask a ludas. Rengeteg energiája megy el az agynak arra, hogy egyik dologról a másikra vigye át a figyelmünket, ettől aztán kimerülünk, fásulttá, enerválttá válunk.

Mit tehetünk?

Így osztom be az időmet munka és három gyerek mellett egyedülálló anyaként

Az, hogy teljes mértékben leszokjunk a multitaskingról, a mai világban illúzió, de már azzal is sokat tehetünk, ha megpróbáljuk csökkenteni a figyelmünket elterelő tényezőket. Kezdetnek az is elég, ha például kikapcsoljuk a telefonunkon az érkező e-maileket jelző hangot, és ha gondosan elkezdjük priorizálni a feladatainkat. Haladók megpróbálkozhatnak a Facebookról való leiratkozással is például.

Ami engem illet, mostanában kénytelen voltam belátni, hogy a leghatékonyabb módja a figyelemvámpír tevékenységek kiiktatásának az, ha otthonról dolgozom, ezért igyekszem legalább heti egy napot így megoldani, és a különbség drámai. Azzal a feladatmennyiséggel, ami az irodában ülve az egész napomat elviszi, előfordult, hogy otthon már délre végeztem. És akkor még nem beszéltem az egyébként közlekedéssel eltöltött napi két és fél óráról. Márpedig aki időt nyer, életet nyer.

via