Megmagyarázhatatlan, miért nem indult el a rákszűrés, pedig az unió kifizette

Hatmilliárd forintot kérhet vissza az unió, mert továbbra sem indult el az országos vastagbélrákszűrési program. Az ingyenes szűréseknek már ősszel meg kellett volna kezdődniük, hogy a vállalásban megjelölt célszámot tartani tudják, de február végéig egy szűrés sem valósult meg – derül ki abból a Hír TV birtokába került belső levélből, amit az uniós fejlesztésekért felelős államtitkár, Schanda Tamás küldött a tisztifőorvosi hivatalt vezető Szentes Tamásnak. A tévé beszámolója szerint Schanda a levélben lényegében keményen leteremti Szentest a közbeszerzés megakadásáért, és figyelmezteti, hogy a támogatás elveszhet a késedelem miatt.

Az onkológus sem érti, miért nincs átfogó szűrőprogram

Szántó István onkológus azt mondja, a korai betegséget nehéz felfedezni, de könnyű gyógyítani. Ezért elengedhetetlen az ingyenes, népegészségügyi szűrőprogram.

„Az előrehaladott betegséget viszont könnyű felfedezni, de nagyon nehéz gyógyítani. Azokkal a daganatokkal, amik olyan elhelyezkedésűek, hogy szinte felfedezhetetlenek, nagyon nehéz dolgunk van. Japánban például rendkívül magas a gyomorrákos megbetegedések száma, ezért ott van általános és ingyenes szűrés, vagyis gyomortükrözés a veszélyeztetett korosztály számára. Ez a helyes eljárás. Magyarországon a leggyakoribb, szűrhető daganattípusok: a vastagbélrák, az emlőrák, a méhnyakrák és a prosztatarák. A legutóbbi általában lassú lefolyású, nagyon nyugodt betegség, ami leggyakrabban idős korban jelentkezik.”

Nagyon fontos azt is kiemelni, hogy a vastagbélrák szűrésére nem alkalmas a székletvérből vett minta, ugyanis az csak 13 százalékban mutatja ki a betegséget, erre csupán a vastagbélrákszűrés alkalmas, vagyis a kolonoszkópia. Akinek volt már ilyen vizsgálata, az tudja, hogy ez egy kellemetlen procedúra, a legjobb altatásban elvégezni, erre ma Magyarországon elsősorban magánrendelőkben van lehetőség, meglehetősen drágán. A vizsgálat maga is komplikált, nagyon drága eszközök kellenek hozzá, és még fontosabb a  jó szakember. Nem árulok el titkot, ebből ma komoly hiány van az egészségügyben. Ez lehet az egyik oka annak, hogy nincs ingyenes népegészségügyi szűrés erre a betegségre.

“A betegek vakon repülnek a rendszerben, és a mázlifaktor a legfontosabb a gyógyulásukban”

„Ma hónapokat kell várni egy kolonoszkópiára. Elárulom, hogy azt kell mondani, véres a beteg  széklete, ez megsürgeti a gépezetet, de még így is sokat kell várakozni… Azt is világosan kell látni, hogy borzasztóan alacsony a tájékozottság, az emberek nem mennek el a szűrésekre, holott ez a jól felfogott, elemi érdekük. Vidéken ez különösen  igaz, mert nagyon nehéz egy kis faluból eljutni egy felszerelt kórházba, főleg annak, aki szegény, és nincs sem pénze, sem autója. Volt egy betegem, egy nagyon kedves hölgy, aki boldog volt, hogy Budapestre járhat a Kékgolyó utcába, ugyanis még sohasem járt a fővárosban. És én nem Borsodban dolgozom, hanem Székesfehérváron, nos, ezek után semmin sem kell csodálkozni: naná, hogy nem mennek el messzire az emberek egy vizsgálat kedvéért. Az általános tájékozottságot kell növelni, ez is nagyon fontos!” – mondta Szántó István onkológus az NLCafénak.

Fotó: Profimedia

Nemrég lapunk interjút készített egy 50 éve a pályán lévő sebész-onkológussal:

„Magyarországon évente harmincháromezer ember hal meg daganatos megbetegedésben. Ezzel hazánk az EU országai között az első helyen áll. Szervezett szűrés 2002 óta van az onkológiában: méhnyakrák- és mellrákszűrés. A számok azt mutatják, hogy nagyjából a nők fele megy el ezekre, ez egy nagyon rossz arány (a skandináv országokban a nők 96 százaléka jár rendszeresen ilyen vizsgálatokra). Pedig óriási jelentősége van annak, hogy milyen stádiumban fedezzük fel a rákos daganatot. A túlélési esélyek jelentősen nőnek, ha gyorsan tudunk reagálni. Hiába biztosított a méhnyakrákszűrés és a mellrákszűrés is kétévente a veszélyeztetett korosztály tagjainak, mégis négyszáz nő hal meg évente méhnyakrákban! A skandináv országokban a tízet sem éri el…”

Vagy például a közel húsz éve ígért vastagbélrákszűrés még mindig nem került be a Népegészségügyi Programba. Márpedig vastagbélrákban egy kisvárosnyi lakosság, ötezer ember hal meg évente. Megfelelő módszerek alkalmazásával egy embernek sem kellene, ugyanis az idejekorán felfedezett polip kimetszésével a rák már megelőzhető lenne.  Áldatlan állapotok uralkodnak.

