“Nincs közvetlen bizonyíték rá, hogy a Zika-vírus kisfejűséget okoz”

A Zika-vírus gyors terjedése miatt a Világ-egészségügyi Szervezet, a WHO már globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, egyes országokban pedig szükségállapotot hirdettek ki. Az eddigi információk szerint az egyiptomi csípőszúnyog által terjesztett kórokozó felnőtteknél enyhe lázat és bőrpírt okoz, azonban ha terhes nők fertőződnek a Zikával, a születendő gyereknél a kisfejűség (mikrokefália) nevű rendellenesség alakulhat ki.

Ezen a ponton érdemes egyet hátralépni és megnézni a statisztikákat: az eddigi tudományos bizonyítékok szerint a több mint 190 millió lakosú országban 2010 és 2014 között évente 163 mikrokefáliás esetet regisztráltak. Ehhez képest 2015 végén Brazíliából 3530 esetet jelentettek, amelyből 46 halállal végződött. Ez tökéletesen egybeesett a Zika első hullámával is.

Eddig csak közvetett bizonyíték van a Zika-vírus és a kisfejűség kapcsolatára

De akkor ez összefüggést jelent, nem?

Legfeljebb közvetve: a brazil adatok szerint a mikrokefáliás esetek többsége az ország északkeleti régiójára korlátozódik, miközben a Zika jelen van Brazília más területein is. A vírus tünetei egyébként annyira enyhék, hogy sokszor nem is jelentik a fertőzést, illetve az orvosok sem ismerték még ki tökéletesen a Zika működését. A mostani járvány miatt megvizsgáltak egy korábbi esetet, amikor Francia Polinéziában 2014 és 2015 között jelentősen megnőtt a központi idegrendszeri rendellenességekkel születő gyerekek száma. Bár akkor még senki sem gyanakodott a Zika-vírusra, kiderült, hogy hónapokkal korábban járványként terjedt a csendes-óceáni szigetországban.

Bár ez utalhatna arra is, hogy a Zika-vírus valóban felelős a mikrokefáliáért, egyelőre még mindig csak közvetett bizonyítékról beszélhetünk, ami nem jelent perdöntő bizonyságot. Tény, hogy tavaly október óta a Brazília északkeleti részén lévő Pernambuco tartományban elkezdett növekedni a mikrokefáliás esetek száma.

“A mikrokefália egy rendkívül ritka rendellenesség” – nyilatkozta a Wired magazinnak Patricia Pestana Garcez, az Universidade Federal do Rio de Janeiro idegrendszeri fejlődéstani kutatója, aki a Zikát tanulmányozza. “Ezért kijelenthetjük, hogy valami rendkívül bizarr dolog történik.”

Túldiagnosztizálják a kisfejűséget

A mikrokefáliával született gyerekek közül sokuk édesanyja számolt be a Zika tüneteihez hasonló szimptómákról, ezért az orvosok vizsgálódni kezdtek: megtalálták a vírust két mikrokefáliával diagnosztizált magzat magzatvizében. Ez ugyan egy rendkívül kisméretű minta, de azt bizonyítja, hogy a vírus képes a méhlepényen keresztül megfertőzni a magzatokat. Azonban a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ebből a korrelációból még nem lehet szilárd következtetéseket levonni. Sőt a mikrokefáliás esetek számának a növekedése valójában lehet egyszerű illúzió is: mivel a Zika miatt az érintett országok orvosai különös figyelemmel kísérik az eseteket, egyszerűen megszaporodott a mikrokefáliás esetekről szóló beszámolók száma. Azonban sok esetben előfordulhat egyszerű tévedés is, mivel a kisfejűséget először csak ránézésre állapítják meg, a rendellenességgel együtt járó kisméretű agy meglétének igazolása azonban sokkal nehezebb, sokszor akár hónapokig tartó vizsgálatsorozat szükséges hozzá. A Zika miatti általános félelem következtében azonban sokkal többször fordul elő, hogy egy amúgy egészséges, de kisebb fejű babát is mikrokefáliásnak bélyegeznek (akiről később kiderülhet, hogy csak vaklárma volt), ez pedig jelentősen megnöveli a számokat a statisztikákban.

