Antibiotikummal vagy nélküle: mit mond a gyermekorvos, és mit tapasztalnak a szülők?

Antibiotikummal egy hét, antibiotikum nélkül hét nap

„Mi lehetőség szerint gyógyszer nélkül akarunk gyógyulni – meséli a kétgyermekes Kriszti –, az orvosunk is azt mondta, hogy nátha esetén antibiotikummal egy hét, antibiotikum nélkül hét nap a gyógyulás. Úgyhogy ő akkor írja fel, amikor tényleg kell, illetve hallottam, amikor másoknak is elmondta, hogy vírusos megbetegedésre nem írja fel, hiszen annak nem sok értelme lenne. Egyébként nálunk a lányok télen rendszeresen kapnak C- és D-vitamint, és sós vízzel szoktunk orrot mosni, ha éppen kerülget a nátha, ne adj isten az arcüreggyulladás, amiből az egyetemen nekem rengeteg volt, de évek óta nincs már problémám vele.”

Szandra ikrei most 5 évesek, és eddig egyszer kaptak antibiotikumot. „Szerencsére nem is betegesek, de az orvosunk sem ír fel feleslegesen antibiotikumot. Én az immunerősítésben, illetve az immunrendszer edződésében látom a titkot. Reggel mézbe keverek C-vitamint, kapnak D-vitamin cseppet, köhögésre az izlandi zuzmó vált be, illetve a köptetők, és jó szolgálatot tesz valamilyen antihisztamin.”

„Az én gyerekeim kapnak antibiotikumot, ha szükség van rá és az orvos azt javasolja – mondja Robi. – Általában már az első adag után sokkal jobban lesznek. A probiotikumok adásával az immunrendszer gyengítése is kivédhető. Szóval azért nem ördögtől való dolog ez.”

A készülék, ami segít a döntésben

Regina azt mondja, ő úgy látja, nagy különbség van az orvosok között aszerint, hogy ki mennyire preferálja az antibiotikumokat. „A mi gyerekorvosunk használ egy műszert, ami egy csepp vérből kimutatja, hogy vírusos vagy bakteriális eredetű megbetegedésről van szó. Antibiotikumot csak az utóbbi esetben ad, de akkor is csak súlyos tünetek fennállásakor. Nem is értem, miért nem alkalmazzák szélesebb körben ezt az eszközt.”

Elmondjuk, mi a különbség a vírus és a baktérium között

Kíváncsi voltam, mi is ez a bizonyos eszköz, amiről Regina mesélt, és megkérdeztem egy olyan orvost, aki már régóta használja ezt. Dr. Korausz Etelka pomázi gyermekgyógyász meggyőződése, hogy csak indokolt esetekben szabad antibiotikumhoz nyúlni, ezért vásárolt sok-sok évvel ezelőtt CRP-készüléket, és folyamatosan tart a rendelőjében strep-teszt-készletet is, mely a garat váladékából pár perc alatt kimutatja, hogy Streptococcus baktérium okozza-e a torokgyulladást, ami indokolja az antibiotikumszedést.

Bakteriális fertőzéskor nagy mennyiségben termelődik a szervezetben egy fehérje, a C-reaktív protein, és a CRP-gyorsteszt ennek az anyagnak a jelenlétét tudja egyetlen csepp, ujjbegyből vett vérből kimutatni. Hogy miért nincs mégis minden rendelőben CRP-készülék? Azért, mert az ára több mint kétszázezer forint, amit a háziorvosoknak kell állniuk, valamint folyamatosan kell pótolni a vizsgálathoz szükséges reagenst is, szintén saját költségvetésből.