A legidőigényesebb beteg a daganatos beteg – megszólal a sebész-onkológus

„Nincs elég szakorvos, a harmincezer aktív orvosból kilencezren 65 év felettiek. Már ötven évvel ezelőtt is közel harmincháromezer orvos volt Magyarországon, az utóbbi években a számuk egyre csökken. És nemcsak a fiatalok mennek külföldre dolgozni, nekem van olyan barátom, aki ötvenöt évesen is vállalta az ismeretlennel járó kockázatot, mert már nem tudott itthon megmaradni. Az okok egyértelműek: alacsony jövedelem és túlterheltség. Jól keresni orvosként csak egy kiépített, mellékjövedelemmel bíró praxissal lehet, és jellemzően az ilyen orvosok vannak vezető beosztásban. Nekik tehát nem is érdekük a változtatás, a többiek viszont nagyon sokat dolgoznak, kevés pénzért. Ezek tények. Nyugat-Európában, ahol megfelelő minőségbiztosítási rendszerek vannak, huszonöt betegnél többet nem láthat el az orvos naponta. Ehhez képest én akár kilencvennel is dolgozom. Lehetetlen, hogy ne hibázzunk! A mostani rendszer egyszerűen nem ad módot az orvosoknak arra, hogy megfelelően, széleskörűen informálják a beteget, meghallgassák a kérdéseit, eloszlassák a félelmeit. Régebben évente három-négyszáz beteget operáltam, ma csak a korom miatt vállalok kevesebbet, de így legalább több időm jut a beszélgetésekre. Nem szabad ugyanis azt sem elfelejteni, hogy a legidőigényesebb beteg a daganatos beteg. Nekik extra törődés járna, mert halálos kórral birkóznak…”

Nemcsak a szakma, a civil szervezetek is sürgetik a szűrőprogramot

Kalotay Gábor, A Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke azt mondja, ők évek óta sürgetik az országos szintű vastagbélrákszűrést, ám folyamatosan csúszik a projekt. Legutóbb 2017. őszén, az egyik programukon is elhangzott az illetékes részéről: az eredetileg tervezetthez képest szervezési és egyéb akadályok miatt csúszik az országos szintű vastagbélrákszűrés elindulása.

“A betegek vakon repülnek a rendszerben, és a mázlifaktor a legfontosabb a gyógyulásukban”

Az országos szintű, népegészségügyi célú, tehát panaszmentes embereknél elvégzett tömeges vastagbélrákszűrést immár fél évtizede sürgető Gyógyulj Velünk Egyesület is úgy tudja: a korábban tervezetthez képest ismét csúszásban van az országos vastagbélszűrés. Az egyesület hangsúlyozza: a kivizsgálás részeként, beutalóval elvégzett vastagbéltükrözések nem tekinthetők vastagbélszűrésnek. Népegészségügyi célú szűrésről csak akkor lehet beszélni, ha minden olyan ember meghívást, illetve lehetőséget kap a vizsgálatra, aki a veszélyeztetett korosztályba tartozik. Amint Kalotay Gábor fogalmazott, sokkal kevesebben kerülnének az onkológiára, kevesebb embernek lenne szüksége bármilyen onkológiai gyógyszerre, ha többeknél távolítanák el még a vastagbélrák kialakulása előtt a bélpolipokat, s ezzel megelőznék a rák kialakulását. Minden hónap késlekedéssel újabb és újabb betegek százainak betegsége válik gyógyíthatatlanná.

Kollégái véleményével ellentétben Dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint a vastagbélrákszűrés megoldott Magyarországon, hiszen a székletvérből vett minta tökéletesen elegendő arra, hogy az esetlegesen kialakulóban lévő daganatos betegség gyanúja felfedezhető legyen. Az idén márciusban Széchenyi-díjjal kitüntetett orvos azt elismerte, hogy az új daganatos megbetegedések száma az utóbbi években több, mint tízezerrel nőtt, de rögtön hozzátette, hogy a rák miatti halálozás azonban 1100 fővel lecsökkent.

„A primer prevenció leghatásosabb módja az lenne, ha a rákkeltő tényezőket kiiktatnánk az életünkből. Ilyen a dohányzás, az alkoholizmus, a túlsúly, a helytelen táplálkozás, a fizikai aktivitás hiánya és a káros környezeti anyagok jelenléte. A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2007 és 2014 között  évi 77 ezerről  95 ezerre nőtt a betegek száma, hiszen a rákkeltő tényezők szaporodnak, ezzel egyenesen arányosan nő a megbetegedések száma is. Ha már kialakult a daganat, de a beteg nem tud róla, nincsenek tünetek vagy panaszok, akkor a következő lépés a szűrővizsgálat. Ekkor már az a cél, hogy minél korábbi stádiumban fedezzük fel a daganatot, vagy zárjuk ki létezését, illetve kezdjük el gyógyítani, mert így sokkal nagyobb a teljes gyógyulás esélye.”

A vastagbélrákszűrésre használatos székletvérből vett minta alapján elvégzett vizsgálat tökéletesen elegendő arra, hogy a tumorgyanút időben észrevegyük, ha baj van. Tumorgyanú esetén kolonoszkópiát kell végezni. Ennek során mintát lehet venni szövettani vizsgálatra fekélyes szövetekből vagy polipokból. Az egész világon ezzel a módszerrel vizsgálják és szűrik a vastagbélrákot, és sajnálatos, hogy ez a vita ma még mindig folyik nálunk, hiszen van vastagbélrákszűrés, ami hatékony és megfelelő. A szűrővizsgálatok egyik kritériuma egyébként, hogy fájdalommentesek és veszélytelenek legyenek, a kolonoszkópia pedig nem az.

„Ez a vizsgálat komplikációval járhat, és, ha nem altatásban végzik, akkor igenis fájdalmas. Ha valaki ezt vállalja, el lehet végezni. Nem hiszem, hogy 1 millió 200 ezer embert el kellene altatni, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzük” – mondta Kásler professzor, akivel a jelek szerint az Európai Unió sem ért egyet, ha a szűrés hiányára hivatkozva visszakérik a hatmilliárd forintot.