Szerencsétlen pályakezdő háziorvos dolgozna, ha lenne pénze a praxisra

Sokat írtunk már a háziorvosok hiányáról Magyarországon (de még mindig nem eleget), miszerint jelenleg 354 betöltetlen praxis van, ebből valamennyi a felnőttellátásban jelentkezik és valamennyi a gyerekek körzeti ellátásban. Az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport közzé is tett augusztusban egy térképet, amely megmutatja, hogy egészen pontosan Magyarország mely településein hány éve várnak üresen a felnőtt- vagy gyermekháziorvosi praxisok. 

A térképpel kapcsolatban a hvg.hu megkeresett egy pályakezdő háziorvost, aki elmagyarázta a lapnak, hogy egyáltalán nem olyan könnyű praxishoz jutni, még akkor sem, ha sok a betöltetlen hely, és a kormány is sokmilliós támogatással próbál a helyzeten javítani. Nem feltétlenül akar a pályakezdő azonnal külföldre menni, de rengeteg erőfeszítés kell ahhoz, a háziorvoshiány ellenére, hogy el tudjon helyezkedni. A cikkben Andrea a következőkkel magyarázza mindezt.

• Egyrészt sokszor nagyon drágán lehet praxishoz hozzájutni. Mint mondja: megkereste nyugdíjaskorú kollégáit, akik vagy nem akarták még átadni a praxisukat vagy 20-25 millió forintért kínálták azt. Ez az ár mindenképpen túlzónak tűnik, mivel az éves OEP-finanszírozás összegét szokták elkérni az adott praxisért. Ez általában – a település jellegétől függően – 8-15 millió forint körül mozog. Olcsó, kicsi praxist viszont nem feltétlenül éri meg vásárolni, mert ahol kevés a beteg, ott kevés az ellátásuk után kapott kártyapénz is, ami viszont az OEP-finanszírozás legnagyobb részét, 50-60 százalékát adja.
• A praxisjog megvásárlása utána is nagyon sok a költsége a háziorvosnak, főként akkor, ha elődje nem ruházza át utódjára az orvosi felszerelését és a gyógyszereket is. Ezeken felül az orvosnak kell megoldania a szűkös OEP-finanszírozásból a rezsit, a nővérek és asszisztensek bérét is. 
• A vidéki falvakban lévő, évek óta betöltetlen praxisokat ugyan ingyen megkaphatja a kezdő háziorvos, ám Andrea például több okból sem akart ilyen helyre költözni. Egyrészt, ha egy jászsági faluban vett volna praxist, akkor a közeli városból való napi ingázás rengeteg pénzt elvitt volna, a faluban pedig fiatal nőként nem szívesen lakna, és kezdene életet. 
• Az állami támogatás mértéke sem túl kedvező Andrea szerint, mert ő például praxisvásárlásra biztosított támogatásra pályázott, és bár jól hangzik, hogy az államnak erre 250 milliós kerete van, Andrea mindössze 4 millió forintot kapott kézhez. Ez a felét sem éri el annak, amennyit Andreának egy vidéki nagyvárosban az új praxisára kellett költenie.  Szerinte kevés pályakezdő engedheti meg magának, hogy saját zsebből fizesse ki a sokmilliós különbözetet, családi támogatás nélkül neki sem sikerült volna. Ha nincs mellette a családi segítség, akkor kénytelen lett volna hitelt felvenni.

Azok a fiatal háziorvosok, akik nem jutnak praxishoz, legtöbbször ügyeletet vállalnak, sürgősségi osztályon helyezkednek el, vagy a háziorvosi helyettesítést választják – írja a lap.