nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
A kézfertőtlenítő túlzott használatával árthatunk magunknak

A kézfertőtlenítő túlzott használatával árthatunk magunknak

Ma már minden második embernek ott lapul a zsebében vagy a táskájában, és használjuk is, ha kell, ha nem. Bár a kezünket megtisztítja, a tudomány világában megjelent egyes vélemények szerint nem biztos, hogy jót teszünk magunknak, ha túlhasználjuk ezeket a készítményeket.
Avatar
NLCafé
f Ajánlom

A baktérium szóról jellemzően a kórokozók, betegségeket terjesztő mikroorganizmusok jutnak eszünkbe. Pedig egy átlagos joghurtreklámból is tudhatjuk, hogy a szervezetünknek szüksége van bizonyos baktériumok jelenlétére, sőt az orvostudomány egyik legizgalmasabb jelenlegi kutatási területe a testünkben élő baktériumok összességét, az úgynevezett mikrobiomot vizsgálja.

Az elmúlt évtizedben felismertük, hogy a „jó” baktériumoknak milyen létfontosságú szerepük van a létezésünk szempontjából. Bizonyos baktériumok segítenek az emésztésben, mások az autoimmun betegségektől védenek, de vannak olyanok is, amelyek az immunrendszerünk működéséhez járulnak hozzá, megelőzve ezzel bizonyos fertőzéseket.

Itt jön be a képbe a probléma a kézfertőtlenítő szerekkel: ezek a termékek rendkívül erős antibakteriális szerek, amelyek minden útjukba kerülő mikroorganizmust elpusztítanak, függetlenül attól, hogy szervezetünknek szüksége van-e rá, vagy sem. Kérdés, hogy mennyit ártunk magunknak, ha rendszeresen, akár naponta többször használunk kézfertőtlenítőt. Egyértelmű válasz nincs, mindenkinek a saját belátására van bízva, hogy milyen mértékben él ezekkel a termékekkel, a mikroorganizmusok világában jártas szakértők azonban óvatosságra intenek.

A kézfertőtlenítők ma már minden második irodai asztalon ott vannak (Fotó: Getty Images)

„A kézfertőtlenítők esetében van egy olyan szempont, amit sokszor figyelmen kívül hagyunk – magyarázta a Popular Science magazinnak nyilatkozva Jonathan Eisen, a University of California mikrobiológus munkatársa. – Ez pedig az, hogy beavatkozhatnak a szervezetünk mikrobiomjának működésébe, ez pedig negatív hatással lehet az egészségünkre.”

Eisen többek között arra utalt, hogy a kézfertőtlenítők, amíg a potenciálisan veszélyes mikrobákat elpusztítják, megváltoztatják azoknak a baktériumpopulációknak az összetételét, amelyek például a bőrünkön élnek, viszont nem károsak, épp ellenkezőleg, fontosak a szervezetünk számára.

A kezünkön, a bőrünkön vagy épp a beleinkben ugyanis milliónyi baktérium található, amelyek közül sok szimbiózisban él a „gazdatesttel”, amikor viszont kézfertőtlenítőt használunk, ezeket ugyanúgy elpusztítjuk, mint a káros baktériumokat. Eisen arra is felhívta a figyelmet, hogy emellett a kézfertőtlenítők túlzott használata hozzájárulhat a kórokozók antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képességének erősödéséhez is.

„Bár ezekben a termékekben jellemzően nem találhatóak antibiotikumok, ha a mikrobák rezisztenssé válnak a fertőtlenítő szerekre, egyszerűbb lehet számukra az antibiotikumokkal szembeni ellenálló-képesség kialakítása is” – magyarázta a szakértő. Az NLCafén is írtunk róla korábban, hogy milyen súlyos következményei lehetnek annak, ha fegyvertelenné válunk a baktériumokkal szemben. „Azt ajánlom, hogy a kézfertőtlenítőket mértékkel használjuk, és csak akkor, ha igazán szükség van rá” – javasolta a kutató.

Ha valaki elbizonytalanodna, hogy mikor van itt az ideje a kézfertőtlenítésnek, érdemes átgondolni, hol jártunk és mit érintettünk meg az elmúlt órákban. Ha például kórházból, orvosi rendelőből jövünk, ha a metrón megfogtuk a kapaszkodót, nyugodtan jöhet a kézfertőtlenítő. Ha azonban csak az irodában ültünk egész nap, valószínűleg nincs szükség erre, különösen, ha kéznél van egy csap és némi szappan. Egy 2009-es kutatás ugyanis kimutatta, hogy a „hagyományos” módszer ugyanolyan hatékonyan képes megakadályozni a bakteriális és vírusfertőzéseket, mint a kézfertőtlenítők.

Megosztás Facebookon