32 éves voltam, amikor utolért a klimax

A minap olvastam, egyik celebünk meg van döbbenve, hogy neki korai menopauzája van, és most teljesen kétségbe esett. Mintha egyedül lenne az egész klimaxdologgal. És itt most rögtön egy kis edukációs rész következik. A változókor jellemzően 45 és 55 éves kor között zajlik. Ilyenkor az történik, hogy a nagyon gondosan szabályozott hormonrendszer működése akadozni kezd. Aztán egyre több az akadás, egyre kevesebb a helyreállás, végül pedig az egész leáll úgy, ahogy van. Ennek vannak tünetei, mint például hőhullámok, izzadás, alvászavar, ingerlékenység, hízás és még sok minden más. Nem mondom, hogy ez a legvidámabb dolog a világon, de 42-43 évesen például már nem annyira korai, hogy az ember sokkot kapjon, hogy „jé, ilyen is van”.

Szóval, mivel a változókor minden nőnél bekövetkezik, éppen úgy, mint annak idején az első menstruáció – amiatt persze senki nem nyafogott, sőt még vártuk is, holott sokkal kellemetlenebb a havi rendszeres szenvedés, görcsölés, bajlódás betéttel, tamponnal –, teljesen nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez is a világ legtermészetesebb dolga. Ha pedig ezt is sikerül elfogadni, mint annyi minden mást az életben, akkor az embernek hatalmas előnye van, mert tudja, hogy mi fog vele történni, és fel tud készülni rá. Tudom, ez a mániám, de így van. Egyszerűen, ha valamit tudunk, ismerünk, készülünk rá, akkor kevésbé tud meglepni, megijeszteni. És ha már itt tartunk, ez a felismerés egy remek lehetőség arra, hogy az ember tényleg változtasson egy kicsit az életmódján.

És hogy erről miért pont én írok? Nos, azért, mert 32 éves korom óta élvezem a változás éveit. Illetve változásról így ebben a formában nem igazán beszélhetünk, mert gyakorlatilag minden átmenet nélkül lett lenullázva a hormonszintem. Először a kemoterápia, aztán a hormongátló kezelés által, amit hormonpozitív mellráknál kap az ember.

Nem elég nekem a rák, még ez is. Hát, jól kibabrált velem valaki.

30 évesen már túl voltam a menopauzán, 36 évesen rákos lettem

Azt sem tudom, mikor jutott el az agyamig ez a dolog. Egyszer csak ott volt a diagnózis, és már kaptam is a gyógyszereket. Nagyjából öt percem volt elfogadni, hogy hirtelen öregedtem vagy 15-20 évet. Illetve szerintem sokkal többet. Belül simán közelítek a százhoz, még szerencse, hogy kívül ez nem igazán látszik. Időnként úgy vonszolom magam, hogy a kilencvenéves nagyim is fittebb. Vannak időszakok, amikor többször van migrénem, mint korábban bármikor. Bár ennek nem tudom, mennyi köze van a klimaxhoz, és mennyi az orvosi kezelésekhez, de állítólag összefügg a változókorral. Még a szokásosnál is jobban fájnak az ízületeim mostanában, és borzalmas rosszul bírom a meleget. Mondjuk a nyárnak legalább vége, de nagy megkönnyebbülést ez sem jelent, ugyanis a hideg is kikészít. Szóval jó nagy szívás ez a helyzet.

És ez még nem minden: meg is híztam. Annyira – állítólag – nem drámaian, de pont eléggé ahhoz, hogy rosszul érezzem magam a bőrömben. Magamhoz képest nehéz vagyok, rosszul állnak rajtam a ruhák, és kényelmetlenek is. De tudjátok, mi az, ami még ezeknél is sokkal nehezebb? A tudat, hogy nem lehet gyerekem. Ezt is el kellett az egész betegséggel együtt fogadnom. Tudom én, hogy mindennek ára van, de ez nagyon fájdalmas helyzet, hiszen még most is csak 36 vagyok. Néha eléggé kétségbe is esek miatta… De nem nyafogni szeretnék. Nincs mit tenni, ez egy helyzet, el kell fogadnom, hogy nekem ezt dobta a gép.