Csak ha biztosan szükséges

„A gyermekkori lázas megbetegedések 80-90 %-át vírusok okozzák, amikor nincs szükség antibiotikumra. Nemcsak az én, a szakma hivatalos álláspontja is az, hogy csak akkor kell antibiotikumot adni, amikor szükséges – mondja dr. Korausz Etelka. – Nyilvánvaló, nagy hiba feleslegesen antibiotikumot adni. Ez a készülék abban segít minket, hogy pontosabb döntést tudjunk hozni, és véletlenül se adjunk feleslegesen antibiotikumot. A hivatalos álláspont szerint megelőzésként sem adhatunk, csak nagyon-nagyon ritkán fordul elő olyan betegség, amikor erre szükség van. Ha valakinek nincs ilyen készüléke, az sem indok arra, hogy több antibiotikumot adjon, mert, ha bizonytalan az orvos a diagnózisban, akkor el kell küldeni laborba a vért, vagy a torokváladékot. Az tehát sehogy sem helyes, ha valaki megelőzésképp, vagy biztos, ami biztos alapon ír fel antibiotikumot. Ez nemcsak a beteg szempontjából nem jó, de a rohamosan terjedő antibiotikumrezisztencia miatt sem.”

Az antibiotikumok kora leáldozóban – de mivel védekezzünk?

Csak az Európai Unióban (hozzászámolva Norvégiát és Izlandot) évente mintegy 25.000 beteg hal meg olyan súlyos fertőzésben, melyet antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okoznak. Egyes kórokozók ugyanis képesek arra, hogy ellenállóvá váljanak a baktériumellenes szerekkel szemben, és ehhez nagyban hozzásegítjük őket a helytelen antibiotikum-használattal. „Ha egy megalapozott diagnózisnál, valóban bakteriális fertőzésről van szó, akkor szedni kell az előírt ideig, és nem szabad abbahagyni előtte. Például egy gennyes fülgyulladásnál akár 8-10 napig is tarthat a kezelés. Ha viszont utólag bebizonyosodott, hogy arra a betegségre nem kellett volna antibiotikumot kapnia, mert mondjuk kiderült, hogy vírus okozta a fertőzést, akkor ne szedjük tovább a gyógyszert.”

Csodaszerek nincsenek

„Általában könnyebb egy kórházi orvos helyzete, hisz sokszor gyorsan hozzájut a laborerdeményhez, de azt kell hogy mondjam, hogy a CRP készülék, a vizeletvizsgáló, illetve a Streptococcus-teszt, ami a mi rendelőben rendelkezésre áll, az esetek többségében gyorsabban ad megoldást – mondja dr. Korausz Etelka. – De nem szabad elfelejteni, hogy van olyan torokbetegség, ami ránézésre is egyértelmű, például egy tüszős mandulagyulladás vagy egy nagyon jól kifejlett, Streptococcus okozta gyulladás. Vannak azonban olyan esetek, amikor még csak fél napja lázas a beteg, picit piros a torka, jön a hétvége, és jó lenne tudni, hogy mi legyen, ezekben az esetekben ezek a gyorstesztek nagy segítséget jelentenek.”

Fotó: MTI/Balázs Attila

Korausz doktornőnél nem ritka, hogy a betegek recept nélkül távoznak. „Én minden szülőnek elmagyarázom, milyen betegsége van, és mit miért kap, vagy miért nem kap a gyerek. A háziorvosi szakma a folyamatos nevelésről is szól. Vírusfertőzéseknél például csak tüneti módszereket ajánlhatunk, nincs rá gyógyszerünk. Orrszívás, orrcsepp használata, a köhögésnél egyéves kor felett a méz és az idő segíthet. A vírusos hasmenésnél, hányásnál a folyadékpótlás nagyon fontos, valamint a bélflóra visszaállítása és nyálkahártyavédő szerek alkalmazása. A természetes immunerősítés legjobb módja, ha beadjuk a gyermekeket közösségbe, ahol a kisebb betegségeken áteshet, és ezáltal az immunrendszer a maga természetes módján tud erősödni. Csodaszerek nincsenek. Nem is kell erre törekedni. Sajnos, a szülők azt hiszik, el lehet kerülni, hogy a gyermekük beteg legyen. De nem lehet, ez az élet rendje, ezen mindannyian túlestünk, és ezáltal erősödtünk.”