nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
„Rettegek, hogy a férjem halálra fogja enni magát”

„Rettegek, hogy a férjem halálra fogja enni magát”

Napközben csak nassol, aztán amikor hazaér, kirámolja a hűtőt, és a napi kalóriaszükséglet sokszorosát veszi magához. Hetente többször még éjjel is felkel enni. A falászavar a férfiak leggyakoribb evészavara, muszáj beszélni róla.
Szentes Adél
Szentes Adél
f Ajánlom

„Hosszú évekkel ezelőtt kezdődtek a férjem, Zoli falásrohamai. Nagyjából akkor, amikor a kapcsolatunk a kezdeti hév után lecsillapodott, és megritkultak a szexuális együttléteink. Meggyőződésem, hogy ezt kezdte ő kompenzálni az evéssel, hiszen örömforrásra, önjutalmazásra mindenkinek szüksége van – meséli Dóra. – Az egyik probléma az étkezések időzítésével van nála. Ha őt kérdezi valaki, az a magyarázata, hogy futárként napközben állandó rohanásban van, nincs ideje enni. Aztán amikor este hazaér, bepótolja a napi három étkezést. Ez már önmagában is rém egészségtelen, de ami még ijesztőbb, hogy irgalmatlan ételmennyiségeket képes elpusztítani.”

Dóra férjének problémája sajnos egyáltalán nem számít ritkaságnak idehaza. A helytelen, rosszul időzített táplálkozás, a számolatlanul bevitt fölösleges kalóriák és a mozgásszegény életmód kéz a kézben járva vezettek oda, hogy Európa legelhízottabb nemzete lett mára a magyar. És míg az evészavarok közül a bulimia és az anorexia túlnyomórészt a fiatalabb korosztályra és főleg a nőkre jellemző, addig a falászavar esetén a 30-40 éves korosztály a leginkább érintett, és a vele küzdők jelentős része férfi.

„A páciensek 40 százaléka közülük kerül ki” – ezt már dr. Babusa Bernadett klinikai szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa mondja. Ez a férfiak körében a leggyakoribb étkezési zavar, 1992-ben írták le, 2013-ban pedig már önálló kórképként kapott helyet a mentális betegségek rendszerében. Falászavarról akkor beszélünk, ha a kontrollálatlan falásrohamok minimum 3 hónapig fennállnak, és hetente legalább egyszer jelentkeznek. A szakember szerint a falászavar szoros összefüggésben áll az elhízással, hiszen az érintettek mintegy fele túlsúlyos. A táplálkozási szokások ilyenkor kaotikusabbá válnak, egyszerre jóval nagyobb mennyiségű ételt, több kalóriát fogyaszt az érintett.

Éhes lelkek

„Több ok is kiválthatja a falászavart, illetve hajlamosíthat rá – mondja dr. Babusa Bernadett. – Egyrészt agyi vagy genetikai eredetű biológiai tényezők is állhatnak a háttérben, másrészt pszichológiai okok.” Gyakori, hogy az érintett gyermekként kövér volt, vagy fizikai, esetleg szexuális abúzust élt át. De a stressz, az alacsony önértékelés és lelki betegségek mint a szorongás és a depresszió is vezethetnek rendszeres túlevéshez. Ilyenkor az étkezés révén igyekszik az érintett szabályozni a negatív érzelmi állapotokat. Így azonban könnyen beindul egy ördögi kör, hiszen az állandó túlevés túlsúlyhoz vezet, a testet ért folyamatos kritikák pedig megint csak kiváltó okai lehetnek a falási epizódoknak.

„Amikor Zoli hazaér, rögtön lecsúszik egy-két szendvics, aztán egy nagy adag főtt étel, és utána még egy tábla csokit vagy egy csomag nápolyit is simán elfogyaszt desszertként. És sokszor még ezzel sincs vége. Számtalanszor előfordul, hogy éjjel arra ébredek, hogy a konyhában matat, zacskócsörgés, rágás hallatszik. És ha ez nem lenne elég, újabban rákapott a cukros üdítőkre is – panaszolja Dóra. – Amikor pedig figyelmeztetni próbálom rá, hogy félelmetesen rossz úton halad, pedig oda kellene figyelnie, mert 42 évesen már nem olyan terhelhető a szervezete, mint fiatalon, akkor vérig van sértve.”

A pszichológus szerint a falászavar esetén meghatározó a negatív érzelmek (harag, düh, frusztráció) jelenléte, miközben ritkábban jellemző a testsúly és az alak miatti szorongás. Míg például a bulimiásoknál úgynevezett kompenzációs viselkedés, például hánytatás, mértéktelen sport is megjelenik, addig a falászavarnál nem. A rohamevés összességében a népesség mintegy 1-3 százalékát érinti, a testsúlycsökkentő programok résztvevői között azonban ennél jóval magasabb, 5-8 százalékos a falászavarban szenvedők aránya – mondja a szakember.

Jellemző az is, hogy társas helyzetben általában a rohamevők is ugyanannyit esznek, mint mások, a falásrohamok többnyire akkor törnek rájuk, amikor egyedül vannak. Ez gyakran este, éjjel fordul elő, aztán szégyenérzet, undor, tehetetlenség és düh kíséri a mértéktelen evést. Azoknak az elhízottaknak, akik falászavarban szenvednek, jellemzően rendszertelenebbek az étkezési szokásaik, és napközben is többet nassolnak, ehhez jönnek még a falásrohamok, amik aztán előbb-utóbb további egészségi problémákhoz vezetnek.

Éppen ettől fél Dóra is, és nem alaptalanul.

„Régóta magas már a férjem vérnyomása, ezt tudjuk. Lehet, hogy van más probléma is, de mostanában az orvosokat nagy ívben elkerüli. Pedig ő is tudja, hogy ha visszafogná magát, sokat javíthatna a helyzeten. Volt egy időszak, amikor megemberelte magát, és életmódváltásba fogott. Meg is lett az eredménye: rengeteget fogyott, és normalizálódott a vérnyomása is. De aztán elfogyott a kitartása, és minden kezdődött elölről. Sokszor szörnyen érzem magam, mert egy házsártos némbernek lát, ha szóvá teszem, hogy életveszélyes az, amit csinál, de nagyon aggódom miatta. Két kislányunk van, egy hét- és egy tízéves. Bele se merek gondolni, mi lenne velünk, ha az apjukkal történne valami komoly baj” – kesereg a fiatal nő.

Van segítség

A pszichológus hangsúlyozza, hogy az evészavar általában krónikus betegség, hosszú hónapokig, évekig fennáll, és többnyire akkor kerül a páciens az ellátásba, amikor már egyéb, másodlagos zavarok is jelentkeznek. Jellemzőek a pszichés problémák, a túlsúly miatt pedig magas vérnyomás, szívbetegség és mozgásszervi megbetegedések is előfordulhatnak.

Mivel az okok szerteágazóak, a kezelés is komplex módon történik, része lehet az egyéni vagy csoportos pszichoterápia. Kiemelt cél a negatív érzelmekkel való megküzdés elsajátítása. Amennyiben nagyon előtérbe kerül valamilyen társult pszichés probléma, szükség esetén gyógyszeres kezelés is szóba jöhet. A testsúlycsökkentő programban való részvétel pedig az esetek többségében elkerülhetetlen.

Megosztás Facebookon