Fókuszálj a helyes életmódra!

„Egyszerűen nem akartam elfogadni, hogy változókorba léptem”

A változókor tüneteit nagyon jól lehet kezelni, ha akarjuk. És jobb akarni, nekem elhihetitek. Ez csak egy dolog, ami ellen nem tehetünk semmit, de együtt kell vele élnünk. Nem kell magadat állandóan figyelmeztetni, hogy neked rossz. Hányszor hallottam már a sopánkodást reggeltől estig: „jaj, ez biztos a klimax”, „kibírhatatlan a hőhullámom”, „izzadok, mint egy ló”. Ettől jobb lesz? Ez a dolog pont olyan, mint mostanában a nyári kánikula. Meleged van, ömlik rólad a víz, helyes kis tócsát hagysz magad után a bőrüléses járműveken. Ha elkezded mondogatni, hogy nagyon meleged van, akkor a végén teljesen rá fogsz feszülni, és elviselni is alig bírod majd. A klimaxszal is ugyanez a helyzet: ha folyton mondogatod, hogy hőhullám, izzadás meg minden, ami jön, akkor egy idő után sokkal intenzívebben fogod érezni, mert beeszi magát a tudatodba, és csak rosszabb lesz ahelyett, hogy enyhülne.

A hőhullámok ellen nincs mit tenni (Fotó: Thinkstock)

Tudjátok, mi sokkal jobb ennél? A sport. Tudományosan bizonyított tény, hogy számos áldásos hatása mellett rendszeres mozgással a klimax tüneteit is hatékonyan lehet enyhíteni. Nekem senki ne mondja, hogy „nem érek rá”, meg „nincs hol”. Sportolni a világ legegyszerűbb dolga. Az égvilágon semmi nem kell hozzá egy jó cipőn és egy háztömbön kívül, amit körbe lehet gyalogolni vagy sétálni, ha nincs jobb, vagy nincs energiád futni. És nem kell órákat mozogni. Elég, ha heti párszor elmész 20-30 percre kocogni vagy csak tempósabban gyalogolni. Ha pedig nem akarod, hogy mások is lássák, amint kiköpni készülsz a tüdődet, akkor vegyél valamilyen gépet otthonra. Evezőt, szobabiciklit, elliptikus trénert – mindegy, csak valamit csinálj, hogy ne legyen időd és alkalmad azon tűnődni, hogy neked milyen rossz, mert kínoz a menopauza. Én például, ha el tudok indulni futni, akkor este szoktam. Utána sokkal jobban tudok aludni is, ami nagy áldás, mert az alvással egyébként hadilábon állok, van, hogy le sem hunyom a szemem egész éjjel.

Aztán ott van a táplálkozás is. Ha beköszönt a menopauza, az kiváló alkalom arra, hogy elkezdjünk egészségesebben enni. Ez nem azt jelenti, hogy koplalni kell, hanem kiegyensúlyozottabban kell összeállítani az étrendet. Persze van, amitől jobb magad távol tartani. Például a nagyon fűszeres ételek és az alkohol erősítik a tüneteket, leginkább az izzadást. Ezeket jobb kerülni. Az alkohol amúgy is öregít, a túl sok fűszer meg rossz a beleknek.

A csontjaid egészségére is ügyelj!

És van még egy fontos dolog. Sokan nem veszik ezt komolyan, de a csontritkulás valós veszedelem. Attól, hogy nem látod, vagy nem érzed, még létezik. Nálam már korábban elkezdődött, még a betegségem előtt, de azóta rohamos erősödésbe kezdett. Úgyhogy mi anyuval együtt járunk dokihoz a D-vitaminunkért meg a kalciumunkért. Tiszta jó buli. De a viccet félretéve: a megelőzést vedd komolyan!

Szóval igen. A klimax, a változókor kellemetlen, de mit tehetünk? Igazi megszoksz vagy megszöksz helyzet, csak itt inkább alkalmazkodsz vagy szenvedsz. Szerintem sokkal jobb alkalmazkodni.