nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
Rájöttek a kutatók, hogy miért sóhajtunk

Rájöttek a kutatók, hogy miért sóhajtunk

Lehet fáradtság, szomorúság, de a megkönnyebbülés jele is, azonban sokáig senki sem tudta, hogy miért sóhajtunk. Amerikai kutatók azonban most felfedezték azokat az idegpályákat, amelyek szerepet játszanak a sóhajtásban.
Horowitz Katalin
Horowitz Katalin
f Ajánlom

A Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerzői úgy definiálják a sóhajtást, mint egy mély, hosszú levegővételt, amely az átlagos levegővétel időtartamának nagyjából kétszereséig tart. Bár köze van érzelmi állapotunkhoz is, a sóhajtás egyben egyfajta nyújtózás is a tüdőnknek, amelynek köszönhetően felfúvódnak az alveolusoknak nevezett hörgőcskék.

Ennek fontos szerepe van a tüdők működése szempontjából. “Amikor az alveolusok összeesnek, csökken a tüdő oxigéncseréje – magyarázta Jack Feldman, a University of California, Los Angeles neurobiológusa, a kutatási anyag egyik szerzője. – Ezeket csak egy sóhajtással tudjuk újra »kipattintani«, ilyenkor ugyanis egy normál lélegzet térfogatának dupláját lélegezzük be. Ha nem sóhajtanánk, a tüdőnk idővel felmondaná a szolgálatot.”

Rájöttek a kutatók, hogy miért sóhajtunk

A kutatók szerint ez lehet az oka, hogy az agyunk óránként nagyjából egy tucat alkalommal sóhajtásra ingerel bennünket – állatoknál még gyakrabban. Eddig azonban nem tudták, milyen idegpályákon futnak az ezt szabályozó jelek. Most azonban az agytörzs légzésért felelős központját vizsgálva felfedezték azokat az anyagokat, amelyek az agyi kommunikációban a lélegzetvétel ritmusát és gyakoriságát szabályozzák.

Amikor ezeket a vegyületeket kísérleti egerek agyába fecskendezték, azt vették észre, hogy az állatok tízszer gyakrabban sóhajtanak. A kutatástól a tudósok az remélik, hogy a légzés működési mechanizmusának alaposabb megismerésével segíthetnek a légzési nehézségekkel küzdő betegeknek, illetve enyhíthetik az olyan, szorongással vagy más pszichológiai problémákkal küzdő páciensek tüneteit, akiknél a sóhajtás túl gyakran fordul elő.

Az érzelmek befolyásoló hátterére egyelőre nem sikerült választ találni, Feldmanék azt gyanítják, hogy az érzelmeket feldolgozó agyterületek is hasonló vegyületeket bocsátanak ki, azonban ennek bizonyítására további vizsgálatokra lesz szükség.

További cikkek légzésről az NLCafén:

Megosztás Facebookon