Szúnyogirtás Mexikóban: így védekeznek a Zika terjedése ellen

Persze ez az extra figyelem csak jó az újszülöttek és a szüleik számára. Azonban egy, a latin-amerikai születési rendellenességeket vizsgáló tanulmány szerzői arra figyelmeztetnek, hogy a normál növekedési skála alján lévő újszülöttek nagy valószínűséggel bekerülhetnek a mikrokefáliával diagnosztizált gyerekek közé, noha az agyuk normál módon fejlődik majd tovább. A brazil egészségügyi minisztérium az eddig jelentett több mint 4000 mikrokefáliás esetből 270-et igazolt, 462 esetben azonban hibás diagnózist állapított meg.

Azért is érdemes óvatosan közelíteni a gyors terjedése miatt most a figyelem középpontjában álló Zika-vírushoz, mert egyelőre nem ismert, hogy milyen mechanizmus állhat a feltételezett kapcsolat mögött.

Nincs meg a kellő tudományos alap

“Nincs közvetlen bizonyíték rá, hogy a Zika-vírus kisfejűséget okoz – mondta Garcez. – Először igazolni kell, hogy a vírus közvetlen hatással van-e az agy növekedésére.” Ez módszertani kihívást jelent: az egyik lehetőség az lenne, hogy terhes kísérleti egereket fertőznek meg a Zika-vírussal, és megfigyelik, hogy milyen hatással van a fertőzés az egérembriók fejlődésére.

“Az egerek agyi fejlődéséről viszonylag sokat tudunk – tette hozzá a kutató. – Ezért könnyen ki tudnánk mutatni, hogy a Zikával fertőzött embrióknál milyen fejlődési eltérések tapasztalhatóak. A probléma azonban az, hogy magát a Zika-vírust nem ismerjük eléggé. Mivel eddig még senki nem végzett mélyreható kutatásokat ezen a téren, nem tudhatjuk, hogy az egerek agya az emberi agyhoz hasonlóan reagál-e a vírus jelenlétére.”

Garcez és kollégái a riói D’Or Kutatóintézetben egy különleges megoldással próbálkoznak: őssejtekből növesztett idegsejtgócokat fertőznek a vírussal, és azt vizsgálják, hogyan befolyásolja a vírus jelenléte az idegsejtek fejlődését. Azonban ezen a ponton még egy csomó kérdésre választ kell találnia a tudománynak. Lehet, hogy a Zika-vírus hatására a test bizonyos sejtjei olyan fehérjéket választanak ki, amelyek károsíthatják a fejlődésben lévő agyat. De az is elképzelhető, hogy a vírus közvetlenül az embriók agysejtjeit fertőzi és pusztítja el.

“Ha a Zika őssejteket támad, az befolyásolhatja az agy méretét is” – magyarázta Garcez, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a vírusnak semmiféle hatása nem lesz az idegsejtgócokra, ez esetben viszont a kutatóknak további magyarázatot kell majd találnia a mikrokefáliás esetek számának növekedésére.

A Wirednek nyilatkozva Garcez hangsúlyozta: valószínű, hogy a mikrokefáliás eseteket a Zika-vírust övező médiafigyelem miatt az első időszakban az indokoltnál gyakrabban diagnosztizálják majd. “Természetesen az érintett újszülötteket meg kell vizsgálnunk, de fontos, hogy kövessük is a fejlődésüket – figyelmeztetett a kutató. – Csak így támaszthatjuk alá az eddigi feltételezéseket.”

További cikkek a Zika-vírusról az NLCafén:

• Európában is terjed a Zika-vírus
• Ezt kell tudnod a Zika-vírusról!
• Zika-vírus: egyetlen ellenszer, ha nem szülnek