Háziorvoshiány: ijesztő elképzelni, mi lesz pár év múlva

Az, hogy a családorvosi ellátás bajban van, nem újdonság, hiszen évek óta hallani arról, hogy nincs elég háziorvos, sok a tartósan betöltetlen praxis, a dolgozó háziorvosok kétharmada pedig vagy nyugdíjas, vagy nyugdíjközeli korban van. Ez azt jelenti, hogy nemsokára ők sem dolgoznak majd tovább, és még több település lesz bajban.

Dr. Selmeczi Kamillt, Alsónemesapáti háziorvosát, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnökét kérdeztük arról, szerinte hogyan lehetne változtatni az egyre súlyosabb háziorvoshiányon.

“Nem csupán egészében kell vizsgálni a kialakult helyzetet, hanem egyenként kell megnézni, hogy hol és miért van hiány családorvosban. A körzetek betöltetlenségének nagyon különböző okai lehetnek.

Sokszor a polgármester ragaszkodik ahhoz, hogy közalkalmazottként lássa el a háziorvos a körzetet, ez nagyon rossz hozzáállás, ugyanis ebben az esetben a háziorvos főnöke a polgármester maga, a közalkalmazotti bértáblázat szerinti fizetésért kell dolgoznia az orvosnak, ami nagyon kevés pénzt jelent. Arról nem is beszélve, hogy ilyen esetben a polgármester dönt arról, hogy milyen felszerelések és milyen rendelő szükséges a praxis betöltéséhez. Ez az esetek nagy részében iszonyú hátrány, néhány helyen azonban nagyon klassz körülményeket biztosítanak,

adott esetben még az autó is bent áll a garázsban, csak jöjjön valaki rendelni a körzetbe.

Alaphelyzetben, tehát amikor a háziorvos vállalkozó, és ez a döntő többség nemcsak nálunk, de külföldön is, feladatátvállalási szerződést köt az orvos az önkormányzattal, aztán pedig az Egészségbiztosítóval szerződik, az finanszírozza a parxist az ellátottak száma alapján. Ez az összeg a háziorvos jövedelme, ebből tartja fenn a rendelőt, ebből vásárolja az eszközöket is. Ebben az esetben nincs alá- és fölérendeltségi viszony a háziorvos és az önkormányzat vezetője között.

Gyakran az aprófalvas települések szerkezete és a helyiek tömeges elvándorlása vezet ahhoz, hogy betöltetlenné válik a praxis. Ilyen helyeken még 5-6 falu ellátása esetén sincs akkora betegszám, amiből a háziorvos megélhetne, ezért nem akad vállalkozó. Ilyenkor az önkormányzatoknak fel kellene ismerniük a helyzetet, és át kellene alakítaniuk a körzetet, vagy önkormányzati hozzájárulást fizetni a háziorvosnak. Jellemzően egyiket sem akarják, pedig ez gyors és praktikus megoldás lehetne.

A harmadik ok a települések lakosainak összetételében keresendő.

Azokon a helyeken, ahol halmozottan hátrányos helyzetű a lakosság összetétele, még nehezebb orvost találni. Itt azonnali állami beavatkozásra lenne szükség,

és lényegesen magasabb finanszírozást kellene megállapítani.

A negyedik gyakori ok pedig az, hogy

az egy éven túl betöltetlen praxisokban az Egészségbiztosító a felére csökkenti a finanszírozást, vagyis kiszúr azokkal az orvosokkal, kik ott helyettesítenek, mert sokkal kevesebb pénzért dolgoznak, mint egyébként.

Úgy gondolom, hogy itt is az államnak kellene beavatkoznia, különben a kilátástalan helyzet még tovább romlik.

Önmagában már az is súlyos gond, hogy hagyták kialakulni ezt a helyzetet, már régen sokkal több támogatást kellett volna adni a háziorvosoknak, és akkor nem jutunk el idáig. Amíg a kórházi szakorvosok lényegesen többet keresnek, mint a háziorvosok, addig nem is lesz számottevő változás, csak egyre rosszabb lesz a helyzet. Szerencsére a betegeknek biztonságot ad a helyettesítés, vagyis a betöltetlen parxisok körzetében sem maradnak az emberek ellátás nélkül, az már más lapra tartozik, hogy gyakran a szomszédos körzet idős háziorvosa rendel még pluszban, vagyis dolgozik sokkal többet, mint kellene. Ugyan a “praxisba ugrás” támogatása jelentősen nőtt, de hosszú távon nem lehet egzisztencianövelő jövedelmet kihozni a vidéki praxisokból, ezért a családorvosi szakág csöppet sem kecsegtető a fiatal orvosok számára. Rengetegszer hallani arról a politikusok szájából, hogy az alapellátást jobban kell támogatni, de a folyamatos praxisbevétel növelése mégis várat magára. Bizonyos helyeken ugyanis a triplájára kellene növelni a támogatást, és akkor talán lenne elegendő háziorvos az országban. Ijesztő elképzelni, mi lesz pár év múlva, amikor a mostani idős kollégák valóban nem dolgoznak majd tovább, mert akkor helyettesítő sem lesz már a kistelepüléseken